Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-368
368. országos Illés márczius 22.1878. 177 bátor leszek második kérdésül feltenni: méltóztatik-e elfogadni azon módosifványt, melyet Schwarz Gyula képviselő ur terjesztett be, t. i. hogy a fővárosi tanító-testületnek is adassanak könyvek. Méltóztatik a t. ház elfogadni a gazdasági és könyvtári bizottságnak a kérdésben levő könyvtárnak a képviselőház könyvtárába be nem osztott részéről szóló jelentésében foglalt véleményét ? {Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) Szükséges lesz a képviselőket megszámlálni. Méltóztassanak osztályonként felállani azok, a kik a bizottság véleményét elfogadják. (Megtörténik.) Most méltóztassanak felállani azok, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) érintette, akkor valóban majdnem a hálátlanság vádja érhetne minket, midőn a most beterjesztett véleményt indítványozzuk. De a kérdés nem egészen ugy áll. A bizottság nem azt proponálta, hogy a Grhyczy-könyvtár egészen szétosztassák, sőt ellenkezőleg a már eddig bekeblezetteken kívül még ujabban 1100 kötetnek bekebelezését hozza javaslatba, ós csak a megmaradó körülbelül 2400 kötet az, a melynek elhelyezéséről szó van, még pedig czélszerü elhelyezésről, ugy hogy a müvek hozzáférhetők és használhatók legyenek, különösen azon körök által használhatók, a melyekre nézve ezen müvek legtanulságosabbak ; és hogy az alapitónak emléke megőriztessék, azért inditványoztatik, hogy ama könyvek a Ghyczykönyvtár bélyegével láttassanak el és az illető intézeteknél külön őriztessenek a származás kitüntetésével, a mint az a jelentésben foglaltatik. A mi Sohwarcz képviselő ur indítványát illeti, nem tudom elég világosan megérteni, hogy kik közt kívánja szétosztatni? A tanító-testületek közt, vagv a tanító-egyletek közt? Schwarcz Gyula: A Budapesten lévő állami tanitókópezdék és az itt lévő fővárosi tanítótestület közt. Vécsey Tamás előadó: Ez iránt nincs észrevételem: egyébiránt pedig ajánlom elfogadás végett a könyvtári bizottság javaslatát. Remete Géza : T. ház ! ügy vagyok értesülve, hogy ezen könyveknek egy része a nagy osztályteremben lesz elhelyezve. Nem tudom belátni, hogy miért ne lehetne a többi osztálytermekben is ezt tenni; ugy hiszem a tanácskozást e könyvek nem fogják megakadályozni. A mi a regényeket illeti, oly rideg, prózai dolgokkal foglalkozunk, hogy jól esik regényeket is olvasnunk. Tartsuk meg e könyveket annyival inkább, mert a hagyományozó intentiója is az volt, hogy azok a képviselőház tulajdonát képezzék. Mi köszönettel vettük ez ajándékot: tartsuk meg e becses emléket. Elfogadom Simonyi Ernő indítványát. Elnök: A szavazás előtt fel fognak olvastatni az indítvány ós módositvány. Orbán Balázs jegyző (olvassa Sivionyi Ernő indítványát-) „A Ghyczy-féle könyvtár az uj országház fölépítéséig együtt tartassák, a midőn annak meg, vagy meg nem tartása iránt határozni lehetend. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Schwarz Gyula módositványát:) „A jelentós bekezdésének 5-dik sora ekép módosittassék : és a fővárosi tanitó-testület közt osztassék szót." Elnök: Szavazásra a bizottság véleményét kell először kitűznöm. Ha a t. ház a bizottság véleményét fogadja el, akkor a Simonyi Ernő képviselő ur indítványa mellőzve lesz; mind a mellett, ha a bizottság véleménye elfogadtatnék, KÉPV. H NAPLÓ 1875-78. XVI. KÖTET. (Szavazás után.) Elnök : 4(3 képviselő elfogadta a bizottságok véleményét, 63 nem fogadta el. E szerint a bizottságok véleménye nincs elfogadva. Kérdem most a t. házat: méltóztatik-e a Simonyi Ernő képviselő ur által beadott indítványt elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a gazdasági bizottság jelentése Hegedűs István volt képviselőházi szolga özvegyének kegydij iránti folyamodásáról. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a jelentést.) Simó Lajos előadó: T. ház! A felolvasott jelentés teljes felvilágosítást nyújt a tárgyra nézve, mindazáltal bátor leszek röviden néhány szóval indokolni bizottságom álláspontját arra nézve, hogy mi vezette azon javaslat-tételre, miszerint nevezett özvegynek a kegy-dijkónt kért 432 forint kiadassák. Ugyanis a képviselőháznak 1869diki május 29-ikón 147. sz. a. hozott határozata a szolgák nyugdíjazását 20 évi szolgálati időhöz kötötte.; az ezen kivüli eseteknél az örökösök rendesen az elhalálozottnak egy évi fizetése egy negyedrészében részesittettek. Tekintve azonban a jelen alkalommal a bizottság azt, hogy elhalt Hegedűs István 12 évi folytonos szolgálata alatt a háznak szorgalmas és hűséges szolgája volt; tekintve továbbá azt, hogy ezen szolgálati idő tartama alatt hét évet a legkényesebb szolgálatban teljesített, t. i. a ház pénz tára körül; tekintve végül, hogy hirtelen elhalálozása folytán családjának szegény sorsa, három munkaképtelen gyermek maradván, csak még nyomasztóbbá lett: bátor volt a bizottság a felolvasott javaslatot tenni a háznak. Ugyanezért kérem én is a t. házat, méltóztassék a nevezett özvegynek a kért 432 frtot, mint kegydijt egyszer-mindonkorra azon föltétellel megadni, miszerint az egy negyed évi fizetési előleg ezen összegbe betudassék, s egyszersmind
