Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-12
130 12. országos ülés november 5.1878. « volt élvezhető. Ez, méltóztassanak megengedni, nem gazdálkodás és ezen gazdálkodás kedvéért kár volt a törvényt megsérteni, kár volt a honpolgárokat törvényellenesen legszentebb jogaikban és személyökben megsérteni, (Igaz l a szélső baloldalon.) Azt is mondják, — nem tudom hogy igaz-e — hogy a kormány annyira ment volna, hogy e végett Somogy vármegyébe királyi biztost küldött volna ; nem tudom, mondom, igaz-e? — mert ezen királyi biztos nyilvánosan még fel nem lépett — de mindenesetre áll az, hogy ez a törvény legkirívóbb megsértése volna és az alkotmány felfüggesztése az ország egy bizonyos területére nézve; a mit pedig a kormánynak ily esetekben tenni még csak a közjólét sem engedi meg, de a törvény semmi tekintetben és semmi esetben meg nem engedi. Akartak önök már itt törvényt alkotni, a mely megengedte volna a kormánynak, hogy az ország területének egyes részeit kivételes állapotba, ostromállapotba helyezze: de, hála istennek, a törvényhozás többsége ehhez hozzá nem járult, és ezen törvényjavaslatot csúfosan kidobta a házból. Tehát önöknek nincsen azon törvényes erejök, hogy az ország bármely részét is alkotmányos törvényeinktől megfosszák és azt kivételes állapotba helyezzék. T. ház! Nem fogom tovább igénybe venni becses türelmüket. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Egyátalában nem képzelem azt, hogy az én szólásom képes legyen bárkinek is előzetes elhatározását e tárgyban megmásítani. Önök uraim mindnyájan gondolkodtak e felett, és mindnyájan bizonyos megállapodásra jutottak. Méltóztassanak szavazataikban ennek már most kifejezést adni. Én részemről azt mondom, a mit beszédem kezdetén mondtam: hogy midőn önök a mai napon határoznak, határoznak a felett, hogy van-e Magyarországnak alkotmánya, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) vagy vájjon Magyarországban alkotmányos formába burkolt absolutismus van-e? Ezer esztendeje lesz nem sokára, hogy a magyar faj Ázsiából Európába vándorolt. Önöknek uraim, a nemzet képviselőinek, hatalmába van adva, ha vájjon ezen ezredik évforduló a magyar nemzetet sírjában találja-e vagy életben. Önöknek hatalmában van egy piramist emelni, a mely világító toronyként fog irányul szolgálni a jövő ezredévnek, és hirdetni fogja világszerte, hogy azon nép, a mely ezer évvel ennek előtte itt elfoglalta a bárom hegy és négy folyam köxtti területet, el van-e határozva megtartani azt, és el van-e határozva azon mint szabad nemzet, mint a szabad nemzetek családjának egyik méltó tagja élni ? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Uraim! önök határozatától igen sok függ. Én sokkal gyengébb vagyok, semhogy képes legyek azt csak egy parányival előmozdítani, és önöknek elhatározott akaratán változtatni. Azért én Önöknek lelkiismeretes és meggyőződésök szerinti szavazatát kérem ezen kérdés elintézésénél. Ajánlom határozati javaslatomat elfogadás végett. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: A szabályok szerint kérdésül fogom feltenni, hogy határozzon a t. ház az iránt: vájjon a most indokolt indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy nem ? Mielőtt a kérdést feltenném ; jelentem a t. háznak, hogy 22 képviselő névszerinti szavazást kér. A szavazás tehát névszerint fog történni. A kérdés, mint mondám, az lesz: kivánja e ház, hogy ezen most indokolt indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy nem? Annál fogva először kihúzom azon betűt, melynél a szavazás kezdődni fog. (Megtörténik.) A nevezés a G betűvel fog kezdődni. Öt perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet után.) Elnök: A legközelebb történt igazolások miatt a szavazati jegyzéket szükséges volt tisztába hozni, azért történt némi késedelem. A szavazók névjegyzékét Baross Gábor jegyző ur fogja olvasni. Az igennel szavazókat Molnár Aladár jegyző ur, a nemmel szavazókat Horváth Gyula jegyző ur, a távollevőket Antal Gyula és Loncsarics Márk jegyző urak fogják feljegyezni. A kérdés az: kivánja-e a t. ház, hogy a Simonyi Ernő képviselő ur által épen most indokolt indítvány tárgyalás alá vétessék, igen vagy nem? Az indítvány tárgyalását kívánók igennel, tárgyalását nem kívánók nemmel szavaznak. Baross Gábor jegyző (olvassa a névsort): Igen-nel szavaztak: Gáspár Lajos, Geisz László, Hazay Ernő, Hegyesi Márton, Helfy Ignácz^ Hevessy Benke, Hollósy Károly, Hunkár Sándor, Irányi Dániel, Ivády Béla, Jankó Miklós, Juraszek Ferencz, Kada Elek, Kaszap Bertalan:, Katona Lajos, Kállay János , Kállay Ödön, Károlyi János, Kende Tibor, Kiss Albert, Komjáthy Béla, gr. Kun István, László Imre, Lichtenstein József, Lukács Béla, Lükő Géza, Madarász Jenő, Madarász József, Majzik Viktor, Majoros István, Mandél Pál, Matkovich János, Maximovits Miklós, b. Mednyánszky Árpád, Mende Bódog, Micsky Lajos, Mocsáry Lajos, Molnár Aladár, Mukics Ernő, Nagy Ferencz, gr. Nemes Nándor, Németh Albert, Nóvák Gusztáv, Orbán Balázs, Paczolay János, Pázmándy Dénes, Polit Mihály, Pulszky Ágost, Ráth Károly, Sárközy Aurél, Sembery István, Simonyi Ernő, Simonyi Iván, b. Simonyi Lajos, Siskovics Tamás, Solymosy Bálint, gr. Somssich Imre, Sós Gábor, Stoll Károly, Szabó Sándor, Szalay Imre, Sczitovszky János, Szederkényi Nándor, Szilágyi Dezső, Szontágh Pál (gömöri), Szongoth Jakab t Tassy