Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-360
56 360. országos ülés február 26. 187S. Magyarország helyzete azonban e részben nagyon nehéz, mert a keleti határon levő országokban ezen ügy nem kezeltetik jól, s ezért a keleti határ irányában igen szigorú felügyeletet kell gyakorolnunk. Mindennek daczára, — mint a legutóbbi események mutatják, — a mint a vész Magyarországban mutatkozott, rögtön el lón fojtva, miután ugy a kormány, mint a törvényhatóságok részéről a Iegczélszerűbb intézkedések történtek e tekintetben. Hanem azt, a mit Tarnóczy igen t. képviselő társam megemlített, melegen ajánlom a t. kormány figyelmébe. Minthogy mi közös vámterületet képezünk Ausztriával, és Ausztriában az állategészségügy nem kezeltetik jobban, mint Magyarországon : nagyon hátrányos és igazságtalan az, hogy a Magyarországból kivitt úgynevezett színtelen, azaz sivatagi szarvasmarha nem bocsáttatik be ngy, mint az úgynevezett szinesinarha, mely Ausztriában neveltetik, minek eredménye igen káros Magyarországra nézve. Ennek folytán felkérem a t. kormányt, figyelmeztesse a külügyministeriumot, — melynek kötelessége az illető országoknak anyagi jóllétére is ügyelni, nemcsak mindig magas politikát űzni, — hogy legyen ez ügyre tekintettel, s ne engedje Magyarországnak e tekintetben való termelését megkárosítani, s világosítsa fel ez iránt a külföldet. Hogy e baj elhárittassék, arra a legczélszerübbnek tartanám, ha a magyar kormány részéről nemzetközi állategészségügyi congressus kezdem ényeztetnék, és ezen congressusra azon államoknál , hová különösen kivitetnek magyarországi állatok, mint pl. Franciaországba birkák és ürük, Németországba különösen szarvasmarhák, — a magyar kormány költségén ide szakértők küldetnének, a kik itt megvizsgálván a helyzetet, s meggyőződvén róla, hogy itt az állategészségügy a leghelyesebben van kezelve, eunek következményekép nem volnánk kitéve annak, hogy etekintetben rosszabb helyzetbe jöjjünk, mint Ausztria. Csak erre akartam néhány szóval a t. kormány ügyeimét felhívni, egyéb czélja felszólalásomnak nem volt. (Helyeslése) Elnök: A 11. szakasz elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző (olvassa a 12. szakaszt : vad, szárnyas és más állatok; a IS. szakaszt : nyers bőrök; a 14. szakaszt: haj, szőr, serte és toll; a 15. szakaszt: hús, viasz, sajt, méz és állati termékek; az V. fejezetet: zsiradék és zsirosolajok; a 16. szakaszt: zsiradék; a 11. szakaszt: zsirosolajok; a VI. fejezetetet; Italok és eledelek; a 18. szakaszt: sör és méhsor; a 19. szakaszt: eczet; és a 20. szakaszt: égetett szesszes folyadékok, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 21. szakaszt: bor és mesterséges borok,) Tarnóczy Gusztáv: T. ház! Nem fogok módositványt beadni, hogy ne raboljam a t. ház idejét, — s különben is azon meggyőződésben vagyok, hogy mihelyt tőlünk jönnek a módositványok, már azért sem fogaritatnak el. Csak röviden leszek bátor e szakasznál igazolni azt, miért tartom én e tariffát ránk nézve veszedelmesnek. A bornak vámja ezen 11-ik szakaszban nagyon'felemeltetik. Nem tudom, hogy a t. kormány a borvámnak ezen emelését minek tekinti: védvámnak-e vagy csak pénzügyi vámnak ? Azt hiszem, nem tévedek abban, hogy a t. kormány ezt csak pénzügyi vámnak tekinti, mert meggyőződésem szerint a magyar bor védvámra nem szorul; s ha ez pénzügyi vám, akkor nézzük annak eredményét. Ezen pénzügyi vámnak eredménye az átlag szerint, mely elénk terjesztetett, körülbelül 330 ezer forint, amiből Magyarországra körülbelül 100 ezer forint jut. 100 ezer forint mindenesetre szép pénz, s ezen nagyon kellene örülnünk, ha ez ugy jöhetne be, hogy más téren kárt nem okozna; de meggyőződésem szerint a borvámnak ilyetén felemelése más részről sokkal nagyobb kárt okoz. Ez meggyőződésem, minthogy láttam, hogy a bornak vámja idővel Európában mindenütt fokonkint leszállittatott Így különösen Németországban, ahova a kivitel nagy érdekünkben fekszik, 1831-ben a borvám volt 8 tallér, 1853-ban leszállittatott 6 talléra, 1865-ben 4 talléra, 1868-ban 2 és % tallérra, végre legújabban 4 márkára szállíttatott le. Eddig azt láttuk, t. ház, hogy ha valamely országnak érdekében állott valamely czikk vámját a szomszéd országokban leszállittatni: mindig maga ment elől a jó példával, leszállítván a vámot, és igyekezvén meggyőzni szomszédjait is arról. hogy azon czikkre nézve a szabad kereskedés a legkedvezőbb. Nálunk ellenkezőleg történik. Megakarjuk győzni Európát arról, hogy a borvám financiális vám szempontjából a legkedvezőbb objectum. Ha ezt mi mint bortermelők teszszük, mit tegyenek szomszédjaink, kik kevésbé bortermelők? Igen természetes, hogy ők a mi példánkat követni fogják, s ugy látszik, ma már ezt nem mint puszta nézetemet mondhatom el, hanem tónynyel is igazolhatom, amennyiben Németország kap az alkalmon és szintén hajlandó a bor vámját emelni, annak daczára, hogy eddig mindig fokról fokra leszállította. Sőt mint minden meginduló iránynak vannak védői, ugy ezen irány is védőkre talál Németországban, ma már ránk nézve ijjesztő mérvben. Ép most értesülünk arról, hogy Camphausen minister bukófélben van, és vagy kénytelen lesz az eddigi szabad kereskedelmi iránytól eltérni, vagy azon utat követni, melyet épen nem tartok jónak, sőt magyar szempontból egyenesen veszedelmesnek.
