Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-19

248 19. országos ölés november IS. 1878. vegezését formailag más alakban óhajtottam volna ; más alakban óhajtottam volna pedig épen azon irányban, mely a javaslatot jelen szerkezete mellett talán népszerűvé teendi. Felséges urunk és királyunk legmagasabb trőnbeszéde, melylyel a jelen országgyűlést leg­kegyelmesebben megnyitni méltóztatott, szemben a kormány ideiglenes helyzetével, a belügyeink tág mezején reánk váró sokoldalú munkásságra részletesen nem utalhatván, hódolatteljes válasz­feliratunk tartalmát is, a megszokottnál szűkebb korlátok közé szorítja. Ezen körülmény, úgy mint az összhelyze­tünket uraló külügyi eseményeknek állami lét­érdékeinket érintő fontossága okozzák, hogy az előttünk fekvő javaslatok, majdnem kizárólag ezen külügyi események- illetőleg a kormányunk által követett külügyi politika bírálatára szorít­kozván, rövid nyilatkozatom hasonlag e keretben maradand, csakis a kormány által e ház asztalára letett berlini szerződés és Bosznia és Herezegoviná­nak ezen szerződés alapján történt megszállását illetőleg jelezvén egyéni igénytelen álláspontomat. (Halljuk!) A mi a berlini szerződést illeti, — nemzet­közi szerződések örök időkre terjedő változatlan érvényességgel a dolog természeténél fogva, sem most, sem a múltban soha nem köttethetvén, — tekin­tettel a hozzájárult hatalmasságok egynémelyeinek ellentétes érdekeire és törekvéseire; de más­részt a jelenkorban rohamos gyorsasággal fejlődni szokott eseményekre is, hatályában és alkotmá­nyaiban talán csak múlékony, és így csak hozzávető­leges sikert eredményezend; mert hiszen azt, hogy a keleti kérdés nevét viselő vulkán pusztító tüze ily módon kioltatott volna, ezt természetesen ki sem képzeli: de már magában a törekvés, a keleten legközelebb lezajlott pusztító háború további elharapódzását lehetőleg megelőzve, nemzetek és hatalmak ellentétes érdekeit és aspiratióit, mely érdekek és aspiratiók máskülönben a népek millióinak anyagi és szellemi fejlődését legalább is évtizedekre megakadályozó véres összeütközést idéztek volna fel, jog és méltányosságnak lehetőség szerinti számbavételével békés utón kiegyenlíteni; nem különben mint a tagadhatlan tény, mely szerint a szomorú emlékű orosz-török háború j alatt és folytán vajmi közel állott európai eon­fíagratiók, — és ha csak egyelőre is — elkerül­tetvén, reményünk, vagy legalább a lehetőség megmaradt a méhében oly sokoldalú veszélyt rejtő kérdésnek békés lebonyolítására; nevezetesen pedig reánk nézve, kik a kelet fejleményeinél első sorban érdekelve vagyunk a teremtett jog­alap, melyről netaláni veszélyes és ellenséges törekvésekkel szemben, az összes európai hatal­mak által elismert létérdekeinket szükség esetén hatalmi eszközökkel is kétségtelenül előnyösebben védelmezhetjük, — meggyőződésem szerint már mindmegannyi elismerést érdemlő körülmény, és ha az ellentétes érdekek halmazából származott óriás nehézségek közepette e szerződés a minden irány­ban kielégítő tökély színvonalától messze maradt is el: mégis, megvallom, bámulatra ragadt az egyedül hatalmas tehetség és óriási tudomány szülte büszke önérzet által indokolható amaz ítélet, melylyel Beőthy Ákos mélyen tisztelt képviselő­társam e szerződést silány férczműnek, az aunak megalkotásához hozzájárult népek és fejedelmek bizalma folytán ma történetet alkotni hivatott államférfiakat pedig ügyefogyott, vagy gyámol­talan diplomatáknak keresztelé. Áttérve most a berlini szerződés XXV. pontja értelmében monarchiánk által elvállalt mandá­tumra, és illetőleg Bosznia és Herczegovinának ezen alapon seregeink által történt megszállására: mindenekelőtt határozottan tagadnom kell azon sokoldalúlag felhozott, de mindannyiszor alaposan megczáfolt körülményt, mintha az occupatió terve és ténye a küszöbön volt képviselőválasztásokra való tekintettel titkoltatott, vagy elhallgattatott volna. Én, ha nem csalódom, Julius hó 10-én, tehát a választás előtt egy egész hónappal ezen kérdés iránt választóim körében nyilatkozván, azt mon­dottam, hogy Bosznia és Herczegovinának általunk szándékolt megszállásában sokoldalú veszély mag­vát látom; és azt nevezetesen pénzügyi tekintet­ben feltétlenül károsnak tartom : de nagyon lehető­nek képzelem azt is, miszerint e veszélylyel szembeszállni, reánk nézve nagyobb veszélyek és súlyosabb következmények megelőzése miatt elkerülhetlenvolt: miért is arra kértem választóimat: ne törnének pálczát idő előtt egy czéljaibau és indokaiban még akkoron sötét homálylyaí borított politika fölött; kifejezést adván egyszersmind meggyőződésemnek, hogy az ítélet ezen elhalasz­tása káros nem leend; mert nem képzelek, nem tartok lehetőnek oly magyar képviselőházat vagy olyan delegatiót, mely egy hazai létérdekeinket veszélyeztető, netalán puszta hatalmi és terjesz­kedési vágy által vezérelt politika folytatása ellen a rendelkezésre álló alkotmányos eszközök egész hatályát ne venné alkalmazásba. így nyilatkozám egy harmad év előtt, és ez nézetem ma is; a különbség csak ott levén, hogy míg azon alkalommali nyilatkozatom a fenn­forgott viszonyok és körülmények ismerete nélkül, egyedül a külügyeink és illetőleg a magyar kor­mány élén álló államférfiak tántorithatlan hazafisága iránt táplált bizalmon alapult: az alatt jelenleg az időközben tudomásomra jutottak, és nevezetesen a ministerelnök ur által nyert nagyérdektí fel­világosítások és határozott nyilatkozatok után mindenki. (Élénk ellenmondás a bal- és szélső balfelöl. Helyeslés jobb felől) hacsak Eötvös Károly képviselő ur példája szerint tagadó és czáfoló érvelését egy

Next

/
Thumbnails
Contents