Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-409

á§». országos ülés jnnlus 17. 1878. 129 tekintélyét, csakis az egyezség létrejötte esetén érvényesítheti : mindazok teljes készséggel fognak súlyos, de mellőzhetlen kötelességüknek eleget tenni, s fogják az ország nevében, az ország ér­dekében ezen szükséges áldozatokat megszavazni. r Ajánlom a bizottság jelentésének elfogadását. {Élénk helyeslés a középen.) Chorin Ferencz: T. ház! A jelen törvény­javaslat méltó koronáját képezi a közgazdasági kiegyezésnek. (Igaz l a bdoldalon.) Az eddigi törvényjavaslatok között voltak olyanok, melyek káros hatásukra nézve felülhaladták azt, a mely felett a t. ház jelenleg tanácskozik ; de azt már bátran merem állítani, hogy szégyenteljesebb egy sem volt a jelenleginél. (Élénk helyeslés balfelöl. Igazi Ugy van]) Egy sern tükrözte jobban vissza azon erélytelenséget, a melyet a kormány az ország jogainak megvédésében tanúsított, azon fölényt, melyet Ausztria irányunkban gyakorol. (Élénk helyeslés balfelöl. Igaz! Ugy van !) Mindenki tudja, t. ház, hogy az absolut ha­talom által elvállalt államadósság Magyarorszá­got egyáltalán nem terheli, hogy Magyarország 1867-ben egy, erejét felülhaladó nagy összeg fizetését vállalta magára ; hogy Magyarország nem vette igénybe az adósságok feletti rendelke­zési jogot; mert nem akart semmi solidaritásba lépni az absolut hatalom által elvállalt terhekkel, mert ki akarta zárni még annak lehetőségét is, hogy ezen odiosus kérdés a törvényhozás ter­meiben ismét felelevenittethessék. (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) Ha vannak az 1867. VII. t. cz.-nek egyes pontjai, melyek alapján követeléseket lehet támasztani : azok egytől-egyik mind olyanok, a melyek Ma­gyarországnak válhatnának előnyére. De egyetlen pontja nincs a törvénynek, a mely még a leg­erőszakosabb magyarázat mellett is a változha­tatlan alapokon elvállalt tehernek fokozását, fel­emelését a legtávolabbról is indokolná. (Igaz ! Ugy van ! balfelol.) Magyarország volna jogosítva felvetni azon kérdést, hogy Ausztriának azon eljárása, hogy egy erőszakos pénzmüvelet folytán a magára vál­lalt terheket évi 15 millióval csökkentette: nem-e kijátszása a szerződő felek inteutióinak, melyek a törvény alkotását megelőzött jegyzőkönyvek szerint azon kettős szempontból indultak ki, hogy az absolut hatalom által elvállalt államadósság terheiből Ausztria mindenekelőtt a részére és javára történt befektetések czimére 25 millió tehertöbbletet vállal magára, a fenmaradó összeg pedig, a két állam között quota arányában osz­meg. Itt van a Salinen-Scheinok ügye. Mindenki tudja, hogy Ausztria világosan magára vállalta ezen teher évi kamatjainak fedezését. Ezen adósságczimnél azonban a törvény félremagyará­KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XVIII. KÖTET. zásával azon sajátságos helyzet teremtetett, hogy Ausztria a Magyarországot is terhelő államjegyek szaporításával kibúvik ezen kötelezettség alól s ezáltal magának évek óta millió és millió hasz­not szerez, a nélkül, hogy a magyar kormány hivatásának ismerte volna e tekintetben felszó­lalni, és követelni, hogy az ekkép az államjegyek szaporításával elért jelentékeny haszonban Magyar­ország is részesüljön. (Helyeslés a halon.) Igaz, t. ház, hogy a t. kormány, a bank­ügyi bizottság többsége, a t. előadó ur a kérdés jogi oldalát illetőleg platonice velünk teljesen egy állásponton áll ; de mégis ajánlják a 80 milliónyi bankadósság egy részének elvállalását mint sar­ezot, a melyet nekünk meg kell fizetnünk, hogy a közgazdasági kiegyezés befejezhető legyen, hogy kikerüljük azon rázkódásokat, melyek a közgaz­dasági kiegyezés meghiúsultából származhatnának'. Ajánlják a teher elvállalását, mint váltságössze­get, melyet nekünk meg kell fizetnünk, hogy az 1867. XII. t.-czikkben létesített politikai dualis­mus zavartalan működését megvásárolhassuk. {Élénk helyeslés balfelöl.) ily hzempontból tekintve az indokolást, pe­dig más szempontból bírálat alá venni ezen tör­vényjavaslatot mm lehet, kénytelen vagyok ki­jelenteni, hogy én ezen javaslatot immorálisnak tartom. (Ugy van! balfelöl.) Ezen javaslat negá­tiója -<-.'L alkotmánynak, (Ugy van\ balfelöl,) mely a közgazdasági kiegyezés létre nem jötte esetében nem a gyengébb fél elnyomásában, nem a sar­czok kivetésében, hanem az ország önrendelke­zési jogában találta fel a remédiumot. (Ugy van] balfelöl.) Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a javaslat arczulesapása a tényeknek; mert ha megvonjuk a bilance-ot: akkor Ausztriának kel­lene fizetni Magyarországnak, hogy kipótolja azon pénzügyi sérelmeket, melyek — a közgazdasági sérelmektől egészen eltekintve — Magyarország államkincstárának jövedelmeit bebizonyithatólag évenkint milliók s milliókkal csökkentik. (Ugy van! balfelol.) Ismerek eseteket a történetben, hogy egy közgazdaságilag előrehaladt s fejlődött ország, mely egy másik szegényebb ország felett közgaz­daságilag uralkodva, hozzájárult ezen ország köz­igazgatási és kormányzati költségeinek fedezésé­hez , hogy annál jobban kizsákmányolhassa a közgazdasági helyzetet; de hogy egy ország azért, mert a vele kapcsolatban levő, egy fejedelem alatt egye-itett másik országba iparczikkeit szabadon behozhatja, fogyasztási adó alá eső czikkei adó­mentes behozatalát biztosítja, mert hitelintézete által uralja a más ország iparát és kereskedel­mét , még ezeken felül váltság-összeg fizetését követelje : ez oly eset, melyhez hasonlót a törté­netben felfedezni nem tudok. (Élénk helyeslés balfelol.) 17

Next

/
Thumbnails
Contents