Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-378

368 378 országos illés áprll 6.187S. Horváth Gyula jegyző (felolvassa a kér­vényt.) Elnök : Megjegyzem, hogy a kérvényi bizott­ság javaslata az, hogy ezen kérvény megtekinthe­tés és a költségvetés tárgyalásánál való használat végett a ház irodájában letétessék. Péchy Jenő: Nincs is szándékom ellenin­ditványt tenni, csak azt akarom a t. ház figyel­mébe ajánlani, hogy ebben a kérvényben mindazon indokok, melyek a pénzügyi bizottság megtagadá­sának, illetőleg a 60 ezer frt törlésének alapját képezik, megvannak erőtlenitve. A költségvetés tárgyalásánál indítványt leszek bátor beadni s erre vagyok bátor már előre is a t. ház figyelmét felhívni. (Helyeslés) Zsedényi Ede: T. ház i (Már nem lehet szólani]) Csak azt akarom kérdezni, hogy elfogad­tatott-e a bizottság véleménye, (Elfogadjuk !) mert én röviden csak arra akarom figyelmeztetni a t. házat a tény constatálása végett, hogy igaz, hogy 60 ezer frt elő volt irányozva, igaz, hogy azt a pénzügyi bizottság törölte; de törölte azért: mert épen a pénzügyi bizottságban jelentette a közle­kedési minister, hogy Szeged városa annyira ve­szélyeztetve van a Tisza által, hogy ha mi 200,000 frtot a Tisza szabályozására nem adunk, Szeged városa lakosságának nagyrészben elpusztul min­den vagyona, s ennek következtében az határoz­tatok, hogy a 60 ezer frt a jövő évben adassék meg; most pedig a Tisza szabályozására vétessék fel 200,000 frt. Tessék tehát a budget tárgyalása alkalmával ezt a tételt visszautasítani a pénzügyi bizottsághoz, a mely arról befogja terjeszteni jelen­tését. Elnök: Annak idejében a kérdés ugy is tárgy altatván, azt hiszem a t. ház elfogadta a kérvényi bizottság javaslatát. (Helyeslés.) Vécsey Tamás előadó (olvassa a sorjegy­zék 13. vagy is utolsó száma alatti kérvényre a bi­zottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogad­tatik.) Elnök: Most az interpellatiót tevő urak fogják interpellatióikat beadni. (Felkiáltások: 2 óra ! Hétfőn! Halljuk!) Madarász József: T. ház! Az igazságügy­ministerhez kívánok a királyi közjegyzők bizo­nyos eljárása tárgyában kérdést intézni. Választó kerületemből Fehérmegyéből egy községnek kép­viselő testülete, egy másik községből pedig annak polgárai által kerestettem meg, azon, meglehet visszaélés, meglehet, az igazságügyminister által kiadott szabályrendelet folytán keletkezett valami olyasnak orvoslására, a mi miatt a szegényebb, kisebb vagyonnal biró árváknak hagyatéka a ki­rályi közjegyzők közbenjárása folytán majdnem egészen feíemésztetik. E tekintetben kérnek ők orvoslást az igazságügyministertől. Én tehát bizva abban, hogy az igazságügyminister ur a kérelem teljesítésére hajlandó lesz, a képviselőház, enge­delmével egyszerűen felolvasom az interpellatiót. (olvassa az interpellatiót) „Kérdés az igazságügyi ministerhez. 1-ör Van-e tudomása minister urnák a felől, a mi iránt Fehérmegye Ozecze községe képviselő­testületének jegyzőkönyvi kivonata által értesít­tettem : — miszerint „f. évi január hó 25-ón Nyiry Aladár kir. közjegyző helyettese Ozecze község­ben két hagyaték tárgyalása végett megjelent; és az egyik hagyatékában — melyben a hagya­ték 72 forint, — 40 forint költséget; és ugyanez alkalomkor néhai Kovács Pálné hagyatékában 32 forintot számított, ós nyugtató szerint fel is vett; összesen tehát 72 forintot, 9 órától déli 12 óráig." 2-or Van-e tudomása a felől, hogy ugyan­csak fehérmegyei Egres községben, múlt 1877. február 28-án azon járásbeli kir. közjegyző — letárgyalta ör. Tóth István hagyatékát s örökösei­től 33 frt 38 krajczárt; — ifj. Biró Ferencz ha­gyatékát és árváitól 27 frtot; — s ugyanaz na­pon Osönge István hagyatékát, és örököseitől 20 frtot; tehát azon napon 80 frt 38 krt felvett, — miként egresi polgárok értesítettek. 3-or Hajlandó-e minister ur hivatalosan meg­vizsgálni, és válaszában felvilágositni a hagyatéki vagyon ilynemű felemósztése miatt aggódó közön­séget az iránt: vajon ez eljárások a ministerium által a kir. közjegyzők részére kibocsátott díjsza­bályzatban lelik-e alapjokat? — s ez esetben haj­landó-e a díjszabályzatot leszállitni? — vagy ha másban van oka: hajlandó-e akként intézkedni, hogy a hagyatékok a tárgyalások által fel ne emésztessenek; — és az 1877. XX. törvény azon czólja, hogy a hagyatékok gyorsan és olcsón in­téztessenek el, megvalósíttathassák. 4-er Mivel Fehérmegye Sár-keresztúri vá­lasztó kerületének lakosságára nézve hátrányos és káros az, hogy reájok az Adonyban 5 és több mértföld távolra székelő kir. közjegyző működése van kiterjesztve, hajlandó-e minister ur megvizs­gálni : nem volna-e helyesebb a kir. közjegyzőnek székhelyét Adonyból Sár-Bogárdra, mint azon vi­déknek leglátogatottabb központjára tenni át." Még néhány szót vagyok bátor hozzátenni. Én igen jól tudom, hogy a királyi közjegy­zőség bizonyos esetekben igen csekély terhelte­tóssel jár; magam is tapasztaltam ezt, nekem is néhány csekély ügyem lévén, majdnem semmi azon költség, a mi felszámittatott. Azok is, a kik megkerestek, nem mondják s nem hiszik, hogy a királyi közjegyzőnek vagy helyettesének zsaro­lása volna az. De igen helyesnek tartom, hogy Czecze község képviselő testülete kötelességének tartotta velem mint azon választókerület képvi­selőjével tudatni ezen esetet a végre, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents