Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-373

373. országos ülés mírczius 30. 1878. 235 ezer írttal; vagy 1—2 millióval több vagy kisebb legyen az arány. Itt tehát valami lényeges jog feladásáról, valami elv feladásáról szó sincs, hanem szó van egyedid az összeg nagyobb vagy kisebb voltáról. És erre nézve azt mondották, ha a két küldöttség és a két országgyűlés egymással megegyezni nem tud, akkor határozzon ő Felsége; de hogy oly kérdésekben is, minő az államadósságok kérdése, melyeket mi nem törvényes, nem jogi szempontból vállaltunk el. hanem csak méltányosság szempontjából, ő Felsége határozza meg a részleteket: az sem ő Felségének helyzetét, sem az ország törvényét, alkományát erősíteni nem fogja Ennélfogva én nem fogadhatom el azt, hogy ezen határozat substituáltassék az előbbeni törvényjavaslat helyébe. Ezzel azonban nem akarom azt mondani: a törvényjavaslatot elfogadom-e vagy sem; hanem azt kötelességszerűen tárgyalni fognám, ha a t. háznak előterjesztetnék, mint kormányjavaslathoz kötelelességszerüen hozzászólanék és megmondanám véleményemet. Egyébiránt bármi legyen a kormányjavaslatban, azt annyira alkotmányellenesnek, oly sértőnek a monarchia alapelveire nézve , mint ezen határozati javaslatot , nem tekinteni. Egyáíalánfogva, midőn a törvényhozás valami intézkedést tesz, arra kérem a házat, legyünk nyiltak egymás irányában s ne kívánjuk egymást rászedni; mondjuk meg egyenesen, hogy az czéloztatik, hogy e kérdésben ő Felsége határozzon. s akkor a parlament egyenesen fog nyilatkozni: óhajtja-e vagy sem e kérdésben ő Felsége határozatát. Hanem önök ezt nem mondják meg, hanem azt mondják, hogy a 19, 20 §. intézkedik, pedig nem ezekben, hanem a 21. §-ban van a dolog lényege, mely azt mondja, hogy ha a két országgyűlés meg nem egyez, — a mi pedig előre látható, hogy be fog következni, mert hiszen egy ember sincs, kinek más véleménye legyen, sem a kormány részéről, sem a mi részünkről, tehát hogyan fog megegyezni a két országgyűlés? A tálfélen — azt mondja az előadó ur, — szintén igy vannak meggyőződve, tehát a két országgyűlés sem fog megegyezni soha. Erre aztán következik, hogy ö Felsége fog dönteni. Ha ezt szándékolták, mondják meg egyenesen; de ne fedjék cl a czélt, mely önöket vezeti, ne burkolják el a dolgokat; vagy ha nem ezt szándékolták, akkor tegyék ki azon esetet világosan és mondják meg, hogy ide a törvény 21. §-a nem alkalmazható. Ha ezt kimondják önök, akkor legnagyobb ellenvetésem ezen határozati javaslat ellen elesik; de akkor is azt mondom, hogy a két bizottság, a két országgyűlés elfogja vetni azon nézetet, mely a két különböző országgyűlés által most jogosnak tartatik, tehát csak időveszteséget látok benne, ez utón | a qnótabizottsághoz utasíttatván a dolog, talán néhány hónapra elhalasztatnék annak megoldása. Én, t. ház! nem fogom hosszasabban fejtegetni e kérdést; a dolognak lényegét abban látom, hogy ezen határozati javaslat azt czélozza, hogy az országgyűlésnek ezen kérdésben való végdöntóse elvonassék, és az, ha a két országgyűlés között egyezség létrehozható nem volna, ő Felsége elhatározása alá bocsáttassék. Én ezt sem a monarchia, sem az alkotmányosság szemponjából czélszerünek nem tartván, nem fogadom el a határozati javaslatot, (Helyeslés a szélső balfelül.) Széll Kálmán pénzügjminister: T.ház! bocsánatot kérek, hogy egy pár megjegyzésnek igen röviden megtételére kell kikérnem a t. ház becses figyelmét azon okból most, mert nem sokára a felsőház ülésébe kellend mennem, a hol a tárczámhoz tartozó egv törvényjavaslat tárgvaltatik. (Hattjuk\) E két megjegyzést is igen röviden teszem, mert a dolog érdeméhez szólani azok után, a miket tegnap kijelenteni volt szerencsém a kormány nevében, többé nem kívánok ; Simonyi Ernő képviselő ur két észrevételét azonban nem hagyhatom egészen szó nélkül. (Halljuk!) Simonyi képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy nem tartja parlamentalis eljárásnak a kormány részéről azt, hogy mikor előterjesztett egy törvényjavaslatot: a bankügyi bizottság egy határozati javaslatához, a mely egészen más eljárási módot ajánl, hozzájárul és igy mintegy azt jelenti ki, hogy neki mindegy, akárhogy legyen, csak valami legyen a dologból, csak valami határozat hozassék a kérdésben. Én a kérdést másképen fogom fel; a t. képviselő urnák igazsága lenne és elismerném teljesen azon ellenvetés jogosultságát, ha ezen, vagy bármely kérdésnek érdemleges elintézéséről volna szó. Akkor csakugyan az nem járja meg, hogy a kormány ma egy, holnap más, ellentétes nézetet valljon valamely kérdésnek érdemére "nézve. De itt nincs másról szó, a bankügyi bizottságjelentése ezt világosan mondja, s a t. előadó ur világosan coinmentálta, magamnak is szerencsém volt kijelenteni, mint egy módnak megtalálásáról, javaslatba hozásáról arra nézve, miképen igyekezzünk a 80 milliós bankadósság kérdésének tisztába hozatalát megkísérteni. Ha tehát csak egy módozatról van szó, akkor — engedelmet kérek — ebben alkotmány ellenest, imparlamentalist a kormány részéről nem találhatok; annál inkább nem: mert a bankügyi bizottság javaslata nem egyéb, mint a ministerium által előterjesztett törvényjavaslatban javaslatba hozott módozatok elseje, az t. i, hogy első sorban a két országos bizottság bízassák meg ezen kérj désnek tisztába hozatalával, vagy is azzal, hogy 30* "*