Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-21

íl. orsaágo* Bléi n«Temb«r 20. 1378. 275 Maga a boszniai occupatió nem egyéb, mint paralell actio, már azért is, mert annak katonai és kereskedelmi értéke nincs. Felmerült azon kérdés, és épen gr. Szapáry vetette fel, mikor azt mondta, hogy ma Magyarországnak helyzete ép oly kedvező, hogy felvegyük az oroszszal szemben a harezot, mint volt a, keleti bonyodalom kezdetekor. Én ezt határozottan tagadom. Oroszország egy nagy birodalom, melyben kevés a népesség; vasutai nem voltak kiépítve és azért hadserege könnyen nem volt eoncentrálható ; másfelől idő folytán mind rohamosabban szaporodik a népesség, mert ott a fejlődés estensiv, míg minálunk a fejlődés csak intensiv lehet. Az orosz-török háború kezdetekor Oroszország oly csekély mérvével bírt a gyors mozgósítás feltételeinek, hogy daczára aunak, mikor a szerbek megkezdették Törökországgal a háborút, már tudni és látni való volt, hogy Oroszország fogja felvenni a keztyüt, és a Prutlmál már hat hónappal előbb kezdték concentrálni a hadsereget, mint a hogy megkezdődött a támadás, ennek daczára, mikor a Dunához felvonultak, nem tudták megkezdeni sikerrel a háborút, először: mert a birodalom vasúti erői nem voltak elégségesek egy gyors mozgósítás keresztül vitelére, másodszor, mert a Bulgáriába előtörő orosz hadsereg háta mögött csak két sín tartotta fenn az összeköttetést, melyen keresztül kellett élelmezni és ellátni egy nagy hadsereget, a mi, mint tudjuk, a mostani lőszervesztegetés és nagy szükségletek mellett képtelenség Hanem midőn kiépült a galacz-benderi vasút, és ezzel megnyílt Oroszországból egy másik út a hadsereg számára: akkor vált lehetővé, hogy a háború tizedik tizeneg}'edik hónapjában Oroszország új seregeket dobjon a csatatérre, melyek aztán győzelmét kétségtelenné tették. Most máskép áll a helyzet. Oroszország bírja nem szerződésileg, de tényleg, mint hadi állomást Oláhországot. Bulgáriában orosz tisztek alatt szervezik a bulgár hadsereget és bizonyos, hogy e bulgár hadsereg a dunai várakra támaszkodva, vissza fogja adni Oroszországnak emberekben azon veszteséget, melyre gróf Szapáry hivatkozni méltóztatott; pénzügyi veszteségeire nézve pedig Oroszországnak meg kell jegyeznünk, hogy mivel Oroszország a világforgalomba igen kevéssé van bevonva, ott az állami bankjegyek forgalma és azok szaporítása nem annyira veszedelmes, mint olyan országokban, melyek a világforgalomba inkább be vannak vonva; tehát az államjegyek szaporításával is megnyeri a háború eszközét. Azért a helyzet most, midőn Szerbia és Montenegró a törökkel való háborúban karczedzettséget nyertek; midőn a bulgárok már rendes hadszervezetet kaptak, ránk nézve nem hogy kedvezőbbé, hanem sokkal hátrányosabbá vált. Hát azon prestige, melyet a czár, mint a szlávok protectora nyert, nem számba veendő-e? Tények igazolják, mert alig hogy Európa helybenhagyta az orosz erőszakoskodásokat, alig hogy Európa a berlini congressuson gyöngeségét megmutatta: rögtön megindult az osztrák-magyar monarchiában is a szlávoknak ütemszeríí felébredése, és tették a csehek azon lépéseket, melyek ismeretesek; ezt a morva felirat követte, mire Horvátország felirata következett, melytől a szláv tendentiákat megtagadni nem lehet. Vájjon erősebbek vagyunk-e most mi pénzügyileg, mint voltunk akkor, midőn a keleti bonyodalmak szőnyegre kerültek ? Nemcsak azon embererő, melyet vesztettünk, gyöngítette az államot, hanem azon milliók is, melyek elköltettek, gyöngítették az állam pénzügyi viszonyait, s a helyett, hogy minden pénzügyi erőnket fentartva, a nagy harcz esetére hagytuk volna meg, ily apró kalandos vállalatokban vesztegetjük el azon összegeket, melyek arra lettek volna talán hivatva, hogy a döntő pillanatban a döntő győzelmet a monarchia számára biztosítsák. Beszélünk pénzügyi aggodalmakról, kifejti ezen pénzügyi aggodalmakat azon felirat is, melyet a 21 -es bizottság nyújtott be: de nem mondja meg senki, mi vár reánk, pedig igen szomorú jövő az, mely reánk vár. Azon 100 millión kívül, mely elköltetett a boszniai occupatióra, aligha nincs még több millió elköltve, melyeket még ma nem mer bevallani a hadügyi és külügyi kormányzat, de melyek majd a jövő évi delegatioiialis ülésszakban póthitel alakjában fognak előterjesztetni, s a jövő évben újból ezeket is hozzászámítva, lesz iijabb 100 millió szükséglet, hogy a megszállást folytathassuk és fentarthassuk. Magyarország, küzdve a nagy folyó deficittel, képtelen lesz pénzügyi szükségleteit fedezni, kölcsönnel, melynek záloga az államjavak s az állam birtokában levő állampapírok lesznek, és be fog következni az, hogy az állasnpapirok kamatjait fizetni fogjuk, de az évenkinti kisorsolás, mely a tőke törlesztésére fordittatik, be fog szüntettetni; mert nem lesz a birodalomnak módjában, hogy a hitelezőivel szemben elvállalt ezen kötelezettségének szükségletei fedezése mellett eleget tegyen, s nehogy azt higyjék önök, hogy azon férfiak, kik a kormány háta megett ülnek és aggodalmaikat kifejezik, de egészen fel nem tárják, a pénzügyi helyzetet ép oly gyászosnak nem ismernék fel, mint én! Teszik pedig önök azt, hogy a két parlament ellenére folytatnak ily külpolitikát, teszik ezt egy titkos hatalomért, mely útját állja mindig ezen képviselőháznak, valahányszor a szabadsági törekvések útján megindul, a mely titkos kéz előtt meg kell hajolnunk, ha a trieszti Lloyd 35*