Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-359

34 359. országos ülés február 26. 1878. A parlamentalis rendszer mellett, mely mind­két államban fenáll, nem is képzelhető, hogy a gazdasági rendezkedés ne verjen fel mindig igen számos oontroversiát a két egyezkedő fél között, mint az egyrészt a dolog természetéből folyik, de másrészt felelősség melletti kötelessége minden egyes képviselőnek innent is, onnant is. hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket követelje saját állama számára, ebből pedig az a megdönthetet­len következtetés, hogy azon úgyis eléggé bonyo­dalmas kérdéseknek sikeres megoldására az egyik és a másik fél is előre meg legyenek nyugtatva arról, hogy elég idejök lesz annak idején ezen kérdéseket éretten megfontolni ós főképen előre is biztosítva lesznek arról, hogy ha ez a szüksé­ges időben meg nem történhetik, ennek követ­kezményei már előre is meg vannak állapítva, ugy hogy azok még nem jelentik a feltétlen gaz­dasági harczot és különválást. (Élénk helyeslés balról.) Tudom, hogy sokan azt fogják mondani, és már is állíttatott a házban, hogy épen ezen a kiegyezési törvénybe iktatandó paragrafus az, mely alkalmat fog szolgáltatni és mintegy utat egyen­getni a különválás bekövetkezésére, és ez némi­leg áll is; mert bizonyos, hogy ezen czikkely, hogy ugy mondjam in praxi máris lehetővé teszi a gaz­dasági különválást, ele nem szabad elfelejteni, hogy csak lehetővé teszi azt és abból még korántsem az következik, hogy annak okvetlen be kellene következni és be is fog következni. (Halljuk! Halljuk!) Az ország képviseletének nagy többsége ezt ma határozottan nem teszi elé a szövetségi vi­szonynak és mondhatom, hogy én is esak a végső esetben tudnék abba belenyugodni, de messze tő­lem azon gondolat, hogy azt kívánjam. Hogy a jövő alkalommal mi lesz a nemzet kívánsága és józan érdeke, azt ma előre mondani ugyan ne­héz volna; de tovább megyek: azt a következő 10 év utánra meghatároznunk nem is szabad és ez azon főindok, mely engem a benyújtott indít­vány pártolására leginkább késztet. Javaslatunk egyszerűen és legezélszerübben adja meg a módot arra, hogy a két állam azon eshetőségre, ha megalkudnia nem sikerülne, békességben ós barát­ságban tovább éljen addig is, mig egy jó gazda­sági szövetség megkötése lehetségessé válik a kü­lön érdekek igazságos kiegyenlítése és kielégítése mellett. (Élénk helyeslés a bal és a szélső jobb­oldalon.) De meg alkalmazva mai felfogásunkhoz, mely határozottan legalább a vámterület közössé­gének adja meg az elsőséget, azt kell, hogy állítsam, hogy ennek is csak a legjobb szolgálatot fogja tenni. (Helyeslés balról.) Meggyőződésem t, i. az, hogy minél inkább lehetővé, van téve, hogy a szövetségen kivüli állapot mellett is nagyobb ellenségeskedés ós ínegrázkódás nélkül is ugy fognak élni a monarchia két államának népei, an­nál is inkább fognak igyekezni egyik és másik félről is, hogy az ellentétek igazságosan kiegyen­lítessenek és igy elejét vegyék azon állapotnak, mely a törvény által a meg nem alkuvás esetére meg­állapítva van. (Ugy van\ a baloldalon) Igaz, hogy az eddigi törvény is fentartotta a nemzet rendelkezési jogát azon eshetőséggel szem­ben, de én azt hiszem, hogy a javasolt mód mel­lett ez sokkal hatályosabb volna, mert annak né­mileg más practicumáról is gondoskodik. De ezen uj határozat azért is jobb az 1867-iki XII. tör­vónyczikkelybe beiktatott jogánál az országnak a különvámterületre, mert megnyugtatja azon aggo­dalmakat, melyek itt is felmerültek, meglehet, túl­nan is táplá Itatnak, hogy a különválással netalán járó ingerültség egy gazdasági háborúra vezetne. Ez aggodalmak eloszlatása kell, hogy czélját ké­pezze azoknak, kik Magyarországot feltétlen meg­adás helyzetébe hozni nern akarják, (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) de nem akarják azt sem, hogy a monarchia két államának békés politikai szö­vetsége a netaláni gazdasági különválás által ve­szélyeztetve legyen. (Helyeslés balfelöl.) A ministerelnök ur azon ellenvetésében nem osztozom, hogy ez indítvány már azért sem he­lyes, mert éppen akkor veszti el hatályát, midőn szükség van reá, t. i. a 10 évi szövetség lefolyása után. Igénytelen nézetem szerint ezen indítvány tartalma szó szerint megmondja, hogy az épen a tiz év lefolyása utáni állapotra tartalmaz intézke­dést, és pedig feltételest, az esetre t. L, ha egy uj szövetség nem jöhetne létre. Forma tekintetében pedig ismerünk elég tör­vényt, mely kétféle határozatokat foglal magában, olyanokat, melyek érvénye időhöz van kötve, ós olyanokat, melyek addig maradnak érvényben, mig közmegegyezéssel ujolag nem módosíttatnak. (ügy van! balfelöl.) Ilyen a jelenlegi indítvány is. És én abban, hogy ily kétféle határozatok egy törvényben foglaltatnak, bajt nem látok. És most még egy megjegyzést. Sajnos tanu­sága hazánk közelmúlt tiz évi történetének az, hogy midőn a nemzet vitalisabb politikai vagy gazdasági kérdéseinek elintézése volt szőnyegen, igen gyakran egy kényszerhelyzettel állottunk szem­ben ; jelenlegi helyzetünk is közel áll hozzá, sőt a kormány részéről is majdnem ilyen színben tűn­tettett fel, hogy pedig kényszerhelyzetek nem ked­vezők bármi vitás dologi ügy sikere elintézésére, ez elismert tény; azokat tehát a mennyire lehet, ki kell kerülni. (Helyeslés balfelöl.) Miután a ja­vasolt módositvány által ezen ozélt a jövőre nézve elérni látom, ajánlom és pártolom a beadott indít­ványt. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon és a szélső jobboldalon,) Baross Gábor előadó: Azokra, miket a t. képviselő ur átalánosságban már elmondott, rész­letesebben reflectálni nem akarok, csak egy kije-

Next

/
Thumbnails
Contents