Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-374

374 orszrigos illés ápril 2. 1878. 265 azonban a mostani közgazdasági állapotok mellett, s nem tamogattatva a kormány politikája által, közgazdasági viszonyaink lendületet nyerhessenek: erre kevés remény van, mert ha a koplalás lehet­séges is pár esztendeig, hosszú időre nem lehetséges. Egyébiránt a t. kormány jelzett már néhány oly javaslatot, melyet az államháztartás rendezése szempontjából részint beterjesztett, részint be fog terjeszteni. Ilyen a házi adó, a közmunkaügy ren­dezése, és az utvámok behozatala, ilyen a bélyeg­törvény revisiója. A mi először is a házi adó behozatalát illeti, ha ez ugy hozatik be, hogy a költségvetésben előforduló kerekszámban 5 millió írt átalány onnan leüttetik ós átadatik a megyéknek: ebben finán­cziális eredmény nines. Hogy azonban a házi adó olyatén behozatala, mely szerint hogy az állami budget terhei könnyebbittessenek, az eddigi köz­igazgatási költségeket az állam egészben, vagy részben megtartja magának, az administratió ter­heit és költségeit pedig áthárítja a megyékre, midőn azok a doniestica ezimén kénytelenek lesz­nek uj pótadót vetni ki a direct adókra; hogy tehát a direct adók ujabb felemelése — mert ezen intézkedés ezzel egyjelentőségü — egyáltalán lehet­séges-e '? arról felesleges beszélni. Hogy nem lehet­séges, azt mutatja a t. kormány eljárása is, mely a házi adó behozatalának kérdését már rég ugy kerülgeti, mint a macska a forró kását. {Helyeslés b dfelöl.) A mi az utvámok szándékolt behozatalát il­leti, a mit a költségvetési mérlegben a pénzügy­minister ur már számításba is vesz, azt hiszem, hogy e." a bécsi stipulatiók egy titkos pontját kell hogy képezze ; nehogy valamiképen még Ma­gyarországnak valamely iparága versenyképes Ldiessen Ausztria iparával szemben. — Valóban bámulatba ejtő azon atyai gondoskodás, melylyel hazai iparunkat a t. kormány támogatja. Nem elég, hogy Magyarország ipara helyi és hiteli viszonyainknál fogva már hátrányban van Ausz­tria iparával szemben ;.nem elég, hogy iparunk, gyártmányaink és terményeink a forgalomban a szállitási adóval is fojtatnak, a mi Ausztriában nincs : a t. kormány most még be akarja hozni az utvárnokat is, melyek terményeink és ipari gyártmányaink forgalmát még inkább meg fog­ják nehezíteni s a melyek különösen Magyaror­szág gabona-kivitelét és versenyét a mindenkép megdrágított közlekedési viszonyok mellett még fogják nehezíteni az oláh- és oroszországi olcsóbb közlekedési eszközökkel bíró gabona előnyére. {Helyeslés a bal- és szélső jobboldalon,') Szóval, ha végig tekintünk a bevételek so­rán, alig akadunk olyan pontra, hol még a be­vételek fokozását és az adóprés sikeres alkalma­zását alapossággal lehetne reményleni. XÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XVI KÖTET. És mielőtt kivonnám a helyzet tanúságait, legyen szabad még egyet megjegyeznem. {Hall­juk !) Az adófizetők azon zsarolása, mely ma or­szágszerte napirenden van, sokáig fen nem tart­ható. Én nem az ellen szólalok fel, hogy a kor­mány a törvényhozás által megszavazott adókat behajtatja, hanem felszólalok az ellen, hogy a ki­vetés és behajtás rendetlen, hol kíméletlen, hol pedig szekírozó. {Ugy van! balfelöl.) Számtalan ilyen esetet hozhatnék fel, és azt hiszem, alig van a képviselőháznak egy tagja is, kit az illető közegek ügyetlensége, rendetlensége meg ne bosz­szantott volna már. {Igaz! Ugy van! balfelöl.) És még az intelligens ember kereshet magának orvoslást, ámbár az ilyenre nézve sem kellemes dolog lótni-futni Pontiustól Pilátusig, bíróhoz. jegyzőhöz, adóhivatalhoz, adófelügyelőhöz, vég­rehajtóhoz , szolgabíróhoz, közigazgatási bizott­sághoz, összeíró küldöttséghez, adókivető bizott­sághoz , felszólamlási bizottsághoz, fínánezhoz, illetókszabási hivatalhoz, telekkönyvhöz, ügyvéd­hez, pénzügyigazgatósághoz, ministeriumhoz, hi­vatalhoz, {Nagy derültség. Felkiáltások balfe­löl ; így van ez !) de a köznép, mely nem ismeri mindezen tekervényes utakat: ki van szolgáltatva a legnagyobb mérvű vexálásnak. {Igaz ! Ugy van ! balfelÖl.) Ez a helyzet, t. ház, mely előttünk áll, ride­gen és szárazon, megtisztítva a frázisoktól, a kö­vetkezőkben foglalható össze. {Halljak!) Először: azon remények, melyeket a vám­szerződés revisiójához, a bankügy és quótakér­dés megoldásához kötöttünk, azok nem valósul­tak : inert körülbelül bevégzett ténynek vehetjük, hogy a bécsi egyezség, ugy a mint a t. kormány által megköttetett, a jelenleginél roszabb köz­gazdasági állapotot teremt. Attól tehát, a mitől leginkább vártuk közgazdasági ós pénzügyi viszo­nyaink és államháztartásunk mérlegének javítását, ha a kormány által megkötött és a ház által már nagy részben letárgyalt egyezség perfektté válik, attól tehát elestünk és tiz év alatt, államháztartá­sunk rendezésérc nézve többé sem a vámok, sem az indirekt adókra nem számithatunk. Előttünk áll másodszor azon tény, hogy a kiadások apasztása csak belkormányzati kiadá­sainknál eszközöltetett; mig a közösügyek ós ál­lamadósságok terhei szaporodnak, és hogy ugy is nagy mértékben reducált belkormányzati ki­adásaink többé jelentékenyen nem reducálhatók. Harmadszor előttünk áll azon tény, hogy azon bevételek, a melyeknek extensivitása már ugy is a végső határig fokoztatott, t. i. a direct­adók többé nem fokozhatok. — A bevételek má­sik csoportjáról, az indirekt adókra nézve is többé nem rendelkezhetünk. És végül előttünk áll mindezek után azon 34

Next

/
Thumbnails
Contents