Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-11

11. országos ülés november 2.1878. 93 hogy majdnem hazaárulóknak mondja azokat, kik Bosznia és Herczegovina occupatióját nem helyeslik. 0 azt mondja, hogy nem hiszi, hogy legyenek e házban, legyen pláne többség, a mely Bosznia és Herczegovina occopatiójat megszüntetni akarná; nem hiszi, hogy tegye azt valaki, mert senki sem fogja akarni tenni, hogy a monarchia és benne Magyarország fennállását lehetetlenné tegye. így tehát az, ki az occupatiót helyteleníti, az a monarchia fennállását és szerinte abban Magyarország fennállását j veszélyezteti. Engedelmet kérek, én illőnek sem tartom, hogy mielőtt a vita megindult, a kormányelnök ur itt a ház kebelében ily nyilatkozatot tegyen; és mellesleg megjegyzem azt is, hogy a t. ministerelnök ur annyira belegyakorolta magát ezen új nyelvezetébe, hogy megfeledkezik nemcsak arról, mit évek hosszú során át nyilvánított, hanem arról^ is, a mit törvényeink világosan mondanak. 0 azt mondja, hogy „a monarchia e"s benne Magyarország". Engedelmet kérek, Magyarország nincsen e monarchiában, Magyarország maga egy monarchia, (Elénk helyeslés a balon) hogy maga a fejedelem Ausztriában császár, Magyarországnak pedig királya. (Igaz ! ügy van! a szélsőbalon.) Hanem mondom, ezeket csak mellesleg jegyzem meg, mert szó nélkül hagyni lehetetlennek tartom. A dolog lényegére visszatérve, azt hiszem t. ház, hogy pro és contra minden felett lehet sokat vitatkozni; de azon kérdés, a melyet Molnár Aladár t. képviselő ur tegnap felvetett, szerintem vita tárgyát nem képezheti. Nem képez- 1 heti először azért, mert világos törvény rendeli, hogy a nemzetközi szerződések az országgyűlés elé térj esztendők. Igaz, hogy a t. ministerelnök ur már talált egy kis kibúvót. Felemlítette már, hogy a határidő nincs kitűzve, hogy ezt egy országban sem szokták a kormányok előre meghatározni. Ebben is igaza van; de abban nekünk is lesz igazunk, ha azt mondjuk, hogy a törvény mindenesetre azt érti, hogy oly időben terjesztessenek be a nemzetközi szerződések, mielőtt még azok letárgyalt attak. Az tehát természetesen szükséges, hogy a letárgyalás előtt terjesztessenek be; egyebet pedig Molnár Aladár képviselő ur sem kivan. De azonkívül, még ha a törvény nem is rendelkeznék e felett; ha az alkotmányosság fogalmából nem következnék önként, természetszerűleg, hogy ily szerződés okvetetlenül a képviselőház elé való: ezen úttal kétségtelen; mert hiszen maga a király a trónbeszédben felszólított minket, a királyi trónbeszéd maga felhívta a képviselőház, illetőleg az országgyűlés figyelmét a berlini congressusra és annak hazánkat illető tenyéré s nekünk arra okvetetlenül válaszolni kell. Már kérdem a t. házat, miként válaszolhatunk mi az ő Felsége által egy nemzetközi egyezményre vonatkozólag tett nyilatkozatra, ha az általa érintett egyezmény hivatalosan nem terjesztetik elénk. Ez merő lehetetlenség. Azt mondja Tóth Vilmos t. képviselő ur, a ki mindenesetre be van avatva a kormány szándokaiban, hogy a kormány be fogja terjeszteni. Hát én ennek nagyon örvendenék, hanem lehet azt beterjeszteni különböző módon. Lehet azt beterjeszteni pl. november 7-kén, 8-kán, akkor, mikor az a delegatiók elé terjesztetik; veres könyv alakjában lehet azt megküldeni minden egyes képviselőnek tudomásvétel végett: de ez nem lenne a törvényhozó testület, a képviselőház elé való hivatalos beterjesztés és nem elég csak a beterjesztés, mert nem elég az, a mit a t. ministerelnök ur hangoztatott minapi nyilatkozatában, hogy hiszen lesz ideje a képviselőháznak a vitát megkezdeni és azt talán egy pár napig folytatni. Nem megkezdésről, folytatásról, hanem bevégzésről van szó. (Helyeslés bal/elöl) Abban rejlik a képviselőház joga, hogy véleményt mondjon a kormány tényei felett és mikor véleményt mondott, ám akkor jöjjön egybe a delegatiouális bizottság és Ítéljen a dolgok felett. De itt a képviselőháznak sarkalatos joga, hogy a nemzetközi szerződéseket megbírálja, azok felett ítéletet mondjon. (Igaz Ugy van! a szélsőbalon.) Ez röviden véleményem a berlini szerződésre vonatkozólag. A mi a két határozati javaslatot illeti, azok, mint mondám, czéljukra nézve ugyanazonosak, mert az egyiknek s másiknak is czélja csak az, hogy ezen tárgyalás elhalasztassék. A különbség abban látszik — mert az alapkülonbség is csak látszólagos — hogy mi történik, ha Madarász József t. képviselő ur határozati javaslata elfogadtatnék. Az történnék, hogy a képviselőház utasítaná a kormányt, hogy tehát eszközölje ki, hogy halasztassék el a delegatió választása Mi történik, ha elfogadtatik Szilágyi Dezső t. képviselő ur indítványa? Az történik, hogy akkor sem küldjük postán a feliratot ő Felségéhez, azt is bizony csak a kormán)- eszközli ; tehát tökéletesen egyre megy. Sőt ha van alkotmányos kifogás, a mit Madarász József kép viselő ur által választott forma ellen lehetne tenni: épen úgy, sőt talán még alaposabban lehet kifogást tenni azon forma ellen, melyet Szilágyi Dezső képviselő ur választott; mert feliratot intézni a Felséghez, mellőzvén a kormányt, a mely minden tér^kedésért felelős, ez sokkal kevésbbé szokásos. Én egyébiránt sem lényegileg, sem formailag lényeges különbséget nem látok a kettő közt és azért épen úgy lehet elfogadni az egyiket, mint a másikat. De tovább megyek és azt mondom, hogy nemcsak a kettő egy, hanem, hogy a harmadikat is hozzá véve, Molnár Aladár képviselő ur indítványa oly annyira kiegészítő' részét képezi ezen kettős határozati javaslatnak,