Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-376

310 376 országos ülés ápril 4. 1875 nálunk legfontosabb közgazdasági érdekek felka­rolása körül, némi paralellát vonva Ausztria gaz­dasági politikájával, azon Ausztriával, mely nem éri be a kiegyezésnél a r keine Mehrbelastung" kérlelhetlen érvényesítésévé]; mely a mellett, hogy tőlünk több milliónyi fogyasztási adót szed; a mel­lett, hogy általunk fizetteti meg a legfontosabb iparágai számára biztosított vámvédelmet: ott. a hol kell jelentékeny financiális áldozatokkal is fej­leszti, erősbiti gazdászatát, iparát és kereskedel­mét. Az mondatik: ma engednünk kell Ausztriá­nak a kiegyezési kérdésekben, nem vagyunk eléggé erősek a gazdasági különválás esélyeivel saját erőnkkel megküzdeni. Máskép lesz ez 10 év múlva, 10 év alatt annyira megerősödhetünk, hogy akkor könnyebben függetlenné tehetjük hitelügyünket és ránk nézve sokkal kedvezőbb feltételek mellett léphetünk Ausztriával vám és kereskedelmi szö­vetségre. Soha oda nem dobatott egy állítás, melynek oly kevés benső jogosultsága van. s mely annyira képez ép oly üres mint veszedelmes frázist; kéz­zel foghatóan feltünteti ezt csak némely budget­tételnek egyszerű szembeállítása is. Nem akarok a két államnak tágabb értelemben vett eulturkiadá­sairól szólani, de igenis legyen megengedve, némi paralellát vonni a budgetben kifejezést nyert azon eszközök közt, melyeket az egyik állam és a másik is a gazdasági erők fejlesztése érdekében alkalmaz. (Halljuk l) Útépítésre és fen tartásra Ausztria ez évre •i 1 /, milliót, vizépitkezésekre 1.700,000 frtot vett fel idei budgetjébe. A földmivelési ministerium 555,000 frtot fordít a gazdaság különböző ágainak emelésére, ezen a czimen a mi költségvetésünkben 50,000 frt figurái. A gazdasági tanintézetek a fenebbi összeg­ben benn nem foglalt külön jelentékeny állam­segélyben részesülnek. Ausztria 5 műegyetem dotálására évi 68,000 frtot fordit. A szorosan vett ipari czélokra a budgetbe felvett összegek azonban legszembeöt­lőbben tüntetik fel, mily eszközökkel tudott és akart Ausztria ipart teremteni, és mily eszközök­kel s állami áldozatokkal törekszik ipari tekintetbea gyarmati helyzetünket állandóvá tenni. A t. pénz­ügyi bizottság s első sorban hazánk nagy „Spar­meistere' ; Zsedényi képviselő társunk sokallta a kormány által az ipar s kereskedelmi czélokra fel­vett 37,270 frt óriási összeget, s azt reducálta 35,170 frtra. A Lajthán túli badgefbizottság, mely a törlések tekintetében bizonyára nem járt el cse­kélyebb szigorral, a mennyiben nem kevesebb, mint 5 700,000 frtig alkalmazta a vörös ónt: nem habozott ipariskolai czélokra 40,000 írttal többet mint tavaly beállítani. Már pedig, hogy mily fontosságot tulajdonit az osztrák kormány az ipar­oktatás ügyének, erre nézve talán nem lesz érdek­telen, ha a költségvetésnek erre vonatkozó némely főbb tételeit felsorolom. A közoktatási ministerium az ipariskolákat az ordir-ariumban 358,000 írttal, az extraordina­riumban 121,000 írttal segélyezi; a kereskedelmi ministerium e czélra 212,000 frtot fordit; hozzá adom még, hogy a bécsi iparmü-muzeum 80,000 frt rendes évi dotatióban részesül, ugy hogy a szorosabb értelemben vett ipari czélokra az osztrák budgetben 772,000 frt figurái. Mit fordítunk mi e czélra? ha a kassai gé­pészeti tanoda és az iparmü-muzeum uj 10,000 frtnyi dotatióját az ipar és kereskedelmi czélokra felvett 35,000 írthoz hozzáadjuk: 58-59,000 frtot vagyunk képesek az említett 772,000 írttal szembe állítani. S még csak azt jegyzem meg, hogy Ausztriában külön 47,000 írttal segélyeztetnek a kereskedelmi szakiskolák, holott nálunk e czélra az államnak egy forintja sincs. Már ezen néhány számok t. ház, nézetem sze­rint igen tanulságos comm«ntárt szolgáltatnak budgetünknek, nem pénzügyi — mit tagadni egy­általában nem akarok — hanem államgazdászati realitásához. Azon országban, a hol a kormány a nagy fáradsággal kidolgozott országos ipariskolai szervezet megindítására 25,000 frtot és az első közép­ipartanoda életbeléptetésére megkívántató további 25,000 frtot a törvényhozástól kérni nem meri, ott ne beszéljünk arról, hogy majd 10 év múlva kevésbé leszünk az osztrák iparnak s az osztrák hitelnek tributariusai. És még kevésbé nevezzük megtaka­rítottaknak az ily czóloktól elvont csekély össze­geket. A productiv erők fejlesztésétől a legszük­ségesebb eszközöknek elvonása, ez helyes pénz­ügyi szempontból is nern takarékosság, hanem pazarlás És ón nem tehetek róla, ha azon általam igen tisztelt férfiú, ki szereti épen ezen a téren az előharczosi babérokat hosszú éven át kifejtett szívósságának és kérlelhetlenségének vindicálni, ha én részemről azóta, mióta alkalmam van az igen tisztelt képviselőtársam ez iránybani műkö­dését nem többé hírlapi madártávlatból, hanem egészen közelből figyelemmel kisérni, e babérko­szorú legtöbb levelét fonnyadtnak látom és azt tapasztalom, hogy annyira közelismerésben része­sülő magángazdálkodását csak nagyon egyoldalu­lag igyekszik a t. képviselő ur az államgazdálko­dásban érvényesíteni (Halljuk !) Ugyanis, hogy az igen t. képviselő ur azon sokféle nagyszerű munificentiáját gyakorolhassa, nem kizárólag a takarékosság elvének hódol, ha­nem egyszersmind az ekként igénybe vett törzs­töke munkaszerető kiegészítéséről és gyarapításá­ról sem feledkezik meg. Tanúságot tesz erői a bécsi Oreditanstaltnak legközelebb közzétett mór­lege, melyben az igazgatósági tantiémek, mintegy I 130,000 frtnyi csinos összeggel szerepelnek, s

Next

/
Thumbnails
Contents