Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-361

g4 S6Í. országos ülés február 2Í. 1878. vezetett társulatnál a szén a legjelentékenyebb üzleti kiadás, s a járatok annál olcsóbbak lehetnek, minél olcsóbb a fogyasztott szén. Azon járatoknak, melyek oly helyekre mennek, hol a szén olcsó: olcsóbbaknak kell lenni, ós megfordítva És mit látunk a jelen szerződésben? A fiume-Iiverpooli vonalnál a mértföld-pénz két frt 50 krra vau szabva, ellenben más járatnál, különösen a kelet-indiai járatoknál is, pl. a trieszt-bombayinál a mértföldpénz 1 frt 80 kr. Tehát azon járatnak, mely Angliába, a szén hazájába megy, annak a járatnak mértföld-pónze magasabbra van szabva, mint a kelet-indiai járatnál, a hová a szenet óriás hosszúságú utón a Gap körül vitorlás hajókon kell szállítani. Hogy különben az angol járatoknál a szénnek sokkal olcsóbba kell kerülni, az kiderül abból is, ha tekintetbe vesszük azon árukat, melyeket Angliába viszünk, s azokat, melyeket onnan hozunk. Mit viszünk mi Angliába ? Gabonát és nyers terményeket, tehát voluminosus tárgyakat. Mit hozunk mi onnan ? Gyarmati árukat, gyapotot és több effélét, melyek nem oly voluminosusak és becsesek ; tehát a suly-differentiának kiegyenlítésére a visszajövetelnél a hajók utalva lesznek, hogy Angliából ballastkónt szenet hozzanak. És mind ennek daczára nekünk az angol járat drágábban van számítva, mint az osztrákoknak a kelet-indiai járat. Mire mutat ez ? Arra, hogy a mértföld-pénzek kiszámítása semmiféle reális alappal nem bír, hanem azok csak szemfényvesztésül vannak oda állítva, hogy lássuk és higyjük. {Helyeslés balfelŐl.) Azt lehetne talán ellenvetni, hogy az angol vonal önmagában véve nem bir rentabilitással, s akkor talán indokolva volna, hogy a mértföldpénz magas legyen. Erre nézve két tényt akarok felemlíteni. Először is a mi a trans oceanicus vonalak rentabilitását illeti, erre nézve azt mondja a társulat évi jelentése: „Mittlerweile können wir Ihneu nicht verhehlen, dass die Eegierung eine ansehnliche Erweiterung unseres Dienstes durch Bíldung transoceanischer Linien von sehr zweifelhafter Rentabilitát und grossem Risico fordert." Tehát azon vonalokra, melyek olcsóbbak, mint a Fiume-liverpooli, maga a társulat azt mondja, hogy nem rentábilisak. Hogy állunk az angol vonalakkal ? Mindenki tudja azt, és a pénzügyi bizottság előadója ma is hivatkozott reá, hogy Triestbőí Angliába 116 rendes vonat jár. Mit mutat ez ? Azt, hogy az összeköttetés a magyar-osztrák tengerpart és Anglia közt rentábilis : mert e vonatok nem subventionáltatnak. És igy, ha Triestbőí kifizetik magokat, Fiúméból is kikellene magukat fizetni. Hogy azonban Fiuméből ma nincs összeköttetés, arra nézve megfelelt ma épen Wahrmann Mór képviselő ur, midőn hangsúlyozta azt, hogy a hajók odajárnak, a hol az áruk össze vannak halmozva. Mindaddig tehát, mig Fiume emporiális hely nem lesz: addig nem küldi senki Fiúméba az árukat, hanem Triestbe. {Ugy van! balfelöl.) Ha azonban bekövetkezik az, hogy Magyarország Fiúméban következtésen befejezi azon müvet, melyre már milliókat költött: megváltozik a viszony, mert akkor Fiume emporiális hely lévén, a gabnát nem kellene Triestbe vinni, hanem Fiúméba. (Helyeslés balfelöl.') Egyébiránt, t. ház, mindezek csak pénzügyi szempontok, és én megvallom egész őszintén, hogyha csak arról, volna szó, hogy kidobjunk-e vagy nem 7—800 ezer forint évi subventiót : én azt bár ellenezném mint igen indokolatlan pazarlást, de mégsem fektetnék oly nagy súlyt a szerződés elvetésére, mint amilyen súlyt fektetni arra kénytelen vagyok nemzetgazdászatí ós politikai okoknál fogva. {Halljuk ! Halljuk !) T. ház! Itt nem csak arról van szó, hogy kidobjunk-e vagy nem évenkint 7—800 ezer forintot; sokkal nagyobb dolgokról, sokkal fontosabb, életbevágó érdekekről van itt szó. Nézzük t. ház, hazánk közgazdasági helyzetét, amint az a jelenlegi kiegyezés után alakulni fogna. Kifejtettem már, hogy ezen szerződés semmiféle logikai összeköttetésben nincs a vám- és kereskedelmi szövetséggel; a kormány azonban összeköttetésbe, kapcsolatba hozta. Ezen kapcsolatnak nagy fontosságú, mondhatnám, momentuosus jelentősége van. Ezen jelentőség abban áll, hogy a Lloyd lényeges alkatrészét képezi azon rendszernek, amelyet Austria Magyarország irányában érvényesít, és a mely kifejezést nyer a vám- ós kereskedelmi szövetségben. Évszázadok óta folytatja Ausztria ezen rendszert Magyarország irányában. E rendszernek czélzata az, hogy Magyarország isolálva legyen a külföldtől, hogy csak Ausztria vehesse annak hasznát, hogy bizonyos tekintetben Ausztriának gyarmata legyen. {Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ezen rendszernek lényeges alkatrészét képezi a Lloyd-szerződés. A vámszövetség által le vagyunk nyűgözve a tekintetben, hogy önálló ipar fejlesztési politikát nem folytathatunk. Az indirect adók közössége által elejtettünk attól is, hogy mezőgazdaságunk intensivebbé tételét igyekezzünk elérni. {Igaz \ Ugy van \ balfelöl.) Nem marad tehát az országnak egyéb, minthogy a forgalom fejlesztése utján igyekezzék közgazdaságát lendíteni. A forgalom fejlesztése primitív közgazdasági politika ugyan, de mégis valami. Tegyük fel, t. ház, hogy a tengeri szállítás előmozdítása utján sikerül nekünk a szállítási dijakat gabonára és más nyers anyagra nézve csak néhány krajczárral olcsóbbá tenni. Mi lenne ennek eredménye'? Ha