Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-386
130 386. országos ülés niáju* '.?. 1878. Elnök: Felvétetik bevételül 1,540 írt. Molnár Aladár jegyző (olvas:) Közművelődési czélok. Rendes kiadások: XIX. fejezet 5. czím. Rendes bevételek: VIII. fejezet 4 czím. Kiadás: magyar nemzeti múzeum személyi járandóságok és dologi kiadások 90,000 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság megszavazásra ajáulja. Elnök: Megszavaztatik 90,000 írt. Molnár Aladár jegyző (olvas:) Országos képtár: személyi járandóságok és dologi kiadások 21,000 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság megszavaztatni ajánlja. Elnök: Megszavaztatik 21,000 írt. Molnár Aladár jegyző (olvas:) Központi inetereologiai intézet. Személyi járandóságok és dologi kiadások 13,500 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság megszavaztatni ajánlja. Elnök: Megszavaztatik 13,500 frt. Molnár Aladár jegyző (olvas:) Országos zeneakadémia és szini tanoda. Személyi járandóságok és dologi kiadások 29,790 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság megszavaztatni ajánlja. Elnök: Megszavaztatik 29,790 frt. Molnár Aladár jegyző (olvas.-) iparmúzeum. Személyi járandóságok és dologi kiadások 10,400 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság ezt a tételt szintén elfogadásra ajánlja. Ezen tétel azonban, névszerint az 5-ik számú, a mely az iparmúzeum létesítésének előmozdítására ugyan e czélból 10,400 frttal van előirányozva, a jelen költségvetésben először fordul elő s a ministeri előterjesztésben különös utalással a t. h ÍÍZ cl Ital az 1873-ki budget tárgyalása alkalmával kifejezett óhajtásra, részletesen indokoltatik is, — a pénzügyi bizottság a felhozott oknál fogva a tételt megszavazandónak tartja, s tudomására hozza a t. képviselőháznak a minister azon nyilatkozatát, hogy az intézet házbére iránt a szerződés még nincs megkötve, s ha a tétel megszavaztatnék, akkor is csak 3,000 frtot fog a társulatnak az országos pénztárból biztosítani. Ráth Károly: T. ház! Midőn ezen tétel először szerepel a költségvetési előirányzatban, meg vagyok győződve, hogy a t. minister ur szívesen veendi, ha én figyelmét felhívom egy oly körülményre, mely sem az ő intentiójának nom felel meg, de még kevésbé felel meg a t. ház azon intentióinak, melyeknél fogva ezen tetemes összeget annak idején megszavazni méltóztatott. A t. ház tudni méltóztatik, hogy 5000 frt lett annak idején az iparmuzeumra megszavazva. A társadalom is igen nevezetes áldozatokat hozott, hogy ezen intézet életbeléptettessék és hasznosittassók. Az intézet létesíttetett is. Ügy hiszem, a t. háznak minden tagja ismeri azt, mely a sugárúton van elhelyezve. Ha ezen intézet igy szerepelne, mint sugárúti múzeum : akkor nom lenne ellene semmi kifogásom; de miután ez iparmúzeum képen szerepel: lehetetlen, hogy megjegyzést ne tegyek arra nézve, miszerint ez legfölebb csak iparmü-muzeum. Ettől azonban eltekintve, legyen szabad kérdeznem a t. minister úrtól, a ki jelentésében igen szépen kiemeli azt, hogy mi czéíra létesíttetett ezen intézet, hogy mi annak a rendeltetése : vajon az ugy, a mint az eddig tervezve van, egyátalában megfelel-e a czélnak? Miben különbözik ezen állítólagos iparmúzeum a másik múzeumtól, és miben mozdítja elő az, az iparosok műizlósének fejlesztését; talán az által, hogy épen ugy, mint a másik múzeum, bizonyos napokon nyitva áll a közönségnek, és — beismerem ÍSZÍ is, hogy — avatott kezek által gondoztatik? Én azt állítom t. ház, hogy azon rendszer mellett — mert nem csak ezen intézetről szólok, hanem itt egy principialis kérdést kívánok érinteni, — a mely mellett az ország és a társadalom igen nagy áldozatával ez intézet valahára létesíttetett, rendeltetésétől egy bizonyos bureaukratikus eljárásnál fogva elvonatik. Nagyon rövid felszólalásomnak tárgya egyszerűen az, hogy nincs oly bizottság, a mely ezen intézetet akként vezetné.^ ellenőrizné, hogy az hivatásának megfeleljen. Én nekem talán volna alkalmam tudni, ha bármely néven nevezendő intézkedés történt volna azon czélból, hogy ez intézet az iparos műizlósének fejlesztésére, akár rajzolás által, akár más utón hasznosittassók. És mi az oka annak, hogy ez nem történik ? Nem akarom azt elmondani, én csak a kérdésnek principialis oldalát érintem. Látom, hogy a ministerium ez inzetet ugy tekinti és igen helyesen, mint országos intézetet; de tudva azt, hogy ez a társadalom áldozatai folytán jött létre, talán elismerve azt is, hogy vannak bizonyos intézetek, egyletek, a melyek minden anyagi előny nélkül fáradoznak azon, hogy ily érdekű intézetek hasznosittassanak. mihelyt ily intézet létrejött: az állam teljesen figyelmen kívül hagyja ezen intézeteket. Hogy ki kezeli, arról van fogalmunk; de hogy micsoda szervezés és micsoda rendszabályok vannak életbe léptetve, arról fogalmunk nincs. Én tehát két dolgot kívánok constatálni, először azt, hogy ama most divatos szólammal szemben, hogy legyünk munkásak, takarókosok, hogy minden kiadás, mely megtétetik ugyan, de
