Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-14
140 !*• orsaágos ftléí november 11. 1878. „Felséges Császár és Apostoli Király! Legkegyelmesebb Urunk! Az ősi szokást, valamint saját szívünk sugalmát követve, országgyűlési működésünk kezdetén mindenek előtt hódoló tiszteletünk és hü ragaszkodásunk kifejezését kívánjuk Felséged trónja elé juttatni, azon ünnepélyes ígéret kíséretében: miszerint minden törekvésünk oda lesz irányozva, hogy teljes hazafiúi odaadással és összes erőnk megfeszítésével támogathassuk a jelen válságos viszonyok köztt is Felségednek magyar hazánk javára irányzott atyai gondoskodását. Igaz, hogy e különben is súlyos feladat megoldását nem csekély mértékben nehezíti azon körülmény, miszerint a hazai közügyek ideiglenes vezetésével megbízott kormányférfiak hatásköre aránylag szűk korlátok közé lévén szorítva, tevékenységüket nem terjeszthetik ki egész összegére azon fontos teendőknek, melyeknek teljesítését magyar hazánknak úgy szellemi, mint anyagi érdekei sürgősen követelik De bármily fájdalmasan érezzük is ez állapot hátrányait : mély tisztelettel hajlunk meg Felségednek azon magasztos alkotmányos érzülete előtt, mely a végleges intézkedés előtt, a nemzet képviselőinek szavát kívánja meghallgatni, hogy azután a legfelsőbb elhatározás alkalmával a törvényhozás ezen másik tényezőjének nézetei is ismeretesek és tekintetbevehetők legyenek. Azon két tárgygyal, melynek habár csak ideiglenes elintéztetése halasztást nem tűr, komolyan és késedelem nélkül fogunk foglalkozni, mihelyt Felséged kormányának erre vonatkozó javaslatai elénk terjesztetnek. Szívesen fogunk kezet nyújtani arra, hogy a horvát-szlavón országokkal fennálló pénzügyi egyezmény meghosszabbittassék mindaddig, míg e tekintetben mind a két fél egyetértése mellett új megállapodás létre nem jövend; és hogy ez minél előbb megtörténhessék, haladék nélkül megfogjuk választani azon országos küldöttséget, mely a horvát-szlavón országgyűlés hasonló küldöttségével ez.ügyet tárgyalni hivatva leend. Gondoskodni fogunk továbbá arról, hogy a véderőre vonatkozó intézményeinknek folytonossága félbe ne szakittassék : de másfelől elvárjuk Felséged kormányától, miszerint az e tárgyban alkotandó új törvények javaslatát oly időben fogja a törvényhozás asztalára letenni, hogy lehetővé váljék e nagyfontosságú ügyet alaposan és elhamarkodás nélkül tárgyalni, és további ideiglenes intézkedések mellőzésével, új törvény alapján éíetbeléptetni az e téren is múlhatlanul szükséges megtakarításokat, mihelyt ezt a viszonyok megengedik. A legmagasabb trónbeszédből értesültünk arról, hogy Felséged a berlini congressuson Bosznia és Herczegovina megszállására és kormányzására európai mandátumot fogadott el; köszönettel vettük az ennek kapcsában tett legkegyesebb nyilatkozatot: miszerint a közös külügyminister e tárgyra nézve már legközelebb az erre hivatott testületek előtt meg fogja adni a beható felvilágosítást. Nem kételkedünk benne, hogy Felséged magyar kormánya is minden kínálkozó alkalommal meg fog felelni e törvényszabta kötelességének a magyar törvényhozás előtt; mert míg a delegatiók a külügyminister eljárása fölött vannak hivatva ítélni: a magyar kormány viszont a magyar törvényhozás előtt tartozik számolni azon befolyásról, a melyet a külügyek vezetésére törvényadta jogánál és kötelességénél fogva gyakorolt. Megnyugvással ismerjük el, hogy ezen kötelességéhez képest a magyar kormány a jelen alkalommal már tényleg is teljesítette az által, hogy a berlini békeszerződést az országgyűlésnek bemutatta. Ezt hozza magával alkotmányunk szelleme úgy, miként betűje; különösen az 1867. XII. t.-cz. 8. §-a, melynek értelméből önkényt foly az is, hogy a monarchia mindkét felének törvényhozása a külügyi kormányzat irányát és eredményeit is saját ministeriumával szemben, annak parlamenti felelőssége szempontjából és annak kötelességszerű felvilágosításai alapján beható bírálat alá veheti és ezen czélból tanácskozásainak keretébe még azon nemzetközi szerződéseket is bevonhatja, a melyeknek érvénye a két törvényhozás utólagos jóváhagyásához kötve nincs, vagy a melyeknek végrehajtása törvényhozási intézkedéseket egyáltalán nem igényel. Ezek után nemcsak jogunkban állónak, hanem egyszersmind kötelességünknek is tekintjük, épen azon hűségnél fogva, melyet Felséged irányában szivünkben mindenkor s minden körülmények közt megőrzünk, teljes bizalommal és őszinteséggel már most is Felséged legmagasabb figyelmét azon mély nyugtalanságra irányozni, melyet ezen boszniai és herczegovinai hadjárat az országban keltett. Büszkék vagyunk azon legkegyesebb elismerésre, melyben Felséged vitéz hadseregünk magatartását részesíteni méltóztatott; mint a melynek soraiban nem csekély számmal e nemzet fiai is küzdöttek, kik mindnyájan ugyanazon bátorsággal és a hol kellett, életük feláldozásával is győzelemre segítették Felséged dicső zászlóit. Mély megilletődéssel olvastuk a dicséret azon meleg szavait is, melyekkel Felséged az ország lakosságának áldozatkészségéről, a mozgósítottak családjai körüli gondoskodásáról, a sebesültek ápolásában tanúsított buzgalmáról megemlékezni kegyeskedett. De azon készség, melylyel kiki e hazában Felséged parancsait teljesíteni sietett, nem felejtheté el azt, mily súlyosak a tőlünk
