Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-407

114 407 országos ülés janias 14.1878. — egyéni véleményein szerint — a jövőben még nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a minő­ket rejtett a múltban; (Ugy van! bal/elől) s noha ennek folytán én ezen monarchiának védképessé­gét egy ujjnyival sem akarom csökkenteni: mégis ha azt tekintem, hogy a monarchia vétőképes­ségének tarlósnak kell lennie, ugy kérdeznem kell magamat: vajon azon hadszervezet, mely jelenleg fenáll, föntartható-e anélkül, hogy a nem­zetet megrontsa? Egyéni véleményem szerint, a jelenlegi hadszervezetben lényeges hiányok vannak. Német-osztrák tudósok statistice kimutatlak és a közös hadügyi kormány is belátta, hogy a hadsereg­in k létszáma, illetőleg a mostani hadszervezet az emberanyagot támadja meg Oly hadsereg, mely az emberanyagot megrontja, vagyis a jelennek feláldozza a jövőt: épen oly rablógazdaságot üz a védszerkezetbcn, mint a minőt űz a kormány az ő pénzügyi politikájával. (Mozgás a középen.) Azt hiszem, hogy mindenki és igy a kormány is belátja, hogy a hadszervezetet pénzügyi lehetet­lenség árán fenntartani nem jó hadügyi politika és hogy pénzügyi lehetetlenség fekszik abban, hogy a közös kiadásokra évről évre nagyobb és nagyobi) összegek szavaztatnak meg. Ha teliát a gazdasági érdek, mely a hadsereg katonái munkáját nem nélkülözheti; ha a nemzeti érdek, mely az emberi anyag iránt kíméletet kö­vetel és a pénzügyi érdek, mely a nemzet vagyoni erejét a haderő kifejtésével arányban kívánja látni, ha mindezek ellenzik a jelenlegi hadszervezetnek változatlan fenntartását: akkor szükséges, hogy a nemzet gondolkodjék azon, hogy miként lehet ezt a hadszervezetet ugy módosítani, hogy a módo­sítás a nemzetnek jogosult igényeivel és a monar­chia védképességének szükségletével összeférhető legyen. Nem vagyok szakértő, nem tartom magamat illetékesnek e tárgyban részletesen nyilatkozni és igy kizárólag egyéni nézetemet fejezem ki. Én azt tartom, hogy erre csak két mód van. (Hall­juk] Halljuk!) Vagy a hadsereg létszámát kell a jelenlegi 800 ezerről 600 ezerre leszállítani — mint azt Ausztriában javasolták, — vagy pedig a tényleges szolgálat idejét 3 esztendőről kettőre leszállítani. Ilyen vagy pedig éhez hasonló ter­mészetű reformok szükségesek arra, hogy a pénz­ügyi reductió a hadügyi költségvetésben eszkö­zölhető legyen. Most. t. ház, miért hoztam fel ezt? Azért, mert meg vagyok győződve ugy magamban — ámbár a kormányelnök szándékát a hadsereg kérdésében nem ismerem, — hogy távol van attól, hogy ma is az önálló magyar hadsereg felállítását czélozná, de sőt hajlandó lesz az osz­trák kormánynyal a jövő évre a hadszervezetre vonatkozó uj kiegyezést kötni; és — mert isme­rem az ő kiegyezéseit, hogy azokban Magyar­országnak köszönete nincs —- (Derültség a bal­oldalon), megvallom, félek tőle, hogy a bécsi intéző körök nem fognak találni Magyarországon embert, a ki nekik alkalmasabbnak látszanék a hadszervezet kérdését megoldani oly irányban, a mint nekik tetszik, mint a jelenleg uralkodó mi­nisterelnököt. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) És azon okból, mert ón ezen hadszervezeti kérdést nem a bécsi intéző körök előttem isme­retlen iotentiói szerint, hanem a dolog természete ós Magyarország érdeke szerint kívánom megol­datni : ón a rninisterelnök ur iránt bizalommal nem viseltetem, és neki a bizalmat jövőre meg nem szavazom, hogy annak alapján helyét tovább is elfoglalja. Hogy pedig ezen tárgytól ne térjek el vég­képen, még egy argumentumot vagyok bátor fel­hozni. A rninisterelnök urnák módjában volt egy igen fontos kérdésben,a hadseregre vonatkozólag, befolyását érvényesíteni, ós nem tette. Tudjuk azt, hogy a közös hadsereg tisztikarában a magyar elem igen nagy mórtékben hiányzik. Tapasztaltuk azt, hogy ha a közös hadsereg tisztikarában a magyar elem csak a kellő arány szerint volna is képviselve: ugy bizonyosan azon katonai párt, melynek nyo­mását a keleti kérdésben folytonosan éreztük, nem vitte volna azon szerepet, melyet tényleg vitt. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ily viszonyok közt mindnyájunk óhajtása, hogy a közös hadsereg tisztikara lehetőségig magyar legyen; és ha a t. rninisterelnök ur ezen irány­ban működött volna, akkor bizonyosan azon elfeledett programmját, mely a magyar hadsere­get tűzte zászlójára a törvény ós a létező viszo­nyok keretei közt: bizonyos részben megvalósít­hatta volna. De nem tette. Láttuk, hogy a dele­gatió múlt évben határozatot hozott arra nézve, hogy Magyarországban egy katonai akadémia felállittassék. Vajon keresztül vitte-e azt, hogy ezen határozatot a közös kormány létesítse? Azt mondják tán. hogy pénzügyi szempontból nem lehet, mert az épitós 600,000, a fentartás 300,000 Írtba kerül; de kérem ott, a hol különböző ki­adásokra 240 milliót és hol 100 milliókat szava­zunk meg hadiköltségekre, a hol megszavazták egyik hadihajót a másik után, a mi milliókba kerül: ott bizonyára egy magyar katonai akadé­miára néhány 100,000 frt juthatott volna (Helyes­lés a baloldalon.) És nincs más mód a hadseregben a magyar elemet szaporítani mint es; mert ma még azon helyek is, a melyek a bécsújhelyi akadémián és Theresianumban magyar alapokból tartatnak fen, a közös kormány által a legtöbb esetben a közös hadseregbeli nem magyar ajkú katonatisztek Magyarországon született, tehát magyarországi állampolgári joggal bíró fiaiknak adományoztalak,

Next

/
Thumbnails
Contents