Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-15
158 15. orbzágos Ülés november 13. 1878. iparos világ nemcsak Magyarországon de — némely, védvámos velleitású körök kivételével — Ausztriában is, aggódva néznek a megszavazott általános vámtariffának, mint most már véglegesen autonóm tarifának a jövő év elején leendő életbeléptetése elé. Hogy a reánk nézve a legfontosabb új vámszerződésről Németországgal egy hamar szó sem lehet, ezt nemcsak azon körülmény teszi kétségtelenné, hogy még a múlt év végén megszakadt alkudozások újbóli megindításáról mi sem hallatszik; hanem eléggé félreérthetlenül ad felvilágosítást a német birodalom szándékáról Bismarck berezegnek Yarnenler volt württembergi mimsterhez legközelebb intézett ismert válaszlevele, mely szerint a német kanczellár nem szándékozik a Németországban czélba vett általános vámügyi reformok életbeléptetése előtt új kereskedelmi szerződéseket a külállamokkal kötni. Mind ez a fennálló 1868-iki szerződésnek újabb, de legalább is egy évre való meghosszabbítását tünteti fel a kereskedelmi érdekeinket megadni alkalmas egyedüli expediensként; márpedig nem erre, hanem az autonóm tarifa életbeléptetésére hagy következtetni a határvám-jövedék előirányzata a jövő évre, mint az a delegatiók elé imént terjesztett közösügyi költségelőirányzatban foglaltatik. Ezen előirányzat szerint a nettó vámjövedelem 1879-re 11.840,000 frtot teend ki, vagyis 2.840,000 írttal többet, mint a mennyi 1878-ra előirányozva volt. Min alapszik már most a többlet? Az autonóm vámtarifa életbeléptetése fogja azt eredményezni ? Hiszen az e padokból annyira ellenzett iparvám-feltmelések fényes eompensatiójaként a pénzügyi vámnak jövedelme lesz mindannyiszor hirdetve, s a tarifa - törvényjavaslat indokolása a várható nagyobb jövedelmet 11.200,000 frtra teszi; az igaz, a 8 frtos eredeti petróleum vámtételt alapul véve, de ha 3 frtra történt leszállítás folytán a petróleum jövedelmét egész 3 millióval is leszállítjuk, s az Olaszországgal kötendő szerződés escomptirozásával a déli gyümölcsök és rizsnél stb. is már egy egész milliót törlünk, akkor még mindig 7 milliót meghaladó minimalis vámjövedelmi többletnek kellene az 1879. évi költségelőirányzatban csupán a fmanezvámok után figurálni. Nagyon indokolt tehát a kettős aggodalom: először, hogy csakugyan az autonóm tarifa életbeléptetése szándékoltatik; másodszor pedig, hogy az egyedüli pénzügyi előny, mit a beláthatlan gazdasági hátrányok fejében a kiegyezéstől várhattunk, az egész monarchiára nézve 2.800,000 frtra, s igy Magyarországra nézve kevesebbre, mint 1 millióra törpül. T. ház! Tudni kell végre a kereskedelemnek, mily állandó állapotokat teremt a közgazdasági kiegyezés. Nem elég, hogy a külügyi complicatiók beláthatlan sora, nem elég, hogy a valutahullámzások megfosztják a szorgalmas, a biztos alaptól, hanem még a vámügyi rendezkedést illetőleg is kell, hogy egy véguélküli bizonytalansággal megküzdjön ugyanakkor, midőn a kiegyezés mellett nem utolsó helyen hozatott fel épen azon érv, hogy a kiegyezés létrejötte már magában is az által képezend megbecsülhetlen fontosságot, hogy a kereskedelmi állapotok bizonytalanságának véget fog vetni. Ezek, t. ház, egészen röviden összefoglalva azon indokok, melyeknél fogva nem véltem elhalaszthatónak azon kérdést, melyet ezennel van szerencsém a t. ideiglenes kormányhoz intézni. Interpellatió az ideiglenes kormányelnök úrhoz: „Tekintettel arra, hogy az általános vámtarifáról szóló törvényjavaslat megszavazása alkalmával a képviselőház határozatilag utasította a kormányt, hogy „minden törekvését és alkotmányos befolyását arra irányozza, miszerint Ausztria Magyarország és a külállamok között vám- és kereskedelmi szerződések mielőbb köttessenek" ; tekintettel arra, hogy a többször meghoszszabbított szerződések ezen év végével lejárnak; s végre tekintettel arra, hogy a vámügyi rendezkedés körül már több éven át tartó bizonytalanság felette káros hatással van a kereskedelmi forgalomra s egész közgazdaságunkra: kérdést intézek az ideiglenes kormányelnök úrhoz: 1. Mily stádiumban vannak a külállamokkal, különösen pedig Németországgal, új vám- és kereskedelmi szerződés kötése iránt annak idején megindított alkudozások? 2. Történtek-e intézkedések arra nézve, hogy az új szerződés létrejöttéig az Ausztria-Magyarország- és Németország köztt jelenleg fennálló vám- és kereskedelmi szerződés megújíttassék, s mely időre ? avagy 3. Czélba vétetett-e az általános vámtarifának életbeléptetése, s ha igeu, mikorra? Kérem ezen interpellatiómat a t. kormányelnök urnak kiadatni. Elnök: Ezen interpellatió közöltetni fog a ministerelnök úrral. Madarász képviselő ur fogja előterjesztem interpellatióját. Madarász József: T. ház! A t. ministerelnök úrhoz kívánok kérdést intézni. Azon bizottságnak, a mely a Rhodope-hegységben elkövetett kegyetlenségek valósága vagy— valótlanságának felderítése tárgyában ki volt küldve és vizsgálatát jegyzőkönyvbe vette, — jegyzőkönyveire nézve kérem fel a t. ház figyelmét. Jól tudom, hogy minden eseményt, a mely a keleti ügygyei összeköttetésben van, kivált
