Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-389

188 389. országos ülés májas 8.18Í8. Elnök: Következik a pénzügyminister 1878. évi költségvetése részletes tárgyalásának folyta­tása ; jelesül a bányászat és pénzverés. Molnár Aladár jegyző (olvas:) XVI. feje­zet 25-ik czim, kiadás: 8.312,000 frt. Lichtenstein József: Én a bevételhez kí­vánok szólni. Elnök : A bányászat és pénzverésnél a ki­adás 8.312,000 frt, a bevétel 8.399,890. Méltóz­tassanak már most mindkét tárgyhoz hozzászólni. Lichtenstein József: T. ház! Én belátom, hogy azon száraz számtételek és ama kezelési müveletek, melyekről szólani fogok, különö­sebb érdeket nem kelthetnek, és belátom azt is, hogy vannak sokkal popularisabb tárgyak, melyek a t. ház figyelmét jobban leköthetik, mind­azonáltal azt hiszem, hogy akkor, midőn állam­háztartásunk rendezetlensége, akkor, midőn az ország pénzügye minden terén bajok mutatkoz­nak, hogy akkor oly kérdéseknél, melyeknél 100 ezrekről ós milliókról van szó, egy okszerű vita megindítása és folytatása szükséges és indokolt. Ha t. ház, mi ezt nem tennők, akkor mi is azon megyegyülések niveaujára helyezked­nénk, melyek akkor, midőn valóban helyhatósági ügyekről van szó, termeikben alig tisztelhetik a közigazgatási bizottság tagjait; midőn azonban személyes ügyről vagy fölterjesztésről van szó, rendszerint nagy számmal jelennek meg a nagy­gyűlés tagjai. (Igaz! Ugy van', a baloldalon.} T. ház, magára a dologra áttérve mindenek előtt a mi a bányászat és pénzverés ügyét illeti, mely a pénzügyi szolgálatnak igen tetemes része s a magyar állam birtokai közt igen nagy vagyont képez, erre nézve azt hiszem, hogy mindenek előtt előadásom bővebb illustratiójára szükséges lesz a bányászat és pénzverésnek valóságos eredményeit a legközelebbi évek eredményeiből összeállítva a t. háznak bemutatni. A bányászat és pénzverés a zárszámadási bizottság jelentése szerint, igy tehát teljesen hi­teles adatok szerint 1876-ban következő eredmé­nyeket mutatja. A t. kormány által elő volt irányozva mint elérhető fölösleg a bányászatnál 500,000 frt jö­vedelem : tényleg a zárszámadási bizottság jelen­tése szerint ezen összeg nemcsak be nem folyt és el nem éretett, hanem helyébe mutatkozott egy hiány, egy veszteség 222,000 frt erejéig. Hozzá­véve ehhez t. ház, az értékcsökkenéseket és más betudandó tételeket: a zárszámadási bizottság ki­mutatott 1876-ra 1.300,099 frtnyi veszteséget, 1877-re elő volt irányozva jövedelem gyanánt 212,000 frt, az eredmény az eddigi pénztári ki­mutatások szerint a nem készpénz kezelések be nem tudásával azt mutatja, hogy a hiány 1874-ben 876,000 frt, mely kitűnt a zárszámadási kimuta­tások alkalmával. Hozzávéve ezen pénztári hiány­hoz még az értékcsökkenésből származó hiányt is. ez még tetemesen szaporodni fog. Már most a jelen budgetben a pénzügymi­nister ur előirányoz 8.399,000 frt bevételt, 8.312,000 frt kiadást és igy 87,000 frt jövedelmet. De akkor, mikor 1876-ban a zárszámadási bizottság jelen­tése szerint is veszteség volt a bányák mellett 1.319,000 frt; akkor mikor 1877-ben a pénztári kimutatások szerint már a pénztári kezelésben 846,000 frt hiány mutatkozott: akkor indokoltnak nem tekinthető azon eljárás, hogy 1878-ra a nem javult sőt talán romlottabb vasüzemi viszonyok között 87,000 frt mint jövedelem terjesztetik elő. Itt a különbség legalább is egy millió frt és méltóztassék a t. pénzügyminister ur azon „és a többi­' milliók közzé ezen egy milliót is beleszámí­tani. Nagyon természetes, hogy ilyen csalódásoknak kell bekövetkezni, ha tekintetbe veszszük a bányá­szat és pénzverésnél a pénzügyi költségvetés rész­leteiben bemutatott bilancirozást, hogy csak egy tételt említsek a pénzügyministeri előterjesztés 194 lapján, a hol ki van mutatva, hogy specia­liter mi váratik mint bevehetőség 1878-ra: ott a többek között fel van hozva, hogy az állam remél 1878-ban 8909 tonna rúd-vas eladást és ennek következtében annak értékét felveszi ezen elő­irányzat tonnánként 113 írttal. Már bocsánatot kérek, ez legalább 25 9 / 0-kal magasabb ár, mint a folyó ár ma, és a mi hó­napok előtt volt. Ha a t pénzügyminister ur bányaügyi osz­tálya azon fáradságot veszi magának, hogy bár­mely magán bánya iparost, vagy bárkit, a ki e téren működik és ismeretekkel bír, megkérdez : az első perczben meggyőződhetett volna, hogy ezen árak előirányzata a tényleges valóságon nem alapszik. Én távolról sem okozom a t. pénzügymi­nister urat e miatt, én belátom, hogy teljes lehe­tetlen minden ügybuzgalma, tevékenysége és nagy tehetsége mellett is ezen minutiákba belebocsát­kozni ; hanem, hogy felhozom: azért teszem, hogy felemlítsem, miszerint ilyen esetekben szükséges, hogy maga az illető osztály a ministeriumban szigorúbban, helyesebben és correctebben járjon el. A mi Szontagh t. képviselő társamnak teg­nap beterjesztett határozati javaslatát illeti, a melyben ő a vasmüvekre vonatkozólag azt indít­ványozza, hogy a ministerium hívjon össze egy független emberekből és a kincstár tisztviselőiből álló bizottságot, és bizza meg azzal, hogy vizs­gálja meg a bányászat helyzetét és tegyen az iránt előterjesztést: én azt a magam részéről tel­jes mórtékben elfogadom. Én azt hiszem, hogy a t. indítványozó ur és vele együtt én e tekintetben nem akarok bizal-

Next

/
Thumbnails
Contents