Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-361
3<?1 országos iüé« február 37. 1878. 87 tengeri kereskedés esetében, mikor a két állam egymással tengeren közlekedik; mert abban az esetben, hogy ha az exportáló állam nem vesz és nem importál is egyszersmind: akkor üresen kell visszamennie ós az által, hogy üresen jön, az oda és visszautazás összes költségeit a kiviteli áruknak kell megfizetniük, tehát, hogy ez elkerültessék: azon államok, melyek eladnak, egyszersmind vesznek. Abban az esetben, ha sikerülne Magyarországnak tengeri összeköttetésre lépni Angliával, Francziaországgal: e tekintetben is igen nevezetes érdek solidaritásba jönnénk ezen országokkal, a mennyiben nem is annyit, a mennyit mi nekik eladunk, de minden esetre e mennyiség tetemes részének megfelelő mennyiséget ők is vennének tőlünk. Most t. ház, igen röviden akarok reflectálni azon politikai okokra, melyek e kérdéssel kapcsolatban állnak. A kormány által előterjesztett indokok közt tulajdonképen esak egy politikai indok fordul elő. A kormány ugyanis azt állítja, hogy a trieszti Lloyd fontossága abban áll, miszerint a monarchia lobogóját a keleten mutogatja, s ez által elismerést szerez a monarchia lobogójának. Én t. ház, ezzel tökéletesen ellenkező nézetben vagyok. Én megengedem azt, hogy a kereskedelad lobogó igenis becsületet és tiszteletet szerez azon államnak, mely e lobogó alatt tetemes árukat szállít egy bizonyos helyre. A vagyon, azon erő, mely a kereskedelem nagyszerűségében nyilatkozik, igenis imponál; de nem a puszta lobogó, mely alatt a hajók üresen jönnek-mennek. Ha ez csak kereskedelmünk szegénységét, iparunk gyengeségét tünteti fel: akkor ez nem imponál, hanem ellenkezőleg lobogónk becsületén talán csorbát ejt. Erre nézve még csak egyet akarok megemliteni, t. i. azt, hogy azon érdek igen is fontos lehet, hogy mi igyekszünk a távolfekvő keleti népeknél magunknak bizonyos tekintélyt szerezni, de én fontosabbnak tartom azt, hogy a velünk szoros kapcsolatban álló nemzetiségekkel szemben oly forgalmi politikát kövessünk, mely által ezen nemzetiségek érdekeit érvényre juttatjuk. Különösen a horvát-dalmát részek érdekéről van itt szó, ha ezt érvényesíteni és képviselni képesek vagyunk, én azt hiszem, hogy sokkal nagyobb szolgálatot tettünk a magyar nemzet államiságának, tekintélyének, mint milyet teszünk az által, ha idegen, távolfekvő érdekeken igyekszünk lobogónkat mutogatni, mely, amint mondám, szegénységünkről tesz inkább tanúságot. (Helyeslés balfelöl.) Ha visszatekintünk a múltba, azt fogjuk tapasztalni, hogy a dalmát tengerparti vidék mindenkor fontos szerepet játszott a hajózás történetében. Velencze nagyságát a dalmát partok adták meg. Velencze a dalmát partok lakosságából recrutirozta a maga tengeri hajóinak személyzetét és ezek segítségével emelkedett azon magaslatra, melyet a világ századokon át bámult. Én azt hiszem, hogy monarchiánk ezen drága gyöngyét nem volna helyes politika így használatlanul holtan hevertetni, hanem igyekeznünk kell az ott rejlő értékes anyagokat a nemzet vagyonosodásának gyarapítására felhasználni. (Helyeslés balfelöl.) Mindezen okoknál fogva, t. ház, én a kormány által előterjesztett Lloydszerződést el nem fogadom. (Helyeslés jobb és balfelöl) De nem fogadhatom el a pénzügyi bizottság által előterjesztett módosítást sem, mert azon érdeket, melyre én a legnagyobb súlyt fekletem: még inkább veszélyezteti mint talán maga a kormány javaslata. (Helyeslés balfelöl.) Mindezek után ajánlom a t. háznak a Simonyi Lajos báró és általam előterjesztett különvéleményt és kérem a t, házat annak elfogadására. (Elénk helyeslés jobb és balfelöl.) Gróf Apponyi Albert: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő urak a tárgynak több igen fontos oldalát kifejtették, melyekre tehát már nem szükséges reüectálnom. De nem fogok ezekről szólani már azért is, mert magamat egyátalában nem érzem illetékesnek annak megítélésére: helyes-e a Lloydtársulatnak vezetése a tengerészeti és hajózási technika szempontjából; és e szerint csak egy elvi momentum kiemelésére akarok rövid előadásomban szorítkozni. (Halljuk]) A vámszövetségi javaslatnak azon pontja, mely néhány nappal ezelőtt a házban egy előzetes vita tárgyát képezte, azt mondja, hogy az osztrák-magyar Lloyd czime alatt működő és a monarchia mindkét fele forgalmának érdekeit előmozditó vállalat a közös külügyi kormány vezetése alá helyeztetik. Én, t. ház, ezen intézkedésnek a vámszövetségi javaslatba való felvétele ellen szavaztam nem csak azon alaki indokoknál fogva, melyek több ellenzéki szónok által kifejtettek, de főleg azért, mert az imént felolvasott tétel egy vastag valótlanságot tartalmaz, melyet törvénybe iktatni az én szavazatommal legalább nem akarok. És ezen vastag valótlanság annak állításában rejlik, hogy az osztrák-magyar Lloyd czimü vállalat mindkét fél forgalmi érdekeit előmozdítja; mert ezen vállalat Magyarország forgalmi érdekeit semmikép elő nem mozdítja. (Igazi ügy van\ a jobb és balfelöl.) Ez azon ok, mely miatt ón annek sub ven ti ójára még annyit sem szavazhatok meg, a mennyit a pénzügyi bizottság fentart, s ezen tétel indokolására akarok kizárólag szorítkozni. (Halljuk!) Hogy a dolog még egyszerűbb legyen, engedjen meg nekem a t. ház egy hypothesist; t. i. azt, hogy a javaslat azon alakban fekszik a ház
