Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-388

182 388. országos illés május 7.1878, és alkalmatlan a városnak, ha méltányos egyez­séggel kináltatom meg: ezen az utón, különben pedig a per siettetése utján befejezni. (Helyeslésa középen.) Szontagh Pál (gömöri) : T. képviselőház ! Midőn ezen czimnél felszólalok, engedelmet kérek a t. háztól, hogy a közvetlen utána következő czimre is kiterjeszkedhessen! és így ismétlés nél­kül megvilágíthassam nemcsak az államerdőknél, hanem a bányászat és a pénzverés terén is az államnak gyakori, sőt folytonosan tetemes vesz­teséggel járó gazdálkodását, a mi a t. ház figyel­mét különösen a pénzügyi viszonyok közt teljes mérvben megérdemli. (Halljuk! a baloldalon.) A mi az erdőket illeti, előirányozva van 3.930,000 frt kiadás ellenében 6.388,977 frt bevétel, s igy 2.458,923 frt tiszta bevétel. Én ezt a zár­számadások alapján indokolva nem találom, mert ott a tiszta jövedelem 1873-ban nincs többel ki­mutatva, mint 1.055,000 írttal, 1874-ben 942,000 írttal, 1875-ben 1.248,000 írttal, 187(i-ban 810,000 írttal, tehát négy évi átlagban 1.014,000 írttal s igy az, a mit az igen t. pénzügyminister ur elő­irányoz, majdnem másfél millió írttal többet tesz, mint a mennyit az általam említett négy évben a zárszámadások szerint befolyt. Tudom ugyan, hogy a bevétel, mely a költségvetésben van, s a tiszta jövedelem, melyről a zárszámadások alapján szólok, két különböző dolog. Megengedem azt is, hogy lehetséges a rendes jövedelmen felül is be­vételt eszközölni, különösen az által, hogy az in­gó vagyont apasztjuk. De bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. házat, hogy azon termesztmé­nyek és anyagok értéke, mely az államerdőknél még 1875-ben kimutattatott majdnem 6 millió írttal, 1877-ben, sőt már az 187G-iki zárszámadá­sok kimutása szerint is leszállott 3 millió írttal, ugy, hogy 1877. végén már csak 2.876,000 frt ingó-vagyon mutattatik ki. A bevétel szaporításának ezen módja tehát közel jár a kimerítéshez, s igy valószínű, hogy a mít az igen t pénzügyminister ur előirányoz, legalább nagy részben nem fog bejönni: ha csak már eddig is más gazdálkodási rendszert nem hozott be, vagy azt rögtön behozni nem készül. Ha a zárszámadásokat csak futólagosan tekint­jük is, lehetetlen, hogy fel ne tűnjenek az államer­dőknél a kövér betűkkel sürün előforduló azon szá­mok, melyek az egyes gazdaságok veszteségeit mutatják. Én ezen számokat összeadni próbáltam és azt találtam, hogy 1873-ban 2.059,000 forint, 1874-ben 1.380,000 írt, összesen a négy évet számítva 5.835,000 frt vesztesége van az egyes erdő-gazdaságoknak, ami nélkül az összes erdők jövedelme ennyivel több lett volna, vagyis ezen egyes gazdaságok a többi nyereség eredményét csökkentették. Vannak ezek között olyan gazdaságok, a me­lyek csaknem rendszerint veszteséggel járnak. Igy különösen négy év között 3 év veszteséget mutat, a miből leszámítva a 4-ik nyereséges évet, mindamellett veszteség marad. Ilyenek a követ­kezők: Fogarasnél 370,000 írt, Körmöczbányánál 89,000 forint, Lippanál 13,000 frt, Görgénynél 164,000 frt, Yajda-Hunyadnál 190,000 frt, Bocs­kónál 1.407,000 frt. Azok pedig, a melyek min­den 4 évben veszteséget mutatnak ; a követke­zők : Szászsebes 527,000 frt, Királymező 580,000 frt, Topánfalva 809,000 írttal. Hogy mi lehet ennek oka, aziránt a t. pénz­ügyminister ur némi felvilágosítást adott a köz­vetlen előttem szólott t. képviselőtársamnak, hogy t. i. némely erdőgazdaságnak bevételei másut íordiílnak elő. Ha ez igy volna t. ház, akkor én az ilyen számadást nagyon czélszerütlennek volnék kény­telen mondani, mert ez csak arra való lenne, hogy ne lehessen az egyes gazdaságok üzemét megítélni, De én bátor vagyok a zárszámadások szerint ebben kételkedni, mert ott minden egyes gazdaságnak ugy kezelési, mint gazdasági bevé­tele és kiadása valamint a termeszímények és anyagok értéke az év elején és végén külön-kü­lön elő van adva, és abból van a tiszta jövede­lem kimutatva. A mit különösen a körmöczbányai erdőkre nézve mondott a t. pénzügyminister ur, hogy t. i. nem a kezelésben van a hiba, a zárszámadások­ból azt is némileg máskép találom, ugy hogy ezen erdőségnek normális bevétele, értve a négy évet, a miről szólok, aránylag igen csekély, a kezelési költség pedig oly nagy, hogy ezen négy évi nor­mális bevételnek 8Ö°/ 0-iét emészti fel. Ezt tehát én rendes kezelésnek nem vagyok hajlandó elismerni. Megengedem, hogy a pénzügyi bizottságban eziránt talán több felvilágosítás adatott, de azt hiszem, hogy azokkal a pénzügyi bizottság tiszt, elnöke Zsedényi Ede képviselő ur nem igen volt megelégedve, mert az általános vitában épen azért reflectált rá. Annál inkább kívánatosnak tartom tehát azokra, a kik nem tagjai a pénzügyi bi­zottságnak, s igy általában a házra, hogy azon veszteséges üzemek iránt bővebb felvilágosítást vagy megnyugtatást nyerjünk, a mire előadásom folyamában még vissza fogok térni­A mi a bányászat és pénzverést illeti, a 383,890 frt bevétellel szemben, 8.300,000 forint kiadás ván előirányozva, kerekszámban és igy tisztán bevételül csak 83,890 frt marad, ez körül­belül l 0/ 0-J e azon bevételi összegnek, és hogy ez még voltaképen még annál is kevesebb, mint a mennyit ezen 1% látszik mutatni: ezt indoko­lom azon nagy értékekkel, mik ezen nagy gaz­daságokba be vannak fektetve.

Next

/
Thumbnails
Contents