Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-394

394. országos ülés május 11. 1878. 289 Az ellenzék; t. ház, ugy hiszem, hogy a dolognak ezen állásával szemben meg tette a kötelességét. Voltak közülünk, a kik merészelték a háznak majdnem sokalását provokálni, az újból meg újból ismételt interpeilatiók és kérdések megtétele által igyekezvén részünkről újból meg újból alkalmat nyújtani a kormánynak, hogy irányát a külügyi politikában jelezhesse. Nyilatkoztunk többen, több vita alkalmával, nem titkoltuk egyikünk sem álláspontunkat, mely ma sem lehet más, mint a jogi alapot keresni a párisi szerződésben. Megtörtént, hogy a lények ezt megtámadták és hogy később Európa szükségesnek grogja tartani bizonyos változtatásokat megengedni ; de addig, míg ez meg nem törtónt: ezen nemzetközi szerződés az egyedüli fontos nagy okmány, a melyen az ezen állapotoknak megkisérlett megváltoztatásával szemben erősen érvelni lehet. Engedje meg a t. ház, hogy ezen párisi szerződésnek a keleti viszonyokra vonatkozó pontját felolvassam, mert erre a vita alatt még visszatérek talán. {Halljuk!) A párisi szerződésnek 7. ezikke igy szól: „A franezia császár ő Felsége, az osztrák császár ő Felsége, Nagy-Britania, királynéja ő Felsége, a porosz király ő Felsége, a minden oroszok czárja és ő Felsége a szard király a magas portát az európai nyilvánjog és az európai concertnek részesévé jelentik ki. Ő Felségeik kötelezik magokat, hogy az ozmán birodalom függetlenségét és területi épségét tisztelni fogják, nem különben kölcsönösen biztosítják ezen kötelezettség pontos megtartását és minden ezt veszélyeztető eljárást közérdekű kérdésnek fogják tekinteni." Mi azt hisszük, hogy csak ezen szerződésre hivatkozva lehetett volna egy meghatározott irányú politikát helyesen jelezni. De megengedem, hogy képzelhető egy másik út is. Akkor ki kellett volna mondani, hogy ezen szerződés nem tartható, hogy ennek megváltoztatását czélozzuk és jelezni kellett volna, hogy azokat minő irányban czélozzuk. Ez szabadságában állott volna a t. kormánynak ; de sem egyik, sem másik nem törtónt. Méltóztassék megengedni, hogy pár szóval vizsgáljam, hogy ezek helyett tulajdonképen mi történt. [Sálijuk ! balfelöl.) A tényeket ismeri mindenki. Boszniában kezdtek lázongni, néztük ; Szerbia fegyvert ragadott, néztük ; Oláhország fegyvert ragadott, néztük ; az orosz háború kelt, néztük ós a legreszrehajlóbb neutralitást gyakoroltuk. (Igaz ! Ugyvan ! balfelöl.) Ha a t. ministerelnök ur ezt tagadná, bebizonyítását az utánam következő szónokokra bízom. Ezek a tények. Beszéltek ezen idő alatt azon hírlapok, melyek átalános tudat szerint a korKÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. XVII. KÖTET. mányhoz közel állanak. Jól tudom, hogy a kormányt sem egyes, sem néhány czikkért nem lehet felelőssé tenni; de egy-két éven át vörös fonálként a hírlap irodalomban keresztül menő irányért és a kormányhoz közel levő uraknak egy irányban tett nyilatkozata összegéért a kormányt nem menthetem fel minden felelősségtől. (Helyeslés balfelöl) Nemcsak mi tudtuk ezt, de a kormánynak több eszköz állván rendelkezésére magának minden dologról tudomást szerezni: állítani, hogy a kormány azt nem tudta, teljes lehetetlenség. Hogy ezt nézte, bizonyítja azt, hogy a kormány akarta, hogy a közvélemény higyje róla, hogy azon irányt követi, melyet a hozzá közel álló emberek és a hírlapok egész két éven át szakadatlanul hirdették. (Helyeslés.) Ezek voltak a hírlapok. Ezután jönnek a kormánynak kijelentései. (Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy én csak egyetlen-egyre hivatkozzam, ós hogy egy álljon a többi helyett. A ministerelnök ur a múlt nyáron egyszer a következőket mondotta el a házban : „És szolgáljon megnyugtatásul, hogy senkivel szemben, és semmi irányban arra nézve, hogy mit fogunk tenni a magunk érdekének megóvására: sem szövetségünk, sem kötelezettségünk nincs; hanem teljes mérvben bírjuk önelhatározásunk szabadságát," Méltóztassék csak visszaemlékezni, hogy a külügyér ur akkor már Eeichsstadtban volt, hogy a Eeichsstadtban mi történt, azt nem tudom ; de, hogy nem történt volna semmi, azt minden gondolkozó ember tagadni fogja. Meglehet, hogy talán laza megbeszélések csak ; meglehet, hogy csak laza elhatározások ; de történt ott, a mi ellentétben áll azzal, mit a kormány, a mikor szólott, jelzett. Ismételve a három dolgot: a tényeket, a hírlapokat, a kormány közegeinek nyilatkozatait. A tények Oroszország érdekében folytatott politikára engednek következtetni; enuntiója a kormány mindenféle közegeinek Törökország érdekében folytatott politikát mutatnak ; a kormány kijelentései pedig, többnyire impossibilis dolgokat állítanak, (Helyeslés balról..) Kivonata az eddig követett politikának, I. Törökország tarthatlan, mert a mikor lehetett volna, nem védetett, 11. nem kell az orosz hódítás, III. nem kell uj államok keletkezése az Al-Dunán, IV. nem kell Bosznia occupatiója, mert az osztozás politikáját nem óhajtjuk. Meglehet, t. ház, hogy egyikét vagy másikát ezen tényeknek nem egész szabatosan adtam elő, egész nagyságukban azonban igy vannak. Ezt alig fogja valaki tagadásba hozni, valamint azt sem, hogy következőleg egy ismeretlen dologgal áll 37