Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-394

394. országos ülés május 14. 1878. 307 nagyon is prósai eljárás közt, mely ma Erdély és az éjszaki határok puszta esetleges megvédésére és idegen támadás elleni oltalmára kéri megsza­vaztatni ezen összeget, maga nagyobb, semhogy a t. képviselő ur nagyon lelkesítő szavai ezen kér­dés megítélésében és azon eszmékben, melyekkel most a vitát kisérnünk kell, reánk befolyást gya­korolhassanak, mi nem vittük oda és a kormány irányában sem azon szót, és nem érezzük azon érzelem felgerjedését, melyre a t. képviselő ur a műit tekintetében hivatkozott, és melyhez hasonló érzelmeket nekünk imputálni akar, külömben nem tudom, mire való volt az 1848-ra való hivatkozás. Mi semmi érzelmeket sem tapasztalunk, mi egy­szerűen hideg, — mondhatnám — közönynyel néz­zük ezen felszólalást, közönynyel nézzük a kormány ezen eljárását, mert meg vagyunk győződve, hogy nem az által adatik meg a netaláni irány, mert meg vagyunk győződve, hogy a kormány majd­nem oly ártatlan, mint ezen t. ház annak tudá­sában, hogy a külügyi politika milyen legyen, és hogy mikor fog elérkezni határozott órája a cse­lekvésnek ; s mert meg vagyunk győződve, hogy a nemzet szavát már itt hallatni lehet, de annak érvényesitésére más idő és más alkalom fog be­következni. T. ház! A kormány gyakori enuntiatiói al­kalmával a békét állította oda, mint törekvésének czélját. A kormány gyakran felhozta, hogy ő az ország érdekeit meg akarja óvni mig lehet, békés, ha ezzel nem lehet, más eszközzel. Tökéletesen helyeslem s azt hiszem, hogy mindenki kell, hogy helyeselje ezen kijelentést. De nem tudom, hogy az, a ki annyit és annyiszor beszél a békéről és arra nagy súlyt fektet, a leghatározottabb szolgá­latot teszi-e a békének. Annyit tudok, hogyha az európai béke máig fenáll, ezt nem azoknak kö­szönhetjük, kik a békés eszközöket, kik a békés eljárást minduntalan hangoztatták, hanem köszön­hetjük azoknak, kik érdekeiket praeeisirozták ugyan, de a szükség előállván, más eszközökhez is nyúl­tak ; köszönjük azoknak, a kik akkor, midőn Kon­stantinápoly elfoglaltatásának veszélye beállott, oda küldöttek flottájukat, (Élénk helyeslés balfelöl) és megakadályozták azon kényszerűséget, mely Euró­pát háborúba vitte volna. És nem tudom, nem tenne-e monarchiánk békéje megóvására többet az, aki nemcsak erélyesen hangsúlyozta volna a békét, a ki nem tett volna folytonosan oly kijelentéseket, hogy minden 3 hétben európaszerte elterjedhetett azon hit, hogy Bosznia occupatiójára készek va­gyunk, nem tudom, nem tehetett volna az nagyobb szolgálat a békének: ha nem követtetik azon eljá­rás, mely Szerbia irányában a legnagyobb aggo­dalmaskodást árulta el, s minduntalan azt hirdette, hogy Boszniát azért kívánjuk elfoglalni, hogy Szerbia és Montenegró egyesülése megakadályoz­tassák, a mikor pedig ezen egyesülés s közvetlen Belgrádban való közbenlépés által könyebben aka­dályozható meg; (Tetszés a baloldalon,) ha nem hirdetjük minduntalan azt, hogy a besszarabiai kérdés és a Duna szabadságának kérdése, mely azzal szintén összefügg, mint tisztán európai kér­dés nem tartozik azon közvetlen érdek-sphaerához, melyet magunknak kell megóvnunk; ha nem kü­lönböztetjük meg annyira ezen két érdek-sphaerát bizonyos czélzatossággal mondván, hogy az összes európai érdekek megvédésén Európával a magyar­osztrák érdekek megvédése Európa nélkül is meg fog történni ; de ezen magyar-osztrák érdekek praecisirozását és emlitését alkalomról-alkaloinra mindinkább háttérbe tolván, az európai érdekek körét akkor, mikor védelemökről van szó, mind­inkább kitágítják, ne hogy nekünk kelljen azokat védelmeznünk. Én azt hiszem, hogy egy erélye­sebb politika, azt hiszem, hogy egy határozottabb fellépés magának a béke fentartásának is inkább volna érdekében és hogy ennek alapján könnyebben volnának mellőzhetők azon áldozatok, melyeket, ha a szükség bekövetkezik, ezen ország nem fog visz­szautasitaui, de melyek iránt a felelősség azokat is fogja kétségkívül illetni, a kik azon támadást a kellő erélylyel annak idején visszautasítani képesek nem voltak. Elfogadom a beterjesztett törvényja­vaslatot, elfogadom a beterjesztett határozati ja­vaslatot. (Élénk helyeslés bafelöl. Holnap!) Elnök: Az idő előre haladván, a holnap 10 órakor tartandó ülésben folytattatni fog a ma félbesza­kadt tárgyalás, s még a vallás- és közoktatásügyi minister ur szándékozik felelni Szalay Imre kép­viselő ur interpellatiójára. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.) 39*

Next

/
Thumbnails
Contents