Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-414

WJ 41*. ufte#f4* tflé* juuIfcS m 4**8. béli nyomát nem találtam. — de hogy nem birta azon resultatumot elérni, melyet most említ, ezt azzal bizonyítom, hogy 1869-ben januárban 99 millió) 1869-ben októberben 9Í5 millió. 1^69ben novemberben 92 millió volt: hogy tehát azon kevesbedés folytonos volt holnapról-holnapra: azt azon évi egyes időszakokról szóló kimutatások folyvást igazolják. Ez tehát nem bizonyít semmit. A törvény szóban forgó intézkedése nem bir tehát s«mmi hbrderővel; mert azt egyszerűen kimondani, hogy a sóbányajegyek ne kevesbedjenek, de másfelől nem gondoskodni a felügyelet hatályos eszközéről, nem látni el a törvényt sanetióval : ez, engedelmet kérek, azon leleményességek repertóriumába tartozik, (Derültség a középen) melyet én tovább zavarni nem akarok. (Derültség é.; iefszés a jobboldalon és középen.) Azt mondja továbbá a t. képviselő or, hogy a quóta-bizottság megmondotta, hogy ezen rendezés nem igazságos. Én is megmondottam, és megmondottam épen Irányi t. képviselő ur határozati javaslatának tárgyalása alkalmával, hogy az előnyt kizárólag az osztrákok húzzák, hogy ezen dolog nem jól van rendezve, de rendezve van törvény, által, melyet a q nótabizottság sem magyaráz másképen. Azonban a hivatkozást a quótabizottság iratának egy passusára nem fogadhatom el; mert ne méltóztassék feledni azt, hogy nagy különbség van a perirat és az egyezség közt: ha az egyezség egyszer létrejött. A perirat minden egyes szavát, bármennyire igazak legyenek is, az egyezségnél nem lehet végig fentartani, (Ugy van! a jobboldalon és középei/.) mert ha a periratnak minden egyes szavát fentartani akarjuk: akkor nem lesz belőle egyezség. Paczolay Jálío; {közbeszól:) Pedig fen kellett volna tartani! Széll Kálmán pénzügy niinister: Nem folytatom tovább, csak egyet kívánok még megjegyezni. (Halljuk!) Azt méltóztatott mondani t. i képviselőtársam: majd figyelmeztetni fogom a minister urat az 50 milliónyi jegydotatióra, hogy a ! budapesti igazgatóságnál megüti-e a 30%-otV Ezt j sohasem mondtam; csak azt mondtam, hogy az 50 j millió s a 30

f

Vos dotatió közt nincs oly aránytalanul nagy különbség, mint a t. képviselő ur állítása szerint, midőn az 50 milliót a 300 millió- I val összehasonlította. Mert én azt mondtam, hogy j 300 miliőt nem lehet felvenni, mert a mindenkor forgalomban levő jegyekből le kell vonni mindenekelőtt azon 80 milliót, melyet a bank az államnak kölcsönzött ós a melyekot nem -fordíthat sem escomptera, sem lombardra. (Helyeslés a középén,) Apró dolgokra nem szoktam reflectálni. A t. képviselő ur ezt észrevehette. Nem akadtam fenn egyes egérfaricokon (Derültség); nem akadtam fenn a nagy nemzetgazdának azon lapsusán, hogy hiszen a bank könnyen nyomathatja jegyeire a pénzt, mert csak a papirt kell szabályai szerint megnyomatni. Ezt, így kimondva, ezen hozzáadással : „a bank szabályai szerint" lehet később magyarázgatni ; de mikor valaki ezt kilöki, az emberek a házon kívül, kik nem tudják, mi az „a bank szabályai szerint," kik nem tudják, hogy ez annyit jelent, hogy csak az a papír pénz, melyet a bank az üzletben kölcsönt ad, azok máskép magyarázzák az ily szavakat. Én — mondom — env nem refleetáltam. inert nem akartam kicsinyes lenni. De egygyel tartozom magamnak arra nézve, a mit t. képviselőtársain beszéde végén mondott. T. képviselőtársam kétszer hozta elő direete és harmadszor indirecte a vöslaui egyezséget. (Mozgás.) Az indirect előhozás báró Kaas Ivornak mai beszéde volt. (Derültség.) Én azon egyezségről azt tartom, hogy ezen egyezség ugy, a mint concipiálva volt, igenis nem volt helyes; de azt tartottam róla mindég, hogy akkor, mikor oly sok nagy kérdést kellett előbb megoldani Lónyay Menyhért t. képviselő urnák, mikor oly sok nagy kérdés közül oly sokat jól oldott meg, akkor a t. képviselő urnák igen könynyen megbocsátom azt, (Mozgás brffölb'l.) hogy a vöslaui egyezség egyik pontjának formulázásánál nem volt elég correct. (Mozgás.) Engedelmet kérek, meg kell bocsátanom, mert a t. képviselő ur a vöslaui egyezségbe egy igen helytelen passust vett fel. (Mozgás és derültség a baloldalon.) Ez azt mondja — miután méltóztatnak nevetni, s ugy láts-ik,hogy ezen théma nagy derültségre ösztönzi a t. képviselő urakat, felolvasom, (olvassa:) „Iusolange, als beíde Eeichstheiie ím gemeinschaftlichen Einverstímdnisse nicht neue gesetzliche Bestimmungen über das Bank- und Zettehvesen der österreichischen Monarchie getroffen habén we'rden, macht sich das k. nngarische Ministeriuin verbindlich, im Königreiehe TJngarn eine Zettelbank nicht zuzulassen." Engedelmet kérek, a.zt méltóztassék most nekem azon oldalról bebizonyítani : helyes volt-e akkor a törvényhozás hozzájárulása nélkül stipulálni, hogy addig, mjg a bankkérdés közösen meg nem oldatik, Lónyay pénzügyminister ur nem fogja admittálni a magyar bankot. Egyébiránt a szerződés nem bii't érvénynyel, s csakugyan vigasztalhatja magát báró Eaas Ivor ur, hogy sern az országban, sem a törvényhozásban, sem senkiben nem tett kárt. Kaas Ivor br. (közbeszól;) Hasznot! Széll Kálmán pénzügyminister: Hasznot tett volna, ha fentartatott volna a statusquó, mint a hogy Lónyay t. képviselő ur fentartotta azután, midőn a bank nem teljesítette a feltételeket. De én csak egyét kívánok megjegyezni, s ez az, hogy megvallom, nagyon csodálkozom Lónyay