Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-375

274 575 omzágos ülés ápril 3.1808 komolysággal tárgyalja pénzügyi helyzetünket, — már válasz adatott volna. Ez által azt hiszem, a vita egy helyesebb mederbe vezettetett volna s maga az előttünk fekvő kérdés a tárgy fontos­ságához képest a kellő objectivitással és részle­tességgel vitattatott volna meg. Miután azonban, t. ház, ez nem történt meg, nekem azon nyomon, melyen t. barátom elindult, tovább kell mennem. és az adott helyzetet aceeptálnom kell. T. ház! A hírlapok tudósítása szerint, midőn a pénzügyi bizottság a jelen évi költségvetés részletes tárgyalását bevégezte, a pénzügyi bizott­ság t. elnöke Zsedényi Ede képviselő ur felve­tette azon kérdést, hogy miután a t. kormánynak ez most már negyedik, sajátkép harmadik bud­get-je: nem volna-e czélszerü, minthogy daczára a fokozódott állami bevételeknek az országos pénzügyek javultak eléggé, megbeszélni mindazon hiányokat, melyek a lefolyt 3 évben a pénzügyi bizottságban is felhozattak ; nem volna-e czélszerü, megbeszélni az arra felhozott orvoslási módokat, s ezeket a t. háznak bejelenteni? Én nagyon köszönöm a t. pénzügyi bizottság t. elnökének, hogy szives volt e nézetének tegnap a házban is nyilt kifejezést adni s köszönöm neki az ügy érdekében, hogy tegnap, habár reducál­tabb alakban is, oly értelemben nyilatkozott, mint azt teve a pénzügyi bizottságban; hanem arra vagyok bátor kérni a t. képviselő urat, hogy ha komolyan kívánja, hogy legyen a budgetre vo­natkozó nézeteinek foganatja: akkor méltóztassék velünk általánosságban ugyan megszavazni a költ­ségvetést; hanem majd az appropriatiónál, ha a t. kormány el nem fogadja azon módosításokat, melyeket ő is javasol: szavazzon velünk együtt a budget ellen; s ez esetben, ha sikerült a t. kor­mányt a mai többségtől megszabadítani: azon ba­jok orvoslását, melyeket a t. képviselő ur is or­vosolni óhajt, az uj ministeriumtól meg fogjuk várhatni. T. ház! A pénzügyi bizottság, ismétlem a hírlapok szerint a bizottság t. elnökének ezen kije­lentésére abban a véleményben volt, hogy az ujabb 3 év alatt történtek ugyan javítások, de a jövőre való pénzügyi kibontakozás megbeszélését a bizottság azon időre vélte fentartandónak, ami­kor már ama nagyfontosságú közgazdasági kér­dések, a melyek végmegoldásra most sem vezet­hettek, a melyek Ausztria és Magyarország közt most is függőben vannak, véglegesen befejezve lesznek. En is érzem, t. ház, annak súlyát, hogy a kiegyezési kérdések még finalisálva nincsenek; mert azon meggyőződésben vagyok, hogy ha e kérdések akár egyik, akár a másik iránybau vég­leg eldöntve volnának, még azok is, kik a kor­mány erre vonatkozó előterjesztéseit megszavazták: meg fognának győződni arról, hogy az ezen ki­egyezésből várható eredmények az állam pénz­ügyi helyzetének javítására befolyni nem fognak. De még ha netalán valamely lényegtelen cse­kély jobbulás várható volna is ebből, még az is mind nagyon kevés arra, hogy ezzel a kibonta­kozást részünkről elősegítsük. Azt is tudom, t. ház, hogy a kiegyezési kér­déseknél még jobban igénybe veszi a figyelmet ama komoly helyzet, a mely a külpolitika terén látható, a mely helyzet a legszorosabb összefüg­gésben van állami jövőnkkel; tudom tehát azt, hogy ennek befolyása alatt objectiv budget-vitára az idő épen nem alkalmas. Tudom azt is, hogy annál kevésbbó alkalmas, mert hisz már a kormány úgyis fél évi indemni­tás fölött rendelkezik ós az országgyűlés maga is utolsó napjaiban ülésezik; ez sem mozdítja te­hát elő a budget-tárgyalásnak érdekét, (ügy van] a középről) Mindamellett, t. ház, miután összes bajainknak főforrása épen Magyarország állami pénzügyeinek rendezetlenségében fekszik, miután ezzel kapcsolatosan érezzük hiányait az állapotok­nak minden téren: azt hiszem, nem térhetünk ki mindezek daczára ma sem a budget-tárgyalás részletes, komoly megtartása elől. Annálfogva en­gedje meg nekem a t. ház, hogy ezen okoknál fogva egy csomó száraz adattal és nem lelkesítő dolgokkal, belebocsátkozzam magam is a budget­kérdésének vitatásába. (Halljuk !) T. ház ! Midőn a sok tekintetben nehéz poli­tikai és pénzügyi körülmények közt a költségve­tés tárgyalásához fogunk : azt hiszem, ma is min­denekelőtt az a két főkérdés forog fen, vajon azon szám-adatok, a melyek a költségvetésnek alapúi szolgáltak, helyesek-e, megfelelnek-e a vár­ható eredményeknek; és másodszor: vajon az ezen budget összeállításából folyó kormányzati politika olyan-e, a mely megfelel Magyarország érdekeinek ? Ami az utóbbi kérdést illeti, arra legyen sza­bad talán későbben röviden kitérnem. Ami az első kérdést illeti, ami a budget számadataira vonatko­zik, kimondom a t. ház előtt egész nyíltan és őszintén, hogy igenis elismerem, miszerint az idei budget tételei, eltérőleg a pénzügyminister ur ed­digi] budget-előterjesztésétol, már ha nem egészen is, de mégis közel állanak a valósághoz, és igy meg van ezen budgetnek azon érdeme, hogy nem fog oly mértékben, végeredményében eltérni az előirányzattól, mint az 1875. ós 1876. évi bud­getek. ÉQ t. ház, nem átallom kimondani, hogy a budget megítélése szempontjából ezt javult álla­potnak tekintem ós igen örvendek azon, hogy az ellenzék e részben támadásainak sikerült a pénz­űgyministert azzal bírni, hogy a budget tételei

Next

/
Thumbnails
Contents