Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-402

402. országos ülés május 28. 1878 57 nincs, a mint nem is lehet s igy azon rövid idő | alatt, a mióta fönáll, minden jótékonyságát nem érvényesíthette, és ámbár az egyes, loleg középi közegek gyakorlatlansága és az eljárás újdonsága miatt e téren is van még kivánni való hátra: de merem állítani, s felhívom rá igazságos ítéletét mindenkinek, kinek egyenes adóügyben dolga volt és van, s ki ezen ügyet figyelemmel kiséri, méltóztassék bevallani, hogy ezen ügyben igen nevezetes javulás van országszerte. (Mozgás a baloldalon. Helyeslés a középen.) Egyre vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni mindenekelőtt. Első teendőmnek tartottam hivataloskodásom első hónapjaiban ezen ügygyei a legkomolyabban foglalkozni. Legelső törvényjavaslataim egyike volt az, melyben az egyenes adóügy kezelését gyökeres átalakításon vittem keresztül. S ha a törvény nem is ment még egészen át az életbe, és az intézmény, mely abban megteremtve lett, és a mely alapjában jó, rendszerében egészséges és helyes, minden rendelkezésében ugy a kincstárra, mint az adózókra nézve még minden tekintetben jótékony hatását még nem érezteti: annak oka nem a törvény, nem annak kezelői, hanem oka azon körülmény, hogy a törvény csak másfél esztendő előtt lépett életbe. A törvény és a rendszer, a melyen alapszik, a leghelyesebb és a legjobb. Mi az alapja e törvénynek. Én az adóhivataloktól, és a pénzügyi igazgatóságoktól, hol vezetése nem volt jó helyen, elvettem az egyenes adóügyet; teremtettem minden törvényhatóság székhelyén orgánumot és forumot, mely az egyenes adóügy administratióját vezeti és ez az adófelügyelői intézmény mint ilyen teljesen megfelel rendeltetésének, mely másfél évi működése alatt oly eredményeket mutat fel, hogy az teljesen megfelel minden jogosult vonatkozásnak. És mit tettein továbbá? Szerves kapcsolatba hoztam az egyenes adóügy kezelését, a pénzügyi administratió ezen legfontosabb ágazatát az ország községi és közigazgatási szervezetével, melylyel az előtt kapcsolatban nem volt. Harmadszor, azon törvényben nem a bujkáló bureaukratismus tanai szerint, hanem azon helyes administrativ tanok szerint, melyek a levegőtől nem féltik az administratiót, kitettem az eljárást minden ágában az ellenőrzés minden hatályos eszközeinek. Az egyenes adóügynek két ágazatát a kivetést és a beszedést ma kik kezelik? Pénz- | ügyi orgánumok? Nem! Kezelik községi orgánumok, I adókivető bizottságok, és a behajtást kezelik köz- ! ségi ós autonóm közegek. A pénzügyi hatóságok j vezetik az ellenőrzést és administrálják az ügyet. ' S az ellenőrzésnek második foka az, hogy nemcsak felebbviteli forumot adtam a pénzügyi hatóságok ! elsőrendű határozatai ellen a közigazgatási bizott- j ságoknak, hanem ezeknek adtam az ellenőrzési KÉPV. H. JSAPLÓ 1875-78. XVIII. KÖTET. jogot is, az adófelügyelőt fegyelmi esetekben hatóságuk alá rendeltem, beleszólást engedtem nekik mindenbe, minden coneret esetben jelentéseiket hozzám küldhetik, tág tért nyitottam annak, hogy a megye területén folyamatban levő egyenes adók kezelése iránt fenforgó panaszok és rendetlenségek ott köztudomásra hozassanak és orvosoltassanak ; a mennyiben ' pedig orvoslás nem találtatnék: az ügyet egyenesen a minister elé lehessen vinni. És t. ház, gondolom, ez maga elégséges annak bizonyítására, hogy az adókezelési törvény, ha az azon részeiben is, a melyeknek helyes exact végrehajtása — beismerem, — csak akkor fog beállani, ha a kezelő közegek és különösen a községi elöljárók és a községi orgánumok, a körjegyzők nagyobb jártassággal fognak bírni, mondom, hogy az adókezelési törvény egészséges alapokon nyugszik. Nem lehet tagadni, bárki gondolkozzék e kérdés fölött, akárki enquettirozzon, akármily bizottsági tárgyalásokat rendezzen valaki a kérdés fölött: a rendszerre nézve ennél helyesebbet kitalálni nem fog. (Ellenmondások balfelöl.) Ez a törvény t. ház, rendelkezéseiben olyan, mely nemcsak arra van hivatva, hogy az államkincstár érdekeit megóvja, mert hogy azokat megóvja, arról — hiszem — az egyenes adók befizetésének eredményei — melyek 1877-ben 14—15 millióval haladták meg az 1875-ben elért összeget — fényesen tanúskodnak, de megóvja egyszersmind az adózók jogosult és méltányos érdekeit. Hogyan történik a kivetés t. ház? ugy-e, mint azt Simonyi Lajos b. jelezte? Nem! 0 t i. azt mondja, hogy a kivetés történik a kereseti adónál az adóhivatalok által, ezek követik el a hibát; hogy ne okozzuk tehát a községi és törvényhatósági orgánumokat. Engedelmet kérek, a t. képviselő ur a törvénynek ide vágó rendelkezéseit, ugy látszik, nem ismeri. Az adóhivatalok semmiféle .... (Közbeszólások balfelöl.) Tényeket constatáiok. Mondom az adóhivatalok semmiféle kereseti adó kivetéssel nem foglalkoznak. A kivetés ugyanis történik két módon. Azon adókra nézve, melyek mint a földadó, házadó, a tételek applicatiójából állanak, az első osztályú, a másodosztályú kereseti adónak kivető orgánumai a községi elöljárók és a városi adóhivatalok mint városi orgánumok, de nem a királyi adóhivatalok. Azon adónemekre nézve, milyenek a tőkekamat, a nyilvános közkereseti társaságok adói; a kivetés megint nem az adóhivatalok önkényétől függ, hanem ezekre nézve egy kivetési bizottság van rendelve, melybe két tagot az alispán, két tagot a pénzügy minister nevez ki ós elnökét a pénzügyminister nevezi ki. A kivető bizottság végzése fölebbozhető a felszámolási bizottsághoz, hol a pénzügyminister orgánumai megint csak javaslattétellel és előadási joggal birnak, hol a pénzügyminister mandatariusai nem 8