Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-12

12. országos illés uorember 5. 1878. 121 köztünk soha pártkérdés nem volt. Többször volt már szó e házban a keleti politikáról, de azt hiszem, sem egyfelől, sem másfelől pártkérdésnek nem tekintettük, hanem akár határoztunk, akár csak nyilatkoztunk benne, mindig csak az ország érdekei szempontjából nyilatkoztunk, pártérdek tekintetbe vétele és pártkülönbség nélkül. Nem képezvén tehát ezen kérdés pártkérdést, azt hiszem, hogy a t. ház tagjai minden oldalon elfogulatlanabba fognak a dolog fölött ítéletet hozni és nem gondolják azt, hogy ezen előterjesztésben egyik vagy másik pártnak előnye czéloztatik eléretni. Egyáltalában nem. A mit mi czélzunk, az egyedül hazánk állami fenállhatásának lehetőségét biztosítja. T. ház, én igen érzem saját gyengeségemet ezen nagy feladat teljesítésére. Ma nem kevesebb mint az forog kérdésben, vájjon Magyarországnak van-e alkotmánya, vagy nincs? Ha Önök, uraim, \ elhatározzák azt, hogy az elkövetett cselekményekért, az elkövetett mulasztásokért a kormány bíróság elé állítandó, bármikép Ítéljen is a biró- | ság: a nemzet képviselőháza teljesítette köteles- j ségét, s akkor Magyarországon van, legalább jövőre lehet, alkotmány, mert akkor biztos az, hogy a nemzet érdekeit nem koczkáztathatja senki anélkül, hogy|felelősségre vonassák; akkor biztos az, hogy a magyar országgyűlés képviselőháza a magyar nemzet többségének akaratát tolmá- í csolja, és hogy ezen akaratot érvényesíteni is ! tudja. Ha ellenben önök azt határozzák, hogy a j kormány bíróság elé se állíttassák, ; hogy bő- j vebben ne is vizsgáltassanak meg azon tények, azon cselekvények és mulasztások, melyek mély meggyőződésem szerint hazánkat a íegválságo- | sabb helyzetbe sodorták, sok tekintetben annak alkotmányos biztosítékait megsértették, törvényeinket tekintetbe nem vették; sértették az egyéni szabadságot és a tulajdon szentségét: akkor t. ház, önök kimondják azt, hogy a ministerium tehet akár mit törvényellenesen, s azért felelősségre vonatni nem fog; akkor lehet nálunk alkotmányos formákba burkolt absolutismus, de valóságos alkotmányosság nincs. (Helyeslés a szélső balon.) j S igy, ha ennek folytán valami baj érné az országot: ne méltóztassanak azt mondani, hogy kényszerhelyzetben voltunk; hogy máskép nem j tehettünk, és hogy ezt Bécsben, és Isten tudja hol, akarták. Engedelmet kérek, a t. képviselő urak közül mindegyik szabadon adja szavazatát, szabadon | fontolja meg azt, hogy hova szavazzon, igenre • vagy nemre. S ha e szabad szavazás következtében önök mégis felmentik a kormányt, s ha j ebből aztán baj háramlik az országra: akkor ezen bajt nem valami külbefolyások, nem valami általunk elhárithatlan erőszak, hanem saját magunk KÉPVH. NAPLÓ 1878-—81. I. KÖTET. idéztük elő; akkor elmondhatjuk a költővel: „Nem az ellenség, önfiai által veszett el." T. képviselőház ! Mielőtt részletesebben bemennék a benyújtott határozati javaslatnak indokolásába, még csak arra vagyok bátor hivatkozni, hogy e határozat meghozatalát tőlünk az ország közvéleménye is kívánja. Ismerik önök, uraim, mindnyájan az ország hangulatát annak minden részeiben, tudják azt, hogy bármely párthoz tartozzanak különben az ország polgárai: azok egyhangúlag a kormány külügyi politikáját elitélik. Erről tanúskodnak azon számos törvényhatóságok kérvényei is, melyeket e napokban a t. ház elnöke a képviselőháznak bemutatott; ezt követelik azon népesebb városokban tartott népgyűlések kérvényei, melyek mind azt kívánják, hogy a képviselőház a kormányt vád alá helyezze. Nem tagadhatja senki azt, hogy ha azt mondhatnák is, hogy a népgyüléseket pártszempontból is lehet összehívni; de a törvényhatóságokat pártszempontból mi legalább nem alakítottuk soha. És azt nem tagadhatja senki, hogy azon törvényhatóságok közt, melyek kérvényekkel járultak a képviselőházhoz, többen vannak, melyek eddigelé mindig, mondhatnám tüsköubokron a kormány politikáját követték. Ha tehát még azok is felszólalnak: méltán vehető e felszólalás nem ellenzéki viszketegnek, nem pártszempontból eredt cselekménynek, hanem igazán a haza létezése fölötti aggodalom kifejezésének. E kérvényekre hivatkozva, újra kérem a t. képviselőházat arra, hogy méltóztassanak ez esetben nem a ministereket elmarasztalni, hanem azoknak felelősségrevonását és törvényes bíróság elé állítását elrendelni. A magyar nemzet aggodalommal nézte a kormány külügyi politikáját; annak kezdete óta nem egyszer nyilatkozott ellene hangosan és ritka egyetértéssel, — az nem volt egy párt, a mely ezen nyilatkozatokat tette, hanem valóban az országnak minden polgárai, az országnak minden rendű és rangú lakosa. így történt nem régiben, hogy midőn Budapest városában több barátim és elvtársaim, de mások is azt hittük, hogy kellene a főváros polgárait is nyilatkozatra provokálni: összehívtunk Budapest városában egy népgyűlést. Sok mindenféle mondatott arról a népgyülésről: egyben azonban minden lap megegyezett, s ez az volt, hogy azon igazán nagy .terület, a melyben tartatott, a zsúfolásig megtelt. En nem akarok számítást fenni, hány ember volt jelen ott, hanem azt mondom, hogy azon terület 2400 D-öl, méltóztassanak kiszámítani, r hogy 2400 Q ölön hány ember lehet jelen. Es ha annyi ember gyűlt össze Budapest városában, vájjon nem képviseli-e az Budapest város polgárságának legalább egy részét ? 16