Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-372

212 372 országos Blés március 29. 1878. judicál az a kérdésnek semmi irányban; nem adja fel Magyarország jogi állását, melyet nem von kétségbe itt a házban senki, hanem elismer mindenki, első sorban a kormány, mely azt törvényjavaslatának élére irta; hanem módot és alkalmat nyújt, hogy a kérdés ha tisztába lehet hozni, Ausztria hasonló küldöttségével vitattassék meg azon nagy érdekek szempontjából, melyek e kérdéshez kétségtelenül füzvék. Én tehát kérem a t. házat, a nélkül, hogy belemennek a kérdés érdemleges tárgyalásába, melyről oly sokat és oly hosszasan Tehet és azon esetben kellend is szólni, s melyről szólni nekem is lesz alkalom akkor, mikor az országgyűlés hivatva lesz e kérdésben érdemlegesen határozni: méltóztassék ezt, mint oly módozatot, mely a két állam közt az egyetértést létesíteni képes, a bankügyi bizottság többségének előterjesztett javaslata szerint elfogadni ós ezt határozat erejére emelni. {Helyeslés a középen.) Hudák Lajos: Midőn a t. ház figyelmét rövid időre igénybe venni bátorkodom, a nemzeti bankot eselekvőleg illető 80 millió forintnyi adósság iránt hozott törvényjavaslat tárgyában a bankügyi bizottság által előterjesztett határozati javaslattal szemben elfoglalandó álláspontomat óhajtom röviden körvonalozni, mi czélból, habár csak főbb vonásokban belebocsátkozom a 80 milliós bankadósság érdemébe is. — T. ház! a magyar államra nehezedő adóssági teher két részből áll. Az egyik az 1867-ben létesült Ausztriával kötött egyezményen, — a másik, mely speeialiter magyar államadósságból származik, mely tehát az egyes államkölcsönök lényéből folyó természetes és jogi kötelezettségen alapszik. Habár az országgyűlés a közjogi bonyodalmak megoldásánál a jogfolytonosság elvét tartotta is szem előtt, a kölcsönös érdekközösség által sugalt politikai szempontokból a ezélszerüség tekinteteit sem hagyta figyelmen kivül, ugy ez irányelvből kiindulva kijelentetett az 1867. évi XII. törvényczikk 53-ik §-ában, hogy az államadósságokat illetőleg Magyarországot alkotmányos állásánál fogva oly adósságok, melyek az ország törvényszerű beleegyezése nélkül tétettek: szorosan véve jogilag nem terhelhetik. De kimondotta egyúttal, hogy az országgyűlés kész azt, a mit tennie szabad, s a mit az ország önállása és alkotmányos jogainak sérelme nélkül tehet, a törvényszabta kötelesség mértékén tul is méltányosság alapján politikai tekintetekből megtenni, hogy azon súlyos terhek alatt, miket az absolut-rendszer eljárása összehalmozott, ő Felsége többi országainak jólléte s azzal együtt Magyarországé is össze ne roskadjon. E tekinteteknél fogva kész az ország az államadósságok terhének egy részét elvállalni, s az iránt ő Felségének többi országaival mint szabad nemzet szabad nemzettel alkudozásba bocsátkozni. E czélból Magyarország és ő Felsége többi országainak küldöttsége közt az előleges értekezés megtartatván, miután az egyezmény, mely e tárgyban a két állam ministeriuma között egyetértőleg készíttetett és országos határozat erejére emeltetett, ez országos megállapodás ő Felsége szentesítésének hozzájárultával az 1867-iki 15-ik törvényczikkben nyerte kifejezósésót Ezen törvényczikk alapján a magyar korona országai 18*58. január l-jétől kezdve, az eddigi államadósság kamatainak fedezéséhez 29.188,000 frt állandó, továbbá változás alá nem eső évi járulékot fizetnek. Ebből 11.776,000 frt érczpénzben. Egyszersmind egyezségiíeg megállapittatott, hogy 1868. május l-ig törvényjavaslat terjesztessék elő alkotmányos tárgyalás végett, mely által a jelenleg létező különféle adóssági czimek lehetőleg kimerítő módon egységes járadék adóssággá változtassanak át, s a pénzügyeknek tőkevisszafizetések általi terheltetése lehetőleg kevesbittessók. A mi azon adósság-czimek tőkevisszafizetéseit illeti, melyek természeteknél fogva ily egységes járadék adóssággá átváltoztatásra nem alkalmasak; ezekre nézve törvényesen megállapítandó, hogy a visszafizetésökre megkívántató összegek jövőbeli egységes járadék adóssági kötvények kibocsátása által szereztessenek évenkint be, s hogy az ezen beszerzésből származó tehertöbbktet ő Felsége többi országai és királyságai vállalják el, s hozzá a magyar korona országai által évenkint 1.150,000 frt állandó összeg fizettessék és ebből 150,000 frt ezüstben, — ellenben minden e törlesztések folytán eleső kamatoknak, valamint a status-adóssági kamatszelvények és sorsjáték-nyeremények után fizetendő adóknak is ő Felsége többi országai és királyságai javára kell esniök. A különféle adóssági czimeknek, egységes járadék-adóssággá átváltoztatását vagyis az úgynevezett uniíicatiót, az 1868. június 20-án kelt ausztriai törvény el is rendelte, mely szerint a lottó-kölesönök, az átalános földhitel-intézettől felvett kölcsön, a kamatnólküli adósság, továbbá a bank s a földtehermentesitési adósságok, végül a volt bécs-glogniczi vaspálya elsőbbségi kötvények kivételével, minden egyéb adóssági czimek 5% egységes adóssággá változtattak át, mely után 16°/

0 kamatadó fizetendő. T. ház! A most idézett s alaptörvényi jelleggel biró 1867: Xll-ik, ugy az 1867 : XV-ik törvényczikk világosan körvonalozzák s megállapítják azon irányt, melyet a 80 millió bankadósság ügyében, s erre vonatkozólag a bankügyi bízottság által beterjesztett határozati javaslatával szemben elfoglalnom s követnem kell. A bank-privilegiumnak 10 évre lett meghosszabbítása alkalmával az Ausztria által felvett 80 milliónyi adósság az 1867-iki kiegyezés alkalmával már fenállott. E szerint az osztrák absolut uralom alatt létesített államadósságok kiegészítő