Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-401

401, országos ülés május 22.1878. 45 venni, melyek épen az osztrák budgetből kihagyattak, például a betegápolási költségeket és ezzel analóg és identicus költségeket. Ezeket egymással szembeállítani igen bajos. Ha a megyei házi pénztárak ügye rendezve lesz, könnyebb lesz ez is. De mindenesetre constatálhatom, hogy olyan igen nagy különbséget ez nem tenne, hanem csakis a század és ezred részekben képezne differentiát. S mivel a 29'8 százaléknak sem tulajdonitok absolut és olyan értéket, mely a jövőnek praejudicálna főleg akkor, ha egyes mai tényezőkben mint adótörvény hozói pótlékok kérdése lényegesebb változás állana be, hanem mivel a 30 százalékot compromissumnak tekintem, mint compromissum volt 1867-ben, ezen 30%-nek megállapítására ezen kis rectificatiót, mely nagy dimensiókat ! nem ölthet, nem tartom olyannak, mely azon felfogáson valami nagy csorbát üthetne; melynek én adtam kifejezést, valamint nem üthet rajta csorbát a földtehermentesitési szelvények kérdése sem, mert ha a földtehermentesitési szelvényadó. mindkét részről kihagyatik a számításból, ez, mint mondám, 99/1000 perczentet tesz. A mi a szelvényadó kérdését illeti, ez nagyobb különbséget tesz ugyan ; de engedelmet kérek, én nem egy argumentumot hoztam csak fel annak igazolására, hogy miért nem vétetett fel ez az osztrák bevételek közzé, — mint ő monda, — én felhoztam több érvet is és most recapitulálom azokat. Én mindenekelőtt azon kezdem, hogy azt a fölfogást tartom ezen kérdésre nézve, mely azt mondja, hogy az úgynevezett szelvényadó — ámbár beismerem, hogy ez Ausztria budgetjét határozottan és nagy mértékben javitja, — de azon szelvényadó még sem tekintendő első sorban jövedelemnek, hanem, hogy az következése azon kamatreductiónak, mely Ausztriában beállott, következése azon kamat repudiátiónak, melyet a hitelezők rovására hajtottak végre; és fogják ezt fel azon időben a külföldön és Ausztriában. És hogy azon felfogás nem látszik alaptalannak lenni, mely azt mondja, hogy az 1867-iki quótakiszámitás alkalmából ezen kérdés igenis szóba jött és figyelmen kivül nem hagyatott, azt a 67-iki quóta-küldöttség actáiból igen könnyen be tudom bizonyítani, melyekből nem csak azt tudom világosan kiolvasni, hogy határozottan kimondatott az osztrákok részéről, hogy elfogadják a 30 és 70 arányban megállapított quótát, de csak azon föltétel alatt, ha az egész kiegyezés a quóta és az államadósságokra vonatkozó mint elválhatlan összefüggésben lévő és egységes egész tekintetik; kimondták világosan, hogy az egyiket nem fogadják el a másik nélkül, a quótát az államadósságok nélkül és megfordítva; hanem ezen actákból az is kitűnik, hogy ők tovább mentek s egyenesen már 1867-ben a tárgyalások alatt reá mutattak a bekövetkező és 1868-ban csakugyan be is következett reductióra és itt előttem van az országos küldöttség jelentésének egy passusa, melyet az osztrákok üzenetéből leszek szerencsés felolvasni: — „Um aber in dem Palle, als sich die Nothwendigkeit hierzu ergeben sollte, auch clie Staatsgláubiger in einem hón erén Masse als bisher zur Tragung der Staatslasten heranziehen zu können, hat die Deputation in ihrer Erklárung dem Eeichsrathe das Recht gewahrt, die Höhe der Couponssteuer selbststándig feststellen zu können." Hogy 1867-ben ezen szelvényadó behozatala már contempláltatott, és hogy ez a magyar küldöttséget mégsem Mrta arra, hogy számításba vegye a szelvényadót az osztrákok terhére, azt egy másik documentumból is leszek szerencsés bebizonyítani. Ugyanazon számítás egyik részletében, melyet az 1867-iki országos küldöttség használt, s a mely számítás alapúi szolgált a küldöttségnek, azt olvasom, hogy az úgynevezett Einkommensteuer-ből, mely kitett 24 millió frtot, 7 millió 687 ezer azon czirnen vonatott le, hogy ez couponadó. Ez a 7 millió 600 ezer frt — ez azon irományok mellékleteképen szereplő táblás kimutatásokban van — kihagyatott az osztrákok jövedelmeiből és nem Íratott az osztrákok terhére; pedig az még a couponreductió előtti időkből való volt. Ha tehát a magyar küldöttség és a magyar ministerium akkor beleegyezett abba, hogy a reductió előtti couponadó ne számíttassák az osztrákok jövedelméül, mert egyenlő tényezők alapján akartak számítást tenni, ezen adó pedig Magyarországon nem létezett: nincs-e igazolva azon mostani eljárás, hogy azon czélból, hogy az egyetértés még nehezebbé ne tétessék, ma sem vétetett fel a couponadó azon része, mely az 1867. év után bekövetkezett reductió folytán állott elő, mely reductiót az 1867-iki kiegyezési tárgyalások alkalmával az osztrákok határozottan kilátásba helyeztek, amint ez a magyar küldöttséghez intézett üzenetből kitetszik. De t. ház, még egy másik okot is lesz szsrencsém felhozni, és ez az, hogy ha valamely ország összes jövedelmét Kell eruálni, akkor áll az, hogy fel kell venni azok közé a szelvényadó reductiója folytán az állampénztárban visszatartott összegeket és mint azon ország bene-jét. Más szempont azonban még is az, midőn arról van szó, hogy két ország hozzájárulási képessége valamely közös czélhoz állapíttassák meg; midőn arról van szó, hogy a kettőnek anyagi ereje és adókópessége latoltassék és méressék meg azon czélból, hogy mindkettőnek a hozzájárulási képessége állapittassók meg egy közös teher viselésére nézve. Akkor ez nem ugyanazon tekintetek alá esik egészen, mint a másik, mikor t. i. az összes jövedelmeket kell figyelembe venni. Mikor az adóképességről van szó; akkor lehet alaposan érvelni, hogy azt, a mi a másiknak nincs meg.