Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-371

B71. országos ülés márezius 27.1878. 201 az eltulajdonítás tényének befejezését ezen javasolt §. második bekezdésében ezért külön is előszámlálja; minthogy pedig nézetem szerint ezen külön előszámlálás kizárólagos természettel bir, taxativ alakban van előadva, ennélfogva feltétlenül szükséges, hogy abban minden előfordulható eset megoldást találjon. E feltételnek azonban felfogásom szerint ezen szövegezés nem felel meg. Ugyanis az eltulajdonítás befejezésének heroin külön esete van itt előszámlálva: első az elidegenítés; második az elhasználás; harmadik pedig, hogy azzal a sikkasztó bármi más módon mint sajátjával rendelkezzék. Ezen három eseten kivül a sikkasztás bűnténye elkövettethetik egy oly módon is, a mely ezen említett módok által nincs definiálva, és ez azon eset, midőn sem el nem idegeníti valaki a tárgyat, sem el nem használja, sem a felett nem rendelkezik, hanem egyszerűen megtartja és a visszakövetelni jogosított előtt eltagadja. Ez utóbbi módon is lehet sikkasztást elkövetni, s azért óhajtom, hogy a felemiitett esetek közé az eltagadási cselekmény is felvétessék. Az igazságügyi bizottság ezen kérdést tárgyalta és két indokból találta annak felvételét mellőzendőnek, először: mert nézete szerint az eltagadás ténye az átalános fogalomban benfoglaltatik és másodszor: mert talán félreértésekre adhat alkalmat. Hogy az átalános fogalomban benfoglaltatik, azt megengedem; de ugyan ez áll valamennyi felszámlált egyéb módra nézve is; ez tehát nem érv arra, hogy az elkövetés ezen módjának megnevezése kihagyassék; a mi pedig a félreértéseket illeti, én megvallom attól nem tartok: mert gonosz szándék kellvén cselekvéshez, ezen eltulajdonítás fogalma az eltagadás valóságos cselekményében ismerhető fel. Ennélfogva bátor vagyok ajánlani, hogy a 355. §. második bekezdése következőleg szövegeztessék: „az eltulajdonítás be van végezve, mihelyt a birtokos vagy a birlaló a dolgot elidegeníti, elhasználja, a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja, vagy azzal bármi más módon, mint sajátjával rendelkezik." (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Molnár Aladár jegyző (olvassa a módosüványt.') Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur az idegen dolog eltagadásat, mint büntetendő cselekményt világosan törvénybe kifejeztetni kívánja. Az igazságügyi bizottság sem vonta kétségbe, hogy ez büntetendő cselekmény, hanem azt mondja indokolásában, hogy ezt fölösleges a törvénybe világosan kitenni, miután ez magából a definitióból önkényt foly. KÉPVH. NAPLÓ 1875-78 XVI. KÖTET. T. ház, a ki meggyőződést szerzett magának, hogy a hazában mily téves felfogás uralkodik a sikkasztásra vonatkozólag: az. azt hiszem, ezen cselekmény határozott praecis felemlitését fölöslegesnek nem tartja. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy az előttem szólott képviselő urnák indítványát, mely egyébként az általam beterjesztett eredeti törvényjavaslatban ben foglaltatott, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Mindenek előtt szabályszerüleg azon kérdést kell feltennem, hogy elfogadja-e a t. ház a 355. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint ? (Nem fogadjuk el!) Azt hiszem nem fogadtatik el. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 355. §-t Bokros képviselő ur módosítása szerint. (Elfogadjuk]) Elfogadtatik. Következik a 366. §. Molnár Aladár jegyző (olvassa a képviselőház szövegét.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa a főrendiház üzenetét, s az igazságügyi bizottság következő véleményét): A 366-ik g-nál ajánlott módosításokat nevezetesen : a zárjelek közt levő szavak „pénz, ékszer, drágaságok" kihagyását, továbbá a régészeti kutatások érdekében a következő intézkedés felvételét: „A hatóságnál előre bejelenlett kutatás esetében a büntetésnek csak akkor lesz helye: ha a talált tárgyak 30 nap alatt nem jelentetnek be" nemkülönben „ez esetben" szavak felcserélését „ezen esetekben" szavakkal, — a bizottság elfogadásra ajánlja. Elnök: Elfogadja a t. ház az igazságügyi bizottság véleményét'? (Elfogadjuk.) Elfogadtatik. Következik a 370. §. Molnár Aladár jegyző (olvassa a képviselőház szövegét.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa az igazságügyi bizottság következő véleményét): A 370. §. második sorában e mondat: „jutott birlalójának kezéhez" helyett e szavakat: „jutott birtokosa vagy birlalójának kezéhez" hasonlag elfogadásra ajánlja. Elnök: Elfogadja a t ház az igazságügyi bizottság véleményét? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott, Következik a SSS^ §. Molnár Aladár jegyző (olvassa a 388. §-t.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa a főrendiház üzenetét, azután az igazságügyi bizottság következő véleményét): A 388. §-nál a főrendek a csalásnak büntetésével nem csak a hivatalvesztést, hanem a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is kimondani kívánják. A bizottság tekintettel a nyereményvágyból és vagyoni haszonlesésből származó csalási cselekmények indokaira, az ajánlott módosítást elfogadandónak és a 388. §-t következőképen szövegezendőnek tartja: 2fi