Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-23
334 28. országos tilé* november 22. 1878. alatt képes volt kifizetni (Helyeslés bal/elöl) és ez által területét az idegen inváziótól megtisztítani. A Tóth Vilmos képviselő ur által felhozott példa tehát mindenesetre bizonyít annyit, hogy egy rósz politika folytán virágzó pénzügy mellett is nagy csapások érhetnek egy országot (Igaz! baljelöl) ; de mennyivel súlyosabban érhetnek e csapások oly országot, melyben nemcsak rósz politikát folytatnak a ministerek, hanem melynek e mellett még pénzügyei is ziláltak? [Igaz ! balfelöl) Egészséges közgazdasági és pénzügyi helyzet könnyen elviselhetővé tesz nagy csapásokat is, — míg beteg pénzügyekkel, romlott gazdasági állapotban kínlódó ország a politikai eshetőségek súlyát százszorta inkább megérzi. Épen azért, mert a mi pénzügyi állapotaink betegesek; mert a mi közgazdasági előhaladásunk a]aj>jában meg van támadva: épen azért nekünk a legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk és kerülnünk kell minden könnyelmű kalandot és koczkáztatást. {Helyeslés balfelöl) Munkára és takarékosságra hivta fel egy alkalommal Széll Kálmán volt pénzügymiuister ur e nemzetet, elmondván akkor, hogy államháztartási bajaink rövid idő alatt nem orvosolhatók, hanem csak éveken át kitartó munkássággal állíthatjuk helyre államháztartásunk megzavart egyensúlyát. Osztottam akkor a volt pénzügymiuister ur azon nézetét, hogy munka és takarékosság igenis képesek nagygyá és hatalmassá tenni egy nemzetet; de megjegyeztem azt is, hogy bármily munkás és takarékos legyen is egy nép, sohasem fog annyit dolgozhatni és sohasem fog annyit megtakaríthatni, a mennyit egy rósz és könnyelmű politika elprédálni képes. (Elénk'helyeslés a baloldalon) Azon üres szék, a melyet Széll Kálmán ott hagyott, bizonyítja, hogy ma ő is osztozik e^ felfogásban, (ügy van! ügy van! a baloldalon). És mert rósz, könnyel mű politikának tartom a bosnyák politikát,— és mert teljesen osztozom azon aggodalmakban, melyeket annak pénzügyi következményeire nézve Szlávy József t. képviselő ur oly szépen kifejtett, csatlakozom egész terjedelmében Apponyi t. képviselőtársam felirati javaslatához. (Elénk helyeslés és éljenzés a baloldalon). Geisz László: Azok után, melyek a felirat tárgyában e házban előadattak, csak röviden fogom a ház figyelmét igénybe venni röviden elmondván nézeteimet. Tagadhatatlan, t. ház, hogy a kormány az alkotmányos tényezőknek részint egyszerű mellőzésével, részint pedig egyenes elámításával oly politikát folytatott, mely a nemzet érdekeivel homlokegyenest ellenkezik, {ügy van! Ugy van! a szélső balon) Ha van, t. ház, közérzület és ha a közérzület az igazság felismerésének egyik criterionja: úgy t. ház, tagadhatatlan, hogy Törökország fenntartása Magyarország legfontosabb állami érdeke, (ügy van! a szélső balon) És e tekintetben nem jöhetnek számba a kormánynak az unalomig annyiszor ismételt szavai, hogy a monarchia érdekei megóvatnak, biztosittatnak. Én azt hiszem, í ház, hogy alkotmányos országban a kormánynak az a feladata, hogy vagy teljesíti az ország egyhangú akaratát vagy pedig lemond és lemond úgy, hogy azon alapon és azon alakban egyhamar ismét fel ne tűnjék. Fejedelmeknek alkotmányos országokban, az alkotmányos tényezők előleges megkérdezése nélkül, messze kiható szövetség kötése az alkotmányosság fogalmával össze nem egyeztethető. Ha ez áll, mennyivel áll ez inkább Magyarországot illetőleg, az úgynevezett szent szövetséget illetőleg, melyben Magyarország egyrészről a vér és vas politikája, másrészről az orosz brutális despotia közt a zsarnokságnak, (Mozgás a jobboldalon) igen is zsarnokságnak csatlósává alacsonyittatik. Azt mondják hivatalosan megnyugtatásul, hiszen e szövetség nem oly veszélyes természetű, csak defensivát esetről esetre állapít meg. T. ház! Bosznia occupatiója mutatja, hogy nemcsak defensiv, hanem agressiv is tud lenni. S épen ezen eshetőlegességgel szemben Magyarország sohasem bir biztosítékot arra nézve, hogy nem tünik-e fel egy másik, vagy egy harmadik Bosznia, melynél ismét nem fogja-e egy ministeri ukáz az ország nagy részét arra kényszeríteni, hogy hadseregünket előfogatokkal az éhhaláltól megmentse. Bizonyos az t. ház, hogy a kormány jelen politikája Magyarországot Scylla és Carybdis szirtjei közé vitte, t, i. az ab*olutismus és az ál-parlamentarismus közé. Ezen szomorú, mondhatni a hazára nézve sötét időben nincs más csillag, mely a nemzet hajóját a veszélyből kivezethetné, mint a nemzeti függetlenség csillaga. Lehet, hogy a múltban történtekért személyeket is illet felelősség; de még bizonyosabb az, hogy önálló nemzeti lét mellett a nemzetnek egyhangúlag j kifejezett akarata nem lett volna puszta szó arra nézve, hogy hajója e szirtek közé tereitessék. (Eénk helyeslés a szélső balon) Bátor vagyok néhány észrevételt tenni a ministerelnök ur egyik - másik nyilatkozatára. (Bálijuk!) A delegatió jogköre felől felmerült controversiában a monarchia megsemmisülésének eshetőséget állította szembe az ezen padokon felállított theoriával. Én részemről kijelentem, hogy Magyarország alkotmányával szemben nem fogadok el semmiféle eshetőséget és kijelentem. Magyarország alkotmányát monarchicus vagy dynasticus érdekek alatt állónak el nem ismerem. (Helyeslés a szélső balon) Az államszerződéseket illetőleg pedig Anglia példájára tetszett utalnia az igen tiszt, ideiglenes
