Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-397
356 397. országos Illés május 17. 1878. tekintetbe, mert a.z elsőből a nyers anyagból, a répából alig termeltetik ma már szesz, a mi pedig a melasse illeti, itt e kis differentia nem tesz különbséget. Egy pár szót kívánok azonban még arra vonatkozólag mondani, hogy Chorin képviselőtársam nagy elvi kérdést lát abban, hogy a főrendek a képviselőháznak eredetileg 4—5—6 fokban megállapított szesznyered ékét felemelték fél fokkal. A t. képviselő úrral nem érthetek egészen egyet abban, hogy a főrendeknek ilyen természetű dolgokhoz nem lenne szólási joguk és nem lenne joguk bírálatot gyakorolni olyan irányban, a mint azt tették. Méltóztassék nekem megengedni, itten egészen más természetű dologról van szó, mint pl. egy budget-tétel felemelésénél, a melyre nézve teljesen elismerem a t. képviselő ur elvének helyességét ; ámbár közjogunkban az alsóháznak említett joga codifioálva nincs ; csak szokásjogunkat képezi az, és én is tiszteletben tartom. De itt nem egy egyszerű budgettétel vagy adótétel felemeléséről volt szó, hanem a szesznyeredéknek. azon fokoknak, a melyek mint szesznyeredékek felvétetnek, a 24 órai erjesztési idő tartama alatt, a valósághoz képest való meghatározásáról. Miből áll az átalányozási rendszer? Az átalányozási rendszer, mely az adótételt érintetlenül hagyja, azt mondja, hogy bizonyos idő tartama alatt bizonyos mennyiségű szeszt lehet erjeszteni és kifőzni. Már most annak meghatározása, hogy mily időtartam alatt lehet azon szeszmennyiséget csakugyan erjeszteni és kifőzni, igaz, hogy következésében az adóterhet is illeti; de mégis nemcsak magát az adóterhet, hanem az utóvégre oly technikus és törvényhozási kérdés, melyet a tényleges tapasztalatok alapján kell megoldani. Ha tehát a főrendek azt tartották, hogy a szesznyeredéki fokoknak 4—5—6-ban megállapítása se helyesebb, mert a köztapasztalati tények, a technika előrehaladott volta mellett praesumálhatni vélték és az praesumálható is, hogy a szesznyeredók magasabb, akkor nem az adótételt emelték első sorban, hanem megigazították a pauschalirozás főfactorát és az annak alapját képező kulcsot, a mi végkövetkezésében az egyesre természetesen több adót ró; azonban mégis egészen más természetű, mintha az adótétel emeléséről volna szó. De méltóztassék azon szempontot is figyelembe venni, hogy itt kiegyezési törvényről van szó, s ez talán mégis máskép tekintendő, mint más törvény, mert ha a két parlament bizonyos határozatokban egymástól eltér: alig marad hátra alkotmányos utón más mód ez eltérések kiegyenlítésére, mint az, hogy a törvényhozási tárgyalások további stádiumában, melyben nem lehet mellőzni a főrendiházat, a kiegyenlítés megkiséreltetik. De a harmadik szempont, melyet a f. ház figyelmébe ajánlani bátor vagyok: az, hogy akármint állana ezen elvi kérdés, melynek eldöntéséről jelenleg még pedig akár mellékesen, akár mint t. barátom maga sem állítja, elvi eldöntéséről nincs szó, —- mert a pénzügyi bizottság javaslata nem az, hogy a főrendek módosítása fogadtassák el, hanem az, hogy attól eltérőleg egészen más számítási mód vétessék fel. S minthogy ennek elfogadása által a t. ház az elvi kérdés mellett vagy az ellen nem foglal állást, mert azon elvi kérdés ez által érintve nincs; a főrendek által javasolt módosítás pedig olyan, hogy egyfelől az államkincstár érdekeit kielégíti, másfelől a termelők érdekeire is tekintettel van, kérem a t. házat: méltóztassék ezen módosítást elfogadni, mely mellett — határozottan állithatom — a magyar szesztermelés iránti minden jogos kívánságnak elég tétetnék. (Helyeslés a középen.) Elnök: Kérdem a t. házat, móltóztatik-e a pénzügyi bizottság javaslatát a 25. ós 1. §§-ra nézve elfogadni ? (Felkiáltások: Elfogadjuk! Nem \) Azokat, kik a pénzügyi bizottság javaslatát a 25. és 1. §§-ra nézve elfogadják, kérem méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a pénzügyi bizottságnak a 3. §-ra nézve javaslatba hozott módosítása. Horváth Gyula jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság módosítását:) a 3. §. negyedik sorában szinte tíz helyett tizenegy tétessék. Miután a fogyasztási adótétel emelése következtében a szesz-kivitelnél is a felemelt adótétel fizetendő vissza, javaslatának elfogadása esetére a bizottság a liqueur-kivitelnél szintén ezen magasabb visszatérítést indítványozza, következésképen a 3-ik §. második bekezdésének harmadik sorában 85 krajezár helyett 98 krajezárt, ugyanazon sorban 1 frt 70 krajezár helyett 1 frt 87 krajezárt, és negyedik sorában 3 frt 40 krajezár helyett 3 frt 74 krajezárt kér a szövegbe felvétetni. Elnök: Méltóztatik a t. ház a pénzügyi bizottság most felolvasott javaslatát elfogadni ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Horváth Gyula jegyző (olvassa a főrendiház módosítását.) A 12. §-ra nézve: A 12. §. ötödik pontjában irályi szempontból az első és második sorban levő ezen szavak helyett: „valamint az élesztő-osztó" elhagyatván, helyükbe ezen szavak a szövegbe felvétettek: „élesztő edényeknek és élesztő/' Ezen módosítás a §. rendelkezését világossá teszi és egyszersmind a gyárosokra némi kedvezményt tartalmazván, elfogadásra ajánltatik. Hegedüs Sándor előadó: A pénzügyi bizottság a főrendiház módosítását azon hozzáadással ajánlja elfogadtatni, hogy „élesztő kádaknak" helyett „élesztő keverő kádaknak" vétessék fel a szövegbe,
