Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-407
114 407 országos ülés janias 14.1878. — egyéni véleményein szerint — a jövőben még nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a minőket rejtett a múltban; (Ugy van! bal/elől) s noha ennek folytán én ezen monarchiának védképességét egy ujjnyival sem akarom csökkenteni: mégis ha azt tekintem, hogy a monarchia vétőképességének tarlósnak kell lennie, ugy kérdeznem kell magamat: vajon azon hadszervezet, mely jelenleg fenáll, föntartható-e anélkül, hogy a nemzetet megrontsa? Egyéni véleményem szerint, a jelenlegi hadszervezetben lényeges hiányok vannak. Német-osztrák tudósok statistice kimutatlak és a közös hadügyi kormány is belátta, hogy a hadseregin k létszáma, illetőleg a mostani hadszervezet az emberanyagot támadja meg Oly hadsereg, mely az emberanyagot megrontja, vagyis a jelennek feláldozza a jövőt: épen oly rablógazdaságot üz a védszerkezetbcn, mint a minőt űz a kormány az ő pénzügyi politikájával. (Mozgás a középen.) Azt hiszem, hogy mindenki és igy a kormány is belátja, hogy a hadszervezetet pénzügyi lehetetlenség árán fenntartani nem jó hadügyi politika és hogy pénzügyi lehetetlenség fekszik abban, hogy a közös kiadásokra évről évre nagyobb és nagyobi) összegek szavaztatnak meg. Ha teliát a gazdasági érdek, mely a hadsereg katonái munkáját nem nélkülözheti; ha a nemzeti érdek, mely az emberi anyag iránt kíméletet követel és a pénzügyi érdek, mely a nemzet vagyoni erejét a haderő kifejtésével arányban kívánja látni, ha mindezek ellenzik a jelenlegi hadszervezetnek változatlan fenntartását: akkor szükséges, hogy a nemzet gondolkodjék azon, hogy miként lehet ezt a hadszervezetet ugy módosítani, hogy a módosítás a nemzetnek jogosult igényeivel és a monarchia védképességének szükségletével összeférhető legyen. Nem vagyok szakértő, nem tartom magamat illetékesnek e tárgyban részletesen nyilatkozni és igy kizárólag egyéni nézetemet fejezem ki. Én azt tartom, hogy erre csak két mód van. (Halljuk] Halljuk!) Vagy a hadsereg létszámát kell a jelenlegi 800 ezerről 600 ezerre leszállítani — mint azt Ausztriában javasolták, — vagy pedig a tényleges szolgálat idejét 3 esztendőről kettőre leszállítani. Ilyen vagy pedig éhez hasonló természetű reformok szükségesek arra, hogy a pénzügyi reductió a hadügyi költségvetésben eszközölhető legyen. Most. t. ház, miért hoztam fel ezt? Azért, mert meg vagyok győződve ugy magamban — ámbár a kormányelnök szándékát a hadsereg kérdésében nem ismerem, — hogy távol van attól, hogy ma is az önálló magyar hadsereg felállítását czélozná, de sőt hajlandó lesz az osztrák kormánynyal a jövő évre a hadszervezetre vonatkozó uj kiegyezést kötni; és — mert ismerem az ő kiegyezéseit, hogy azokban Magyarországnak köszönete nincs —- (Derültség a baloldalon), megvallom, félek tőle, hogy a bécsi intéző körök nem fognak találni Magyarországon embert, a ki nekik alkalmasabbnak látszanék a hadszervezet kérdését megoldani oly irányban, a mint nekik tetszik, mint a jelenleg uralkodó ministerelnököt. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) És azon okból, mert ón ezen hadszervezeti kérdést nem a bécsi intéző körök előttem ismeretlen iotentiói szerint, hanem a dolog természete ós Magyarország érdeke szerint kívánom megoldatni : ón a rninisterelnök ur iránt bizalommal nem viseltetem, és neki a bizalmat jövőre meg nem szavazom, hogy annak alapján helyét tovább is elfoglalja. Hogy pedig ezen tárgytól ne térjek el végképen, még egy argumentumot vagyok bátor felhozni. A rninisterelnök urnák módjában volt egy igen fontos kérdésben,a hadseregre vonatkozólag, befolyását érvényesíteni, ós nem tette. Tudjuk azt, hogy a közös hadsereg tisztikarában a magyar elem igen nagy mórtékben hiányzik. Tapasztaltuk azt, hogy ha a közös hadsereg tisztikarában a magyar elem csak a kellő arány szerint volna is képviselve: ugy bizonyosan azon katonai párt, melynek nyomását a keleti kérdésben folytonosan éreztük, nem vitte volna azon szerepet, melyet tényleg vitt. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ily viszonyok közt mindnyájunk óhajtása, hogy a közös hadsereg tisztikara lehetőségig magyar legyen; és ha a t. rninisterelnök ur ezen irányban működött volna, akkor bizonyosan azon elfeledett programmját, mely a magyar hadsereget tűzte zászlójára a törvény ós a létező viszonyok keretei közt: bizonyos részben megvalósíthatta volna. De nem tette. Láttuk, hogy a delegatió múlt évben határozatot hozott arra nézve, hogy Magyarországban egy katonai akadémia felállittassék. Vajon keresztül vitte-e azt, hogy ezen határozatot a közös kormány létesítse? Azt mondják tán. hogy pénzügyi szempontból nem lehet, mert az épitós 600,000, a fentartás 300,000 Írtba kerül; de kérem ott, a hol különböző kiadásokra 240 milliót és hol 100 milliókat szavazunk meg hadiköltségekre, a hol megszavazták egyik hadihajót a másik után, a mi milliókba kerül: ott bizonyára egy magyar katonai akadémiára néhány 100,000 frt juthatott volna (Helyeslés a baloldalon.) És nincs más mód a hadseregben a magyar elemet szaporítani mint es; mert ma még azon helyek is, a melyek a bécsújhelyi akadémián és Theresianumban magyar alapokból tartatnak fen, a közös kormány által a legtöbb esetben a közös hadseregbeli nem magyar ajkú katonatisztek Magyarországon született, tehát magyarországi állampolgári joggal bíró fiaiknak adományoztalak,