Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-377
377. országos ülés ápril 5. 1878. 337 jellemének alapos ismerete folytán, a megengedett határok megett tartattak azok. Az ellenkezőt szolgáló követelésekkel szemben akkor igen lehető volt, minthogy a zárszámadások még közkézen nem voltak; következve azt, hogy mit engedhetne meg a pénzügyi kormányzat, azt a követelő közönség nem tudta. Tehát az előgondoskodás helyes és lehetséges is volt. 1871-ben az eset változott. Az első évek zárszámadásai közkézen forogtak, következőleg a „nem lehet, mert az eredmények ellene harozolnak", ez a fegyver a pénzügyi kormányzat kezéből kiesett. De azért az eredmény továbbra is az volt, hogy 1871-ben az eíőirás meghaladta a praeliminarót, a tettleges eredmény két millióval; 1872-ben az előírási eredmény meghaladta azt 5 millióval, a tettleges befolyás azonban az alföldi vizek folytán támadó, nagyobb mérvű béradóhátrálékok felnövekedése folytán, mögötte maradt 2 millióval. Első eset, hogy a tettleges bevétel mögötte maradt az előirányzatnak 2 millióval ; de a jogczim meg volt 5-el többre, mint az előirányzat. Mint az egyes ember, a kinek földbirtoka bérbe van adva, azt a bérösszeget, melyért azt kibérelték, és amely iránt a eautió pénztárában van, mikor előirányoz, a maga bevételei közé fölveszi, bár sokszor nem kapja meg, hanem megmarad követelése a bérlőnél, így az államnál is más az, mikor nincs jogczim, hogy valamit felvegyen, hogy azt követelhesse. 1873-ban az előirási eredménybei), azon év óriási csapásai folytán, a melyek májustól kezdve egymásután szakadatlanul bekövetkeztek, egy forduló pont állott be és mégis az előirási eredmény csak 6 millióval maradt mögötte az előirányzatnak. Senki sem mondhatja tehát, hogy temeraria conceptió volt az, mely akkor tétetett. A tettleges eredmény azonban a mondottam okoknál fogva, egyszerre ugyanazon kezelés mellett, mely az előbbi években kielégítő eredményt birt felmutatni, sőt fokozott fevékenység mellett 25 egész millióval hazudtolta meg az alőirányzatot. A katastrófa mélyre ható okokból tört ki, gyökerei nagyon mélyen nyúltak le, ez az oka, hogy világszerte nem tud elvonulni fél évtized óta; ós mert ilyen mélyen ható ós tartósnak bizonyuló okokból tört ki azon catastrofa, érezteti az magát mind máig a mi előirányzataink és zárszámadásainknál is. 1874-ben már az eíőirás eredménye is nem 6, de 14 millióval maradt az előirányzat mögött, és a tettleges eredmény 20 millióval. Miről tanúskodik ez? Arról-e ; hogy az 1873-iki tanulságot az 1874-iki előirányzat alkotása és felülvizsgálása, elfogadása alkalmával számításon kivül hagyták? Istenért nem; hanem arról, hogy a visszamenő, retrográd irány nem szűnt meg s ami meg volt deczember 31-én, eltűnt a jövő év folyamán. Az 1875-iki előírás, daczára annak, hogy a rectificatió ujabban megtörtént, megint mögötte KÉPVH. NAPLÓ 1876-78 XVI. KÖTET. maradt az előirányzatnak, a tettleges eredmény ID millióval; 1876-ban az előírás már csak 3, a tettleges eredmény 11-el. A javulás kétségkívüli. Jelensége ez nemcsak az előirányzás gondosságának, hanem az életben is mutatkozó javulásnak. Hogy a tettleges eredménynél a hiány annyival nagyobb, az akkor megszavazott adók életbeléptethetésének későre haladása az oka a legnagyobb részben. Hogy már 1876-ban csak 3 millió volt az előírás, és csak 11 az előirányzat és a tettleges befolyás közötti külömbség, adja nekem azt a vigasztalást, hogy az 1877-iki eredményeknek okvetlenül még jobbaknak, az 1878-dikiaknak pedig azon eljárás után, melyet a pénzügyi bizottságban megismerni alkalmam volt, hacsak valami force majeure közbe nem jő, kielégítőnek kell lenniök. Ezt a meggyőződést csak fokozza egy másik számítás eredménye, mely megint töké letesen ugyanazokat beszéli, a miket már is felolvastam, s ugyanazt a tanulságot adja. 1868-ban — s már most nem veszem a rendes kezelést, mert mondatott, hogy könnyű a rendes kezelésben rendet tartani, ha mindent átveszünk a rendkívülibe, a mi azt megzavarhatná. Véve tehát a kezelés egész eredményét, 1868-ban előirányozíatott — csak a milliókat mondom, a százezreket elhagyom — 10 milliónyi hiány Az eredmény lett 7 millió többlet, és így a javulás az előirányzattal szemben 17 millió; 1869ben előirányozíatott 12 millió hiány ; az eredmény lett 26 millió többlet, a javulás tehát 38 millió ; 1870-ben előirányozíatott 22 millió hiány, az eredmény lett 12 millió többlet, tehát a javulás 34 millió — kisebb a többlet, csak 12 millió — de, inert az előirányzott hiány nagyobb volt, azért, a javulás az előirányzattal szemben több, mint mondám : B4 millió. Itt is meg van az az emelkedés, a mely a rendes kezelés tételeinél mutatkozott. De 1871-ben a dolog megállott és azon nagyszabású eltérés többé, az előirányzat és a valóság között nem mutatkoztak. Mondtam, hogy a zárszámadások már közkézen forogtak, s nem lehetett volna többé az azok által megengedettnek mutatott határok alatt maradni, még ha akartunk volna is. De azért vérmes reményekre fektetett előirányzásokról ez időt illetőleg sem lehet beszélni. (Balljuh\ Halljuk!) 1871-ben előirányozíatott 20\/ 3 millió deficit. Az eredmény 16 millió deficit lett, tehát 4 l / s millióval kevesebb az előirányzatnál. Ez baj lehet; de az, hogy rózsás reményekben előirányoztunk nem áll: mert az eredmény jobb lett mint a melyet az előirányzat kilátásba helyezett. 1872-re előirányozíatott 26'8 millió deficit, az eredmény lett 215 millió hiány, tehát ismét 5'A millióval kevesebb, 1873-ra előirányozíatott 35-9 millió deficit. 43
