Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-400
±00. országos ülés május SÍ. 1S78. t nézve, hogy tehát a szállítási- ós luxus-adók és az átalános jövedelmi pótadó, legalább jövőben, midőn már mind a 10 évben fognak azon adók szerepelni, nem fognak bevétetni Magyarország I bevételei közé, s hogy legalább akkor az osztrák j szelvényadó kihagyásának compensatióját fogják képezni. De ha már az osztrák szelvényadó nem vétetett fel számításba, akkor ezt következetesség- j gel keresztül kellett volnak vinni a bevételek j összeállításában s itt alkalmat veszek magamnak, I hogy egynéhány nem annyira lényeges körül- j ményt, mint inkább számítási hibát tüntessek fel. í Ilyen például, a mire már a t. előadó ur is | reflectált és a mit a különvéleményben is érin- i tettem, hogy akkor, midőn az osztrák államadósságok szelvényadója nem vétetett fel számításba, | felvétetett a földtebermentesiíési szelvényadó, és | magyar szőlőváltsági kötvények szelvényadója. Pedig ha kihagyatott az egyik: logika szerint ki kellett volna hagyatni a másiknak is, inert az egyik ép ugy szelvényadó, mint a másik. És az, hogy a föld tehermentesítési szelvényadó bevétetett, az a mérleget, ha nem is sokkal de mégis rontja Magyarország terhére, mert Ausztriában a föld tehermentesítési szelvényadó egy évben körülbelül 967,000 frtot tesz ki, csak az 1878-iki előirányzatot véve fel. Magyarországon pedig a föld tehermentesítési és szőlőváltsági szelvényadó 964,000 frtot, tehát csak 3000 írttal tesz kevesebbet, ugy hogyha ezen két összeg szerepel a bevételek közt, ez körülbelül azt az arányt álla- ' pitja meg mint 50: 50; nem pedig mint 70: 30-hoz. De tovább megyek és azt állítom, hogy ha a földtehermentesitési ós szőlőváltsági kötvények szelvényadója bevétetett: miért nem vétetett be egy hasonló adónem, mely ez utóbbival majdnem azonos, értem azokat a kárpótlásokat, a melyek a megszüntetett jövedékekért állitattak ki Ausztriában: az ugvnevezett Bntsehadigungs-Eente-k, a melyek tőkéje az osztrák államadóssági bizottság kimutatása szerint 12 1 /* millió frtot tesz ki, s a melyek az osztrák tartományokban körülbelül azzal a jelleggel bírnak, mint nálunk a szőlőváltsági kötvények. Ezen 12 x / a millió Entschádigungs-Kente-nek 5% kamata egy évre 625,000 frtot tesz, s miután ez 2°/o-nyi adóval van megróva, körülbelül 113.000 írtról, vagyis 8 év alatt körülbelül 880,000 frtnyi összegről van szó, a melyet ha a földtehermentesitési és szőlőváltsági kötvények szelvényadója bevétetett a számításba, szintén be kellett volna venni ilusztriának bevételei közé is. (Helyeslés balfelöl.) Ezek ugyan nem jelentékeny összegek, t. ház, ! és az arányt, melyet a magyar quóta-bizottság | kiszámít, nem változtatják meg jelentékenyen, de I azt hiszem, hogy mégis figyelembe kellett volna | KÉPV fl. NAPLÓ 1875-78. XVIII KÖTET. venni akkor, midőn a magyar quóta-bizottság annyira lelkiismeretes volt, hogy elismerte alaposságát az osztrákok azon kifogásának, hogy az osztrák-magyar Lloyd jövedelmi, adója az ő bevételeik közül kihagyassék; mely összeg évenként 126,000 frtot tesz." Fontosabb kérdés ezeknél t. ház, az országos adópótlékoknak kérdése. Tudjuk, hogy a tartományok költségeinek fedezésére az egész monarchiában nem ugyan egyforma, hanem változó pótlékok vettettek ki az egyenes adókhoz. 1867-ig ezen pótlékok az egész monarchiában külön kezeltettek, az illető tartományok ós országokban számoltattak el, és a rendes állami költségvetésben nem szerepeltek Alkotmányunk helyreállítása után egyszerűség szempontjából az országos adópótlékok egyesittettek az állami adóval, ugy hogy Magyarországon azok többé elkülönítve nem szerepelnek, s ennek folytán felvétettek az államköltségvetésbe, szerepelnek tehát az állami zárszámadásokban, ós szerepelnek azon bevételek közt is, a melyeket a zárszámadásokból a t. kormány ós a quota-bizottság kiszámításaiban alapúi vehet; Ausztriában azonban e pótlókok nem egyesittettek az állami adóval, azok ott most is külön kezeltetnek, azok sem az állami budgetben, sem az állami zárszámadásban elő nem fordulnak, s igy nem szerepelnek azon bevételek közt sem, melyek a quota-kiszámitás alapjául szolgáltak. Hogy mennyi a tartományi pótlók Ausztriában, ós menynyi Magyarországon? azt az utolsó számokig pontosan * megmondani nem lehet, én legalább részemről hivatalos adatok hiányában megmondani nem tudom. Hanem tudom azt, hogy Ausztriában évenként körülbelől 12 millió frtot, Magyarországon pedig körülbelől 2 millió frtot tesznek ki a pótlékok, melyekről szó van. Az osztrák bevételek közt ez a 12 millió forint nem szerepel, ellenben a magyarországi bevételek közt, melyek a quota-bizottságoknál a számítás alapjául szolgáltak, ez a két millió frt. benne szerepei. Ezek a tartományi pótlókok, t. képviselőház, közigazgatási költségek fedezésére fordíttatnak ; kezemben van például az 1867. évi zárszámadás egyik részlete Magyarországra vonatkozólag, melyben épen ezen tartományi pótlókok el vannak számolva, mert, a mint mondám, ezek 1867-ben még az állami budgettől külön kezeltettek. Akkor országos adópótlék czimén befolyt 1,670.000 frt ós ezen összeg, valamint más bevételek is, költettek betegápolási, lelencz- és szülőházi, himlőoltási, egószógügyi, ujonczozási és más ily kiadásokra. Én azt hiszem, t. ház, hogy akkor, midőn az adópótlékok Ausztriában figyelmen kivül hagyatnak, és a midőn Ausztria bevételei közé nem vétettek be, akkor viszont Magyarország bevételeiből is ki kellett volna hagyni. (Ugy van balfelöl.) 2
