Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-392
276 892. országos Ulís május 11. 1878. ugy állítjuk, hogy „hiába van esetleg még a törvényhozás többsége is abban a nézetben, hogy törvénytiprás, és törvénysértés nem forog fen, azért mégis minden egyes ember maga ítélheti ezt meg és ha ő egyedül törvénytelennek tart valamit: akkor ellene szegülhet:* ez nem egyéb, mint az utczai t zavargások tana. {Elénk helyeslés a középen. Elénk ellenmondások a baloldalon és a szélső balon.) Én t. ház, igen természetesnek találom, hogy azok, a kik tegnap az ellenszegülést itt nyíltan, de csak practice hirdették, örömbe törtek ki, midőn a maguk számára egy ilyen ékesen szóló theoretieust találtak. (Derültség a középen.) De igen félek, hogy e theoreticus ur, ha majd azon practicus férfiak az ő theoriáját gyakorlatilag kezdenék alkalmazni : maga is vissza ijjedne saját mondásának eredményétől. (Ugy van\ Igazi a középen. Mozgás balfelöl.) Arra, hogy mi volt az 1848-iki franczia forradalomnak indoka, nem terjeszkedem ki. Osemegi t. képviselő ur nem azt mondotta, hogy a banquetíek voltak annak okai, hanem azt, hogy szépen, csendesen, lassan és ártatlannak látszó módon indíttatott meg az actió, mely részint, mijei a bajok annak idejében nem orvosoltattak, részint mivel a kellő rend fentartásara a szükséges eszközök nem alkalmaztattak: nagy forradalommá nőtte ki magát. (Ugy van! a középen. Nyugtalanság balfelöl.) Ezt tagadni nem lehet, De rá kívánok egyfelől mutatni azon külömbségre, mely volt a francziaországi akkori képviselőház és Magyarországnak mostani képviselőháza közt azon tekintetből, hogy minő választási census volt akkor ott, és minő van ma itt: mennyivel kevésbé volt tehát az akkori franczia képviselőház kifolyása a franczia nép nagy tömegének, mint a mi képviselőházunk ; és különösen rá kivánok mutatni azon feltevéssel és insinuatióval szemben, a mely a képviselő urnák ide vonatkozólag mondott szavaiban foglaltatik, hogy t. i. e képviselőház többsége és a nemzet nagy zöme közt meghasonlás van. Szilágyi Dezső: Nem mondotta senki! {Halljuk !) Tisza Kálmán ministerelnök: De rátét szett mutatni, és a franczia képviselőház példájára való utalást lehetetlen nem így értelmezni. (Ugy van] a középen. Nyugtalanság a baloldalon.) Mondom, rá kivánok egyszerűen arra utalni, hogy e felett ítélni csak is magának a nemzetnek van joga. Egyesek csak saját nézetüket mondhatják és talán ily viszonyok közt szerencsésnek mondható azon körülmény, hogy a nemzetnek nemsokára módjában lesz az ítéletet kimondani. Addig méltóztassanak hinni, a mit tetszik; de engedjék nekünk hinni, hogy a nemzet és az ország többségének nézeteit mi fejezzük ki. (Élénk helyeslés a középen. Nagy ellenmondás a bal- és a szélső balfelöl.) Sajnálom, hogy csak egy pár észrevételt tehetek Apponyi Albert gr. t. képviselő ur beszédjére. (Halljuk]) Első sorban megkívánom jegyezni, hogy ugy látszik, hogy ő azon hitből indult ki, hogy ő, gr. Apponyi Albert az 1848-iki események és az akkori vezérférfiak indokait vizsgálni, bírálni és tudni inkább van hivatva, mint Osemegi Károly t. képviselő ur ; — de ezt mellékesen megemlítvén. — megkívánom jegyezni azt, hogyha utólagosan nem lehetne a történteket azoknak indokaival kapcsolatba hozni; ha utólagosan nem lehetne a tényekből philosophice következtetéseket vonni az indokokra: akkor valóban a világtörténelemnek meg kellene szűnni egyébnek is lenni, mint egyszerű dátumok feljegyzésének és a vívott csaták felemlitésének. Én azt hiszem, hogy a történtekből az indokokra nézve levont következtetéseknek ezen módja nem jogosulatlan, de igenis jogosult, csak hogy a ki ezzel élni akar: annak azon kor férfiainak életét, tényeit, és a kor eseményeit alaposan kell tanulmányoznia. (Tetszés a középen,) En elmondottam ma is, hogy én a gyülekezési jogot kétségbe sohasem vontam, ina sem vonom. De fen kell tartanom azt a nézetemet is. hogy e jog gyakorlásával szemben a kormánynak is meg vannak nemcsak jogai, hanem kötelességei is. És — csak röviden akarom érinteni, — hogy ezen rendelet a jognak nem megtagadása : mutatja az, hogy mióta létezik, akadály nélkül tartattak népgyűlések. (Egy hang ; Nem tartattak!) Engedelmet kérek, az egyikről nem volt tudomásom, hogy ez alapon volt összehiva, hanem Helfy t. képviselő úrtól tanultam ezt meg interpellatiója alkalmával. Helfy Ignácz: Az nemzeti ünnepély volt Ozegléden! (Derültség a középen.) Tisza Kálmán ministerelnök: A másik tartatott a fővárosban, mint mindnyájan igen jól tudjuk; bár igaz, hogy a végből, hogy azt ellehessen tagadni: azt a theoriát hallottam felállíttatni, hogy egy oly gyűlés, melyen az átalános szavazati jog követéséről van a szó, nem politikai gyűlés. (FoUiiáltás a baloldalon: Nem volt népgyűlési Halljuk 1 . Halljuk! Felkiáltásoka középen: De politikai gyűlés!) Mindent lehet tagadni, ámde a tények beszélnek. Mondom kénytelen vagyok azért, mert szívesek voltak a körülményekről megemlékezni, figyelmeztetni arra, hogy azt hiszem még akkor is, ha vannak e házban olyanok, — miképen sajnálva kell látnom, hogy vannak, s ha nem helyeslik is, mert olyan, a ki helyeselné, nincs, — de ha vannak is e házban olyanok, a kik csak csekély súlyt fektetnek arra, ha Magyarország kormányelnöke - nem én, hanem átalában a kormányelnök, — bántalmaztatik, mégis
