Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-389

200 389. országos illés május 8. 1878. régen tartott ez évi közgyűlésében igazgatótanácsaiul jelentést kapott az iránt, hogy a t. kormány 1876-ban függő adósság czimén váltó elfogadásra az osztrák hitelintézettől 23 millió forintot vett fel. A hitelintézet bilanceában és a nyilvánosságra hozott jelentésében az is van mondva, hogy ezen 23 millió forintból, melyben a hitelintézet mint syndicatusi tag 2()"/

0-re van érdekeive, maradt még 1877. év yégévvl annyi függőben, hogy a hitelintézetnek mintegy ötödrészben részesnek, akkor 3 millió forint követelése volt. Ez másként meg nem tudható, hacsak nem eombináljuk a hitelintézetnek partiéi páti óját, mely fedezetlenül maradván, mintegy 15 millió forintot tesz. Én azt gondolom t. ház, hogy ez egy nem uj, nem külön kölcsön, mert az én számitásom szerint ujabban ezen kölcsönre a kormánynak nem is igen volt szüksége; én azt gondolom, hogy az 1877-iki kölcsönből, melyre 1 millió 700,000 frt kamat van felvéve, történt ezen anticipatió kifizetés. De hogy ez irányban tisztában legyünk : azért voltam bátor felhozni ezen kérdést és kérni a t. pénzügyminister úrtól fölvilágosítást. Van t. ház, egy rovata az államadóssági füzetnek a 15-ik czim, mely a függő államadósságokról szól. A függő államadósságok t. ház, a mint méltóztatnak tudni, állanak bírói letétekből, állanak azon ismeretes kincstári kamatozó utalványokból, melyek több évvel ezelőtt behozattak, ezeket azon mértékben, mely szerint több bírói letét van vagy kevesebb, mely szerint nagyobb összegben vannak a kincstári utalványok forgalomban, azon arányban veszi kisebb-nagyobb mérvben igénybe az államot. Minthogy 1878-ra 145 frttal több kamat van felvéve ezen függő adósságok kamataiul : ebből világos, hogy ennek megfelelőleg 2 és fél millió frttal több e czimnél is a passivája az államnak tőkében. Ha már most ujabb adósságaink összegeit és azon pénzmennyiségeket tekintetbe vesszük, melyek a lefolyt 3 év alatt a t. kormánynak a közjövodelmeken kívül, rendelkezésére állottak, akkor az tűnik ki, hogy a t. kormány a közjövedelmeken kívül az 1877. óta már óvenkint 30 millió forinttal nagyobb állami bevételeken kivid, következő igen tekintélyes összegek felett rendelkezett. — Elhagyom a töredékeket, csak a milliókat fogom mond&ni, és bátor vagyok a t. házat arra tígyelmeztetni, hogy ezen adatok a zárszámadásokból meritvék. Az 187ő. elején átvett az 1875-iki pénztári kezelés pénztári maradványt 1877-ről 43 millió irtot; az 1875. évben alakult kormánynak, továbbá mint 1875-iki bevétel rendelkezésére állott a 153 milliós kölcsön második feléből 60 millió. A 80 millió rentére nézve, melyről a 1875-iki törvény- J hozás intézkedett, a dolog következőleg áll. Ennek felére: negyven millióra a zárszámadás 99. lapja j szerint befolyt 37 millió; a második feléből csak ' 20 millió bocsáttatván ki, hinni akarom, hogy azon 20 millióra fele az előbbi emissiónak befolyt, tehát 18

É

05 millió frt. Azon tétel, melyet bátor voltam már felhozni, hogy az 1877-iki deficit fedezésére felveendő kölcsön kamataiul szolgál: 1.750,000 frtot repraesentál. Ezen tétel, ha hat %-tel tőkésítjük, 29 millió frt bevételt jelent. Én ezt rente kibocsátási cursusban 80°/

0-al veszem fel, tehát ezen kamatnak megfelel 23-2 millió készpénz bevétel. A bírói letétek és kincstári utalványok 145,000 frttal szaporodott kamatjának megfelel tőkében 27

2 millió. Ezen összegek összesen kitesznek 1937'

2 millió frtot. Fedezni valója volt a kormánynak ebből 1875-ben 1874. terhére 36 millió. Az igaz, hogy az 1875-iki zárszámadásokban, 1874-iki állami hátralékok czimén 80 millió frt figurái. De miután 1875-ből 1876-ra ebből, mint kifizetetlen 44 millió tovább vitetett, tehát 1874. terhére csak 36 millió fizettetett ki. De később sem lett ez kifizetve, mert 1876-ról 1877-re állami tartozás 50 millió frt megyén át. De ismétlem, hogy 1874. terhére azon sokszor megtámadott és elitélt 1874. pénzügyi korszaknak kielégítésére fizet az állam 1875-ben utólagosan csak 36 milliót. Fedezni való volt 1875-ben deficit 39 millió, 1876-ban deficit 32 millió, 1877-ben defficit eddig 24 millió. Ezen a rendes kiadásokon kivül fizetendő összegek tesznek 133 milliót szemben az államnak rendelkezésére álló 193 millió előirányzat nélküli pénzösszeggel. Már most t. ház, mi tűnik ki ebből. Kitűnik az, hogy az általam felhozott adatok tanúsága szerint az utóbbi három évben 193 millió pénzkészlet és kölcsön állván a kormány rendelkezésére: ez nagyon elég volt a kibontakozás előmozdítására. Hogy most jobb-e vagy roszabb a helyzet az állam cassáinak pénztári állományaiban, azt csak a t. pénzügyminister ur tudhatja. De kitűnik ebből t. ház, az is, hogy jogosulatlan volna azon feltevés, hogy az állani pénzügyi helyzete volt az, a mi azon időben kényszeritette a kormányt mind azon törvényjavaslatok beterjesztésére, melyeket a t. ház részben már meg is szavazott. A törvényhozásnál t. ház, mely 3 évi cyclusra ily tetemes összeget bocsát a kormánynak rendelkezésére, és mely minden módot megad arra, hogy az állam szorult pénzügyi helyzetéből szabaduljon, a hivatkozás arra, hogy a pénzügyi helyzet volt az, a mi mindazt, a mi történt, követelte : nem volna indokolt; s épen ezért nincs indokolva az, hogy a magyar törvényhozás ily viszonyok között helyeslését adja az oly kormányzathoz, mely három éven át odavezetett, hogy van egy tuczat provisorium itt és Ausztriában, hogy nincs végleges intézkedés a quotában, nincs az országos és a közös költségvetésben. De nem indokolja ezen állapot azt sem, hogy a t, ház