Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-395

395. országos ül szári szövetség vetette meg alapját a keleten lé­tező jelen szerencsétlen helyzetnek, az ottani vér­ontásoknak és pusztításoknak. A kormánynak meggyőződésem szerint elmu­laszthatlan kötelessége lett volna, a keleti bonyo­dalmak kitörésekor oda működni, hogy a kül­ügymimster egyetértve Magyarország és Ausztria kormányaival erélyes tiltakozásban nyilatkozott volna Törökország területi épségének felbomlása ellen ; kötelessége lett volna a kormánynak oda működni, hogy Angliával, és mindazon hatalmas­ságokkal, melyek ezélul tűzték ki az orosz túl­terjeszkedés meggátlását, vér- és claczszövetséget kötni, hogy egyesitett erővel semmisítsék meg a muszka uralom túlterjeszkedését; kötelessége lett volna meggyőződésem szerint a kormánynak tol­mácsolni király ő Felsége előtt a népnek Török­ország politikája iránti rokonszenvét; kötelessége lett volna tolmácsolni a nemzetnek azon forró óhajtását, hogy Törökország területe épségben fentartassók; s szeretem hinni, hogy az uralkodó megértve a nemzetnek forró óhajtását, helyet adott volna azon érzelemnek, hogy meggátolja az éjszaki óriás túlszárnyalását. Azonban t. h az, a kormány e téren sem teljesítette haza és nemzet iránti kötelességót és én, miután a jelen reactio­narius kormány iránt bizalommal nem viseltetem ; miután biztos tudomásom nincs arról, hogy a megszavazandó összeg muszka, osztrák-török, vagy minő ügyekben költetik el : én a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot még részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el, hanem igenis kinyilat­koztatom, hogy hazám,"'nemzetem érdekében egy oly kormány rendelkezése alá, melynek hazaflsá­gáról, magyar érzelméről, az alkotmányos szabad­sághozi hű ragaszkodásáról meg vagyok győ­ződve, igenis naeg fogom szavazni azon összeget, mely hazám megmentésére okvetlenül szükséges (Helyeslés a szélső bal felöl.') Helffy Ignácz: T. képviselőház! A szőnye­gen forgó törvényjavaslattal szemben rendkívüli helyzetben van az ország, illetőleg az országgyű­lés. Nem emlékszem esetre, hogy törvénjjjavaslat ily alakban és ily körülmények közt került volna a ház elé. A t. kormány előterjesztett egy hitelt kérő törvényjavaslatot minden indokolás nélkül. A ház ezen javaslatot a pénzügyi bizottsághoz utasította; a pénzügyi bizottság kijelentette, hogy miután ezen hitel politikai czélra kívántatik, és miután e politikai czélt nem ismeri, felvilágosításokat nem kapott, a dolog ezen oldalával nem foglalkozik; a pénzügyi bizottság tagjai azonban fentartották maguknak, hogy majd a házban nyerendő felvi­lágositásoktól teszik függővé itt adandó szavain­kat. (Halljuk] Halljuk!) És mert ez igy történt, kénytelen vagyok a mftjus 15. 1878. 311 t. pénzügyi bizottság előadójának eljárása miatt megjegyzést tenni. Én megvallom, annyira el vagyon foglalva. hogy nem érek rá minden pénzügyi bizottsági ülésre akkor is elmenni, mikor nem tanácskozás, hanem tisztán a jegj^zőkönyv hitelesítéséről van szó. Sajnálattal kell már most constatálnom azt, hogy előfordul az az eset, hogy itt a házban a pénzügyi bizottság működéséről oly jelentést látunk, mely nem felel meg hiveu annak, a mi ott történt. A t. előadó ur és többi tagtársaink is — s bátor vagyok e tekintetben emlékeztetni a pénzügyi bi­ságnak most conversáló t. elnökét is, emlékezni fognak midőn e tárgyról a pénzügyi bizottságban tanácskoztunk, abbeli felszólalásomra, hogy a kor­mány csak nem kívánja azt kérni a pénzügyi bizottságtól vagy bármelyik testülettől, hogy ily összeget, mely politikai czélra szükségeltetik, a kellő felvilágosítás nélkül megszavazza, maga a t. kormányelnök ur — beismerem, teljes loyalitás­sal — azonnal kijelentette, hogy igenis belátja, hogy ezt a kormánynak kívánnia csakugyan nem lehet; nem is kívánja, hanem a pénzügyi bizott­ság állapítsa meg a fedezet módozatát és ne ajánlja a törvényjavaslatot a háznak, hanem jelentse be, hogy azon esetre, ha a t. ház a törvényjavaslatot elfogadja, a fedezetre nézve ezen és ezen módoza­tot ajánlja. A t, előadó ur nem igy méltóztatott a jelen­tést stylisálni, hanem constatálván azt, hogy a dolognak politikai bírálatába a pénzügyi bizottság nem ment bele, mégis azon conclusióra jön, hogy határozottan elfogadás végett ajánlja a törvény­javaslatot a fedezet szempontjából. Itt tehát az előadó ur sokkal ministeriaíisabb volt magánál a t. ministerelnök urnái. Hanem ez a kérdésnek csak alaki oldala. Van másik sokkal fontosabb oldala is, melynek súlyát maga a t. ministerelnök ur is annyira érezte, hogy tegnapi felszólalásában szükségesnek találta mindenekelőtt ezen kérdést szerinte tisztába hozni, épen azért, mert érezte, hogy ez képezi itt a kérdés leggyengébb oldalát. Mielőtt ezt rövi­den fejtegetném, csak azzal vagyok még bátor kiegészíteni az imént mondottakat, hogy miután a pénzügyi bizottság ezen eljárást követte ós sze­rintem helyesen, a kormányelnök ur nyilatkozata után, következik természetszerűleg, hogy a pártok ezen kérdésre nézve a teendők iránt csakis tegnap tanácskozhattak kellőleg, már miután hallották a ministerelnök ur azon nyilatkozatát, melytől maga a pénzügyi bizottság is felfüggesztette szavazatát. Ebben leli magyarázatát, hogy nem tegnap, hanem csak ma vagyok azon helyzetben, hogy a magam és t. elvbarátaim nevében e kérdésre vonatkozólag határozati javaslatot terjeszszek be. Mondom a t. j ministerelnök ur maga érezte, hogy nagyon kényes

Next

/
Thumbnails
Contents