Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-387

387. országos ülés május 6. 1878. 143 Az uj bélyegtörvény, mely a t. ház elé van terjesztve, még elfogadva nincs, erre alapítani nagyobb bevételt 1878-ra ma, májusban, már nem igen Jehet. Egyébiránt a törvény magát a bélyegfokozatot leszállítja, nem pedig felemeli; az eljárást teszi szigoruabbá, de az eljárás szigorítása által, miután az ma is elég szigorú és kíméletlen, a bélyegjövedelem e törvényezikk mellett emelkednék. Az állam-erdőknél a t. pénzügyminister ur budgetjében a bevétel 1877-hez képest 240,000 írttal nagyobb; ugyan ezen budget az állam-erdők kiadását pedig 400,000 írttal dejebb szállítja. Malmost kérem ha az állam-erdőknél 400,000 forint kevesebb a kezelési kiadás: hogyan lehet 240,000 írttal több a bevétel ? azt nem tudom belátni. És igy megy ez végig t. ház a pénzügyminister budgetjén folyton. — Ott látjuk a dohányjövedéknél, 1877-ben 400,000 írttal több volt "a kiadás mint a mennyi 1878-ra van előirányozva; a sónál tetemesen nagyobb összeg adatott ki 1877-ben, mint 1878-ban előirányoztatok; látjuk az államjószágoknál, hogy ott több volt 1877-ben a kiadás mint 1878-ra előirányoztatott; látjuk, hogy 1876-ban az államjószágoknál egy millió forinttal volt kevesebb a bevétel az előirányzatnál — a zárszámadások szerint. — és legyen szabad e tételnél a bányászati előirányzatra is hivatkoznom, a hol oly eladási árak vannak 1878-ra felvéve, mint az elárusítandó bányászati termékek árai, melyek 15—20%-al magasabbak mint a jelen tényleges árak: tetemes deficitnek kell tehát bekövetkeznie ezen rovatnál is. A kataszteri kiadások 1876-ban tényleg 1.566,000 irtot tettek: 1877-re előiránvoztatott 1.750,000 írt, de tényleg 1877-ben 2.095,000 írt adatott ki, tehát majdnem 050,000 írttal több mint a mennyi előirányozva volt; minthogy 1877-re, mint mondom 1.750,000 írt volt előirányozva, tehát 1878-ra is a pénzügyminister ur ennyit irányoz elő: hol van a garantia arra nézve, hogy 1878-ban kevesebbe kerül a kataszter, mint 1877-ben? Ha mindehhez hozzávesszük azon eltéréseket, melyek az egész költségvetés többi tételénél léteznek az 1877-iki ós 1878-iki előirányzatok közt; ha méltóztatik a t. ház figyelembe venni, hogy 200,000 irtot az országgyűlés költségvetésénél maga a pénzügyminister ur elfogadott mint megszavazandó nagyobb összeget; ha figyelembe veszszük, hogy a közös kiadásoknál 47

s millióval van kevesebb előirányozva 1878-ra, mint mennyi 1877ben kiadatott, hogy a közös járulék költsége 500,000 forinttal volt nagyobb mint a mennyi 1878-ra előirányozva van, hogy a vasúti kölesönnél, a 30, az 54, és az 153 milliós kölcsönnél 703.000 írttal több volt 1877-ben a kiadás mint a mennyi előirányozva 1878-fa, ha mindezeket méltóztatnak figyelembe venni ós még az okvetlenül beterjesztendő póthitelekre is refleetálni: akkor nem ignorálható tény az, hogy a pénzügyi bizottság által kimutatott deficitnél sokkal tekintélyesebb deficit rendezésével állunk ma is szemben. Nem is hoztam szóba, de még is fölemlítem, hogy közlekedési minister urnák is vau még egy törvényjavaslata 1.200,000 forintról, mely még ez évben lesz viselendő ; ele a delegatiók által már megszavazott 3 millió póthitelhez is hozzá kell még járulni egy millióval, a kisebb vámbevétel miatt is pótolnunk kellett 1877-re 1.900,000 irtot. Mindezeket tekintetbe véve, én azon fájdalmas meggyőződésre jutok, hogy mindig ott vagyunk még, hogy csakugyan van egy tetemes deficitnél sokkal tetemesebb, mint az, a melyet e minister ur és a pénzügyi bizottság beismerni szíves volt. S ez alkalomból szabad legyen constatálnom azt, hogy azon körülményből, hogy a t. minister ur ezen felhozott számadatokat vagy figyelemmel nem hallgatta, vagy nem rectificálta, argumentumot nem merítettem arra nézve, hogy ezen számitások, a melyeket már az átalános vitánál is tettem, helyesek nem volnának. Ennélfogva fen tartom azon hitemet, melyet már többször kifejezni bátor voltam, hogy t, i. gyökeres és mélyreható változások nélkül nem lehet Magyarország pénzügyi bajain segíteni. Hogy segíthessünk, arra mindenekelőtt szükségesnek tartom azt, hogy a valódi tényállást és helyzetet kiderítsük ugy, a mint valósággal van és létezik. Elismerem, hiszen a költségvetés a bizonyi- . téka, hogy a pénzügyminister ur az adóbehajtás tekintetében megtett minden lehetőt. Drákói szigorral hajt be mindent, csakhogy e mellett nem ismer mást csak flscalitási szempontot. De, a mire a t. kormány vállalkozott akkor, midőn a kormányzatot átvette, hogy Magyarország pénzügyi egyensúlyát helyre fogja állítani : ezen feladatnak egyátalában nem felelt meg. Ezt kívántam részemről a költségvetés numerikus oldalára kijelenteni. Ami az egyes tételekre azoknak az életben való eredményeire még elmondandóm lesz, azt leszek bátor a részleteknél előterjeszteni. (Helyeslés balfeM.) Helfy Ignácz: T ház! Kétséget nem szenved, hogy különösen a mi viszonyaink közt a pénzügyi tárcza a legfontosabb. Annak kissé tüzetesebb tárgyalása ez idő szerint különösen kívánatosnak "látszik előttem, már azon körülménynél fogva is, hogy az idén —* nem akarom kutatni az okokat, —'az egész budgettárgyalás oly lazán foly, hogy aligha lehet tárgyalásnak nevezni, elannyira, hogy mint emlékezni fognak még a képviselő urak, az átalános tárgyalás alkalmával maga a pénzügyminister ur panaszko-