Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-374
374. országos ülés ápril 2. 1878. 253 az elobbeni évek költségvetésével bebizonyitja. Épen ugy a kiadások mint a bevételek tényleges alapra vannak fektetve. A kiadások azon elkerülhetlen szükségen alapszanak, a melyet az államorganismns fentartása megkíván. A bevételeknél alapúi vétettek a tényleges eredmények, melyeket az 1876. évi zárszámadások és az 1877. évi pénzügyi kezelés kimutatnak. Az összehasonlitás kimutatja, hogy a bevételeknél, különösen a pénzügyi bevételeknél a múlt évi költségvetéshez képest tetemes leszállítások vannak, melyek 1 millió 960 forintra mennek. Több ezimnél az emelkedés csak ott vétetett tekintetbe, a hol ennek valószínűségét, alaposságát ki lehetett mutatni. Más czimeknél egész mértékben nem vétetett igénybe azon emelkedés, melyet a kezelési eredmény kimutat, épen azért hogy a költségvetés minél alapossabbá tétessék. A képviselőház a részletes tárgyalás alkalmával minden egyes tételnél azon helyzetben lesz, hogy a költségvetés alaposságát megítélhesse. A pénzügyi bizottság azon meggyőződésben van, hogy a költségvetés ezen feltételnek megfelel. Ha a költségvetés alapossága kétségtelen, alapos az eredmény is, melyet e költségvetés kimutat, s való az emelkedés is, mely a költségvetés mérlegéből kitűnik. Bizonyítja ezt az összehasonlitás az elobbeni évek mérlegével, bizonyítja még maga az élet is, mely a kimutatások alapján tanúsítja, hogy azon gyökeres reformok, azon törvényhozási intézkedések, melyek a közadók kezelése és a pénzügyi szolgálat más ágai körül tétettek, megteremték gyümölcseiket. Mindezek folytán bátor vagyok t. házat kérni, méltóztassék a pénzügyi bizottság jelentését és az 1878. költségvetést átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Széll Kálmán, pénzttgyminister: T. képviselőház ! Az 1878. évi költségvetés előterjesztésekor ugy, mint az előzői költségvetés előterjesztésekor követtem azon szokást, hogy be nem várva az átalános tárgyalás megindulását, már a költségvetés bemutatása alkalmával tőlem telhetőleg elmondottam mindazokat, a miket a költségvetésre vonatkozólag elmondani szükségesnek tartottam. Épen azért, mert azokhoz, a miket akkor mondottam, hozzátenni valóm nincsen, egyszerűen hivatkozva azokra, amik a t. ház előtt ismeretesek, és közkézen forgottak és hivatkozva mindazon érvekre, mindazon szempontokra, melyeket akkor előadtam, kérem a t. házat: méltóztassék ezen költségvetést átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Fentartom magamnak természetesen, hogy még a vita folyamában, annak bezárása előtt, ha netalán szükséges lesz, felszólalásomban a t. ház előtt elmondjam észrevételeimet azokra, a mik netalán a vita folyamában felhozatnak. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: T. ház! A t, pénzügyminister urnák imént tett nyilatkozatát én is természetesnek és correctnek találom. Miután exposéját megtartotta akkor, mikor a költségvetést beterjesztette, miután azóta nem volt alkalma ezen exposéjára bármely oldalról is megjegyzést hallani, igen természetes, hogy most sem tehetne egyebet, minthogy ugyanazt ismételje, a mit akkor mondott, és azért correctnek találom azt, hogy ő e perczben nem szólal fel; de nem találom annyira természetesnek a pénzügyi bizottság t. előadójának eljárását. Nem lehet tagadni, hogy ő igen kényelmesen rendezte be a maga tárczáját. A múlt években az általános jelentésekben a pénzügyi bizottság mindig kötelességének tartotta nemcsak egy táblázatos kimutatást terjeszteni a ház elé a számokról, azokat csoportosítani, hanem átalános átpillantást is iparkodott nyújtani a háznak és ez által az országnak az egész pénzügyi helyzetről, — ós ez szerintem a pénzügyi bizottságnak feladata. A t. előadó ur sokkal kényelmesebbnek találta Ez nem vélemény, ez constatálása annak, hogy a minister ur ezt kérte, ezt a ház úgyis tudja más oldalról, és a pénzügyi bizottság erre csak azt mondja, hogy hozzájárul. Ebben nincs indokolás, ebben nincs mérlegelése azon körülményeknek, a melyek az államháztartást abba a A t. előadó ur sokkal kényelmesebbnek találta összeállítani röviden a számcsoportokat, a mint azok az egyes tárczákban végeredményképen feltűnnek, és ezen kivül megírni körülbelül a paraphrasisát a pénzügyminister ur pénzügyi exposéjának, csakhogy sokkal rövidebben és sokkal szárazabban. Nem hiszem, mondom, hogy ez legyen a pénzügyi bizottság feladata. Igaz, hogy azzal kezdi a pénzügyi bizottság többsége jelentését, hogy azt mondja: ezen átalános jelentésben pedig a bizottság tanácskozásainak végeredményét, s átalában az egész költségvetésre vonatkozó nézeteit foglalja össze"; — azonban hiába keressük ezen nézeteket ezen a sovány négy lapon, sehol sem találjuk azokat. Kilátásba helyez egyetlenegy fődologra egy nézetet; és megvallom, ón ezt az egyet mohón kerestem. Kilátásba helyezte ugyanis, hogy véleményét el fogja mondani a felett, hogy mennyiben helyesli vagy nem helyesli a pénzügyminister által javaslatba hozott fedezeti módot azon hiányra, a mely a jövő évi budgetben előfordul. Erre az egyre fentartotta magának a jelentésben, hogy el fogja mondani nézetét. És mit látunk azután? Azt mondja jelentésének végén: a hiány fedezését illetőleg a pénzügyminister hivatkozva stb., a bizottság a javaslatba hozott fedezeti módhoz a maga részéről is hozzájárul, s felhatalmaztatni kéri a ministert arra, hogy a költségvetésben mutatkozó hiányt az általa előirt módon fedezze.
