Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-25

360 2ä- wszigos ttléi november 85.1878. vizsgálat alá vette Zsigmondy Vilmos a selmeezbéla-bányai, Csernátony Lajos a fiumei és Jókai Mór az erzsébetvárosi kerületben megválasztott országos képviselőknek megbízóleveleit, melyeket kifogástalanoknak találván: kéri a t. házat, méltóztassék nevezett képviselőket 30 nap fenntartása mellett igazolt képviselőknek kijelentem. Elnök: Jókai Mór, Csernátony Lajos és . Zsigmondy Vilmos képviselő urak, a szokásos 30 nap fentartásával igazolt képviselőknek jelentetnek ki. Miután a képviselő urak egyszersmind az osztályokba is sorozandók, tudomására hozom a t. háznak, hogy a sorban az V., VI. és VII. osztály következik. (Elnök kihúzza a sorsot.) Az V. osztályba Jókai Mór, a Vl-ikba Zsigmondy Vilmos és a VH-ikbe Csernátony Lajos képviselő ur osztatik be. A ministerelnök ur kivan szólani. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Van szerencsém a ministeriumnak azon jelentésését bemutatni, melyet az 1868 : XLI. t. ez. 33. §-a értelmében azon intézkedésre vonatkozólag terjeszt elő, hogy a közelmúltban lefolyt rendkívüli események következtében, a 83-ik magyar honvéd gyalog - dandárnak kivételesen megengedtetett, miszerint egyes csapatai esetleg a magyar korona országainak határát is átlépjék. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést kinyomatni és annak idejében napirendre kitüzetni. Elnök : Jelentése a ministeriumnak, melyet az 1868 : XLI. t. ez. 33. § a értelmében azon intézkedésre vonatkozólag terjeszt elő, hogy a közelmúltban lefolyt rendkívüli események következtében a 83. magyar honvéd gyalog-dandárnak kivételesen megengedtetett, miszerint egyes csapatai esetleg a magyar korona országainak határát is átlépjék, — ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak idejében napirendre kitüzetni. Következik a legmagasabb trónbeszédre adandó válaszfelirat tárgyalásának folytatása. Thaly Kálmán: T. ház! Miután a felirati vita főtárgyát képező keleti kérdésnek és a boszniai ügynek politikai része immár a vita előre haladt folyamában minden oldalról megvilágittatott: én részemről nem szándékoztam felszólalni, azonban a legutóbbi ülés alkalmával Éber Nándor képviselő ur a kérdésnek katonai és történelmi szempontból való igazolása végett oly érveléssel állott elő, a melyre szerény észrevételeimet megtenni élnem mulaszthatom ; maradok azonban kizárólag e két szempontnál, s lehetőleg rövid és tárgyilagos iparkodom lenni beszédemben. (Halljuk!) Éber Nándor képviselő ur Boszniának Ausztria-Magyarország által történt elfoglalását Cyprus szigetének Anglia általi oceupatiójával teszi párhuzamba. Már, engedelmet kérek, ez egy kissé kényes párhuzam; nevezetesen Cyprus szigetének — nem tekintve először földje termékenységét és gazdagságát, viszont Bosznia hegyes, s részben mocsáros vidékeit, Herczegovina kopár bérczeit, — Cyprus szigetének mondom, csakis stratégiai fekvésére utalva, nagyon bajos a kettőt egymással párhuzamba vonni. A t. képviselő ur a történelemből és a hadtanból merítette argumentumaira bátor vagyok ugyanily argumentumokra hivatkozni. (Halljuk!) Nevezetesen Cyprus szigete ős időktől fogva tudvalevőleg Kis-Ázsia kulcsát képezte. Bizonysága ennek nem csak fekvése, de a történelem is, mely szerint az akkor virágzásban levő török uralom, lábát a szent földön, Palestinán mindaddig állandóan meg nem vethette, míg csak a keresztes vitézek Cyprus szigetének birtokában voltak. De Cyprus szigete nemcsak Kis-Azsiának kulcsa: hanem uralkodni lehet onnan tengeri erővel egyfelől a Dardanellákon, és uralkodni lehet egyszersmind másfelől az indiai kereskedelem vizi főútján a suezi csatornán. Só't, ha vesszük azt. hogy Cyprus tengeri közlekedése elzárhatlan, s erődített etappe-állomásai Málta szigete, nemkülönben Gibraltár: bátran elmondhatjuk, hogy e három pontból Anglia a Középtengert uralja; tehát e világuralmi ponttal Herczegovina és Bosznia birtokát szerény nézetem szerint legkevésbé sem lehet összehasonlítani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De lássuk, minő érvekkel igyekezett Éber képviselő ur Bosznia stratégiai fontosságát indokolni. Utalt a t. képviselő ur egy fontos körülményre, mely azonban csakis látszólag fontos, t. i. Dalmatia birtokának Bosznia általi biztosítására ; mert szerinte, ha Bosznia és Herczegovina, mint Dalmatiának hátvidéke elfoglaítatik: Dalmatia védelme sokkal inkább biztosítva van, s e tekintetben hivatkozott a védelmi vonal megrövidülésére. A védelmi vonalnak egy harmaddal, vagy kevesebbel is megrövidülése kétségtelenül katonai előnyt képez; itt azonban az az első kérdés: vájjon ezen katonai előny Dalmatia birtoklója érdekében felhasználható-e, de sőt általában szűkseges-e t EB én erre határozottan azt felelem : nem szükséges! Mert igaz ugyan, hogy Dalmatia északtól délkelet-felé hosszú ék alakjában nyúlik el: de háta megett erős természetes védvonalai vannak: a határ hosszában elfutó dinári alpok, melyek magas, kopár bérczein csakis két katonai út vezet át; az egyik a livnói és a másik a Narenta folyam zuhatagos völgye, és ezen két út is olyan, hogy igen könnyen elzárható és így ez oldal könnyen védhető. Nagy veszély tehát Dalmatiát nem fenyegeti ez oldalról. De elfeledte Éber képviselő ur Dalmatia védelmezésének egy másik, még fontosabb vonalát, mely ez előbb emiitettet is fölöslegessé