Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-18

204 18# országos ülés november 16. 1878. magasabban áll, mint ugyanazon keresztények. A koránt, a vallást okolják. Uraim, ne legyünk túlságos büszkék arra a mi keresztény vallásunkra, különösen — tisztelet, becsület, de igazság is — azon keresztény felekezet, melyhez az ottani keresztények tartoznak, nézetem szerint felvilágosodásra képesítés tekintetében nem tudom, nagyon felülmúlj a-e a törököt. Ugyanazon felekezet az, mely semmivé tette annak idejében a bizanczi birodalmat, ugyanazon felekezet, mely, nem mondom, hitelvei miatt, de a hozzá csatlakozott szokások miatt, a mint látjuk, például az Athosz hegyi remete-coloniában, egyáltalán nem nyújt valami nagy garantiát az iránt, hogy az azokat vallók szellemi emelkedésre képesítve legyenek. A civilisatió feladata szemben Törökországgal nézetem szerint, nem az, hogy azt kiirtsa, pusztítsa ; hanem, hogy nyerje meg a maga részére, a maga vívmányaival, a maga ellenállhatatlanságával. A törökök által hidalja át a nyugati civilisatió a Hellespontot és vigyék vívmányait és áldásait Ázsiába. (ügy van! balfelöl.) Fenn kell tartani Törökországot nézetem szerint épen magának a civilisatiónak érdekében; és fenn kell tartani különösen azért, mert leghathatósabb akadályát képezi annak, hogy a civilisatiónak legfőbb ellensége Oroszország, túlterjeszkedésében meggátoltassák. (Helyeslés balfelöl.) Oroszország igen is eltulajdonította magának a civilisatió külső mázát, hisz ez terjed általában világszerte; tudjuk, hogy napjainkban vontcsövű fegyverrel lövöldöz az afghán és a rézszinű indián is: de a civilisatió valódi lényege nem az efféle külsőségekben, hanem a szabadságban áll; és Oroszországban, fájdalom, a szabadság egyáltalában oly kevéssé van még ismerve is, hogy állítólagos civilisátori működése egyenes ellentétben áll az igazi civilisatió terjesztésével. Ha Törökország elesett, akkor azon összes nemzeteknek és országoknak, melyek jelenleg felsősége alatt vannak, sorsa nem egyéb, mint szolgaság a muszka járomban: akkor sem Románia, sem Szerbia, sem Montenegrónak függetlensége és szabadsága nem lesz biztosítva; és azon többi népeknek is, melyek magukat emanezipálni akarják, jólétre, autonómiára, municzipalis szabadságra sokkal több kilátásuk lehet a török uralom alatt, melv alatt egyes országok ezeket tényleg már kinyerték, mint a muszka uralom alatt, mely alatt nem vár rájuk más, mint oly állapot, mint a minőt az Kaukázusban készített az általa meghódított részeknek. De ha az így van, t. ház: akkor Törökországnak meg kell hagyni azon feltételeket, melyek állami fennállhatására mulhatlanul szükségesek. Es ép azért nem kellett volna beleegyezni semmi áron abba, hogy Törökország Bulgáriát elveszítse. Bulgária nélkül Törökország fővárosa védtelenül áll és hiába említette Lord Beaconsfield, hogy Törökország még mindig egy bevehetlen fővárossal bir; kétségtelen, hogy miután Törökország elvesztette a dunai vonalat váraival együtt és elvesztette a Balkán vonalat: most már minden újabb háború, melyet ellene indít Oroszország, magának a fővárosnak ostromával fog kezdődni. Egyébiránt is a bolgároknak, azt hiszem, sokkal jobb dolguk lett volna Törökország alatt; s úgy tudom, hogy a bolgárok egyátalában nincsenek még arra qualifikálva, hogy valódi államalakitó nemzetet képezzenek; azt hiszem, hogy e szó, bolgár nemzet, nem egyéb, mint muszka hazugság. Oroszország szerint lengyel nemzet nincs, de bolgár nemzet van, mert ezen fogalom igen alkalmas arra, hogy ezzel a világ szemébe port lehessen hinteni. Valamint mulhatlanul szükséges Törökország további fennállhatására Bulgária birtoka: ép oly szükséges, vagy ép annyira indokolt az, hogy Bosznia és Herczegovinát is megtartsa. Azt mondják, tekintsünk a térképre: képzelhető-e az, hogy Törökország, mely most már Európában mindössze csak egy keskeny stráffal bir, ezt a zsákutczát megtarthassa. Azt mondom, igenis tekintsünk a térképre. Nézzük Dalmatiát. Ez még sokkal keskenyebb stráf és ha ezt képes volt fenntartani Ausztria: miért nem volna képes fentartani Törökország Boszniát és Herczegovinát ? Általában aztkiszem, hogy Bosznia és Herczegovina különben is tökéletesen qualifikálva van arra, hogy Törökországnak kiegészítő része maradjon. Tudvalevő dolog, hogy lakosságának több mint egyharmada mohamedán, és habár szláv eredetűek is, de magát mind igaz töröknek „praviturei" nevezi. Tudvalevő dolog, hogy ezen mohamedán lakosság képezi a potior parst, ezek adják a városi lakosságot, ezek kezében van a földbirtok, az ipar és legnagyobb részben a kereskedés; tehát, hogy minden tekintetben képesítve vau arra, hogy ennek az országnak ő adja meg jellegét; hogy ez továbbra is Törökország tartománya maradjon. De hogy az előttem elsorolt tekinteteknél fogva Bosznia és Herczegovináuak occupálása egyáltalában nem volt indokolva: engedje meg a t. ház, hogy röviden elmondjam nézetemet arra nézve is, hogy vájjon mennyire van indokolva ezen occupatió a szSávság, a szlávok iráut való viszonyunk szempontjából. Tisztázva vannak már nálunk a nézetek tökéletesen arra nézve, hogy nekünk a szlávoktól félni, a szlávokat gyűlölni egyáltalában nincs okunk. A mennyiben lehetséges az, hogy nemcsak egyes emberek, hanem nemzetek közt is fennállhatnak a barátság kötelékei, a mi legjobb barátunk, a lengyel szláv nemzet volt; míg ellenben a lengyel és orosz, j