Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-376

332 376; országos Ilié* áprll 4.18f 8 nalon 5 — 7 frankért, vagyis közel egy frankkal olcsóbban szállíttatik; holott a nagy gabonakereskedelem legtöbb esetben V

8 frank nyereséggel igen szívesen beéri. Oly kézzelfoghatók, t. ház, mindezen száraz, de szerintem igenis az általános költségvetési vita keretébe tartozó dolgokból levonható conclusiók. hogy ón azokkal a t. háznak már is elég hosszasan igénybe vett kegyes figyelmét továbbra fárasztani nem kívánom. Kijelentem egyszerűen, hogy a költségelőirányzatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom ugyan, azonban nem tartván lehetőnek, hogy az eddig érvényesült kormánypolitika a pénzügyi kibontakozáshoz elvezethessen: az appropriatió kérdésénél fogom ez iránti szavazatomat érvényesíteni. (Élénk helyeslés a bal- és jobboldalon.) Steinacker Ödön: T. ház ! Csak röviden legyen szabad indokolnom, miért ragaszkodom most is azon állásponthoz, a melyről már három év előtt, és azóta rendesen el nem fogadhattam a budgetet, még a részletes tárgyalás alapjául sem. Én teljesen méltánylom azoknak nézetét, a kik csak az appropriatió alkalmával óhajtják a budget elvetését. De rám nézve a budgetnek eivagy el nem fogadása nem tisztán bizalmi kérdés. Mert ón nem értek egyet a budget alapjával, azon vezéreszmékkel és rendszerre], a melyen az alapszik, a melynek az természetes kifolyása Én ugy hiszem, hogy az elmúlt három év még csak inkább bizonyította ezen rendszer czélszerütlenségét és tarthatatlanságát. Megszűntek most azon illusiók, melyeket három év előtt a fusió keletkeztetett; megszűnt azon többség, a melyben sokan, a kik ma a kormány ellen szólnak ós szavaznak, ugyanazon kormányt bizalmukkal megtisztelték ; nincs már az a hatalmas párt, a melyről azt mondta Pulszky Ágost képviselő ur: „mi a kormány iránt bizalommal viseltetünk, mi a kormány rendszabályaiban a jelenlegi helyzetből való kimenekülésnek lehetőségét látjuk ; mi azt hiszük, hogy a kormány politikája a helyes megoldást megközelíti." Akkor valódi szentségsértés volt kételkedni a fusionális kormány működésének üdvösségében ; de az akkori parányi ellenzék jóslatai mind beteljesültek. — Most hangosan kérdi a közvélemény a kormánytól: azon három év alatt mit csinált Magyarországból. Most belátják, — gondolom többen, mint akkor — hogy a ministerelnök ur sisyphusi munkát végez. 0 ugyan már számtalanszor mondta el, hogy őt vigasztalja lelkiismerete, és látjuk, hogy kevéssel megelégszik, — 17—13 szótöbbséggel, mely az által talán nyomósabbá lesz, hogy körülbelül ugyanannyi minister ós állam-titkár voksát foglalja magában. Különben ez azt mutatja, hogy a hosszú pariamentalis carriére nem finomítja mindig a parlamenti érzéket, hanem gyakran el is koptatja. Épen olyan tartós, nem tudom honi vagy osztrák posztóból készült a t. pénzügyminister urnák optímisinusa. 0 könnyű lélekkel viseli nehéz tárczáját, példái -. azt mutatja, hogy nem hosszú hivataloskodás, nem az üzleti világban való forgás, nem a pénzpiaczczal való ösmeretségre van szüksége nálunk a pénzügyministernek, — a milyennel v. d. Heydl, Camphausen, León Say bir, — hanem hogy elégséges, ha több évig, mint a pénzügyi bizottság előadója, hozzájárult valaki a kormány pénzügyi előterjesztéseihez. Ennek folytán alapos reményünk van, hogy ha majd a pénzügyminister ur bevégezte ministeri pályafutását, mint utódját, az előadói szék jelen birtokosát, Ordódy Pál képviselő urat fogjuk a ministeri széken tisztelhetni. (Derültség balról.) Meglehet hogy az igen t. pénzügyminister ur, miut fiatalabb előadó, talán valamivel tüzetesebben védelmezte az akkori kormány előterjesztéseit, mint teszi a jelenlegi előadó ur; de a mi a hozzájárulást illeti, ugy hiszem, méltó elődje volt az igen t. előadó urnák. Én mindig tamáskodtam a t. kormány által elérendő nagy eredményekben, és nagy lelki megnyugvásomra szolgál, hogy elmondhatom, hogy soha sem volt bizalmam ehhez a kormányhoz. De ezen bizalmatlanságnak, mint emiitettem, nem egyedüli oka az, hogy az előterjesztett budgetet el nem fogadom. Mert elismerem, hogy még valamivel kevésbé jó államgazdaságot is lehetett volna követni, elismerem a t. pénzügyminister urnák becsületes törekvését ; de azon dicséretből, melyet neki Zsedényi igen t. képviselő ur osztott, én sine grano salis csak egyet vélek feltétlenül elfogadhatónak, t. i. a tiszta kezet. Ezt elismerem, de azt kérdem, mennyiben felelt meg a t, pénzügyminister ur feladatának. Ő maga igen szépen ecsetelte ezen feladatot, midőn azon exposéjában, melyre ma is hivatkozott Eáth Károly barátom, azt mondotta, hogy e feladat oly pénzügyi politikának sikerülhet csak, mely a helyzet magaslatán állva, ozóljaival magára nézve tisztában van s a felismert czélok felé következetesen elmenni akar és minden nehézség és akadály daczára elmenni tud." Az igen t. pénzügyminister ur nagy önérzettel méltóztatott akkor beszélni, azzal beszél most is. Most ugyan többet beszél már az akadályokról ; de kérdem, eltudott-e menni azon czélok felé, melyeket akkor vázolt? Feleljen erre* azon különbség, mely létezik az akkori czélok és