Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-364
152 364. országos ülés márczius 2. 1878. is kész munkálatot fogok beterjeszteni, melynek beadatását csak az késlelteti, hogy mint méltóztatik tudni, egy ilyen meder kiszámítása borzasztó nagy munka, mert itt két méterenkint kell felvenni a meder hosszát, hogy azután ki lehessen számítani a Duna medrének felfogási képességét. Ezen számitások nincsenek készen, mihelyt elfognak készülni, a mi egy pár hót múlva meg lesz, akkor a t. háznak az egész tervezetet be fogom terjeszteni, annyival inkább, merf ezen tervezetet szükséges lesz alapúi venni, midőn a t. ház bölcsessége fogja meghatáiozni, mikép kell végrehajtani ezt a szabályozást, mennyi összeget ajánl a t. ház, hány évre osztja el, azt is szükséges megállapítani, mert itt nagy, tekintélyes Összegről van szó, mely egyszerre nem áll rendelkezésünkre. Én tehát arra kérem a t. képviselő urat, amennyiben méltóztatik látni, hogy megtettem az intézkedéseket, melyek az én hatáskörömben megtehetők voltak, meg a keresztülvitelre, meg a felvételre vonatkozólag: méltóztassék azt addig, mig majd a részletes műszaki számításokat be fogom terjeszteni, tudomásul venni. (Helyeslés.) Irányi Dániel: Ámbár helyemet elhagyva, minél közelebb ültem a t. minister úrhoz, kénytelen vagyok megvallani, hogy a nagy zajban nem voltam képes a szónokot megérteni, különösen pedig azt a jelentést, melyet a fővárosi hatóság a ministerhez felterjesztett. Ily körülmények közt ne méltóztassék tőlem várni, hogy én a t. minister ur mostani előadására érdemleges megjegyzéseket tegyek ; fentartom magamnak ezen jogot akkorra, mikor a t. minister ur az imént igért kimerítő jelentésót a ház asztalára le fogja tenni, és a mikor nemcsak nekem, hanem a t. ház többi tagjainak is módjában lesz meggyőződni: vajon ugy a hatóságok, mint a kormány megtették-e mindazt, amit a fővárosnak az árviz elleni biztosítása tekintetében tenni kotelességök. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház a közmunka és közlekedési minister válaszát tudomásul veszi. Áttérünk az interpellatiókra. Remete Géza: Interpellatiot vagyok bátor beadni az 1840: VI. törvény 7. és 8. §§-ainak végrehajtása tárgyában. Minden indokolás nélkül bátor leszek csak a törvény szövegét felolvasni és azzal az interpellatiot átadom a jegyző urnák felolvasás végett. (Helyeslés.) Az 1840. évi VI. t. ez. 7. §-a így szól: „Oly helyeken is, hol a gyülekezethez szent beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a jelen oszággyülésnek berekesztésétől számítandó három évek múlva az anyakönyvek magyar nyelven írassanak." Á 8. §. pedig ekként szól: „Ezentúl minden vallásbeli különbség nélkül plébánosoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak ós segédeknek olyak alkalmaztassanak, kik a magyar nyelvet tudják." Minthogy nekem arról tudomásom nincs, hogy a szakaszok törvény által hatályon kivül lettek volna helyezve, a következő interpellatiot vagyok bátor a vallás és közoktatási minister úrhoz intézni. Orbán Balázs, jegyző (olvas.) Interpellatió a vallás s közoktatásügyi minister úrhoz, beadja Remete Géza képviselő: 1. Van-e a t. minister urnák arról tudomása, hogy nálunk Magyarországon az anyakönyveket nem mindenütt vezetik magyarul, sőt hogy például a róni. katholikusoknál egyátalán csak latin nyelven vezetik? 2. S ha erről tudomása van, minthogy kell is, hogy legyen: mivel képes igazolni a törvények végrehajtásáért felelős minister ur, ezen az 1840. évi VI. t.-cz. 7. szakaszával ellentétes eljárásnak mai napig lett megtörését? 3. Mikor ós mikép méltóztatik ezen és ugyanazon törvény 8. §-ának végrehajtásához fogni? Elnök : Az interpellatió közöltetni fog a vallás ós közoktatási ministor úrral. Tarnóczy Gusztáv: T. ház! Bátor vagyok a földmivelós, ipar és kereskedelemügyi ministerium ideiglenes vezetésével megbízott vallás és közoktatásügyi m. kir. minister t urhoz a következő interpellatiot intézni. (Olvas.) „Minthogy az 1867 : XVI. t.-cz. I. és XlV. czikkei a vásári forgalomra nézve a tökéletes államjogosságot mindkét államterület lakosai számára biztosítják és ennek daczára a lajthántuli országok —- nevezetesen most Morvaország — a magyar államterületről oda vásárra hajtani szándékolt szarvasmarhánk elől a határt elzárják, mihelyt a mi államunk területének bármely távoli vidékén például Erdélyben vagy a határőrvidéken a marhavész mutatkozik; mig ha ugyanaz a lajthántuli országok valamelyikében pusztít: a marhaforgalom csak néhány mértföldnyi vészkerületben szüntettetik be. . Kérdem a t. minister urat szándékozik-e ezen törvénybe ütküző és marhatenyésztósünket károsító eljárás orvoslás clFei a szükséges lépéseket megtenni és a t. képviselőházat azok eredményéről mielébb értesiteni ? Elnök: Az interpellatió közöltetni fog a földmivelós, ipar és kereskedelmi ministerium ideiglenes vezetésével megbízott vallás ós közoktatásügyi minister úrral Simonyi Ernő: T. ház! A legközelebbi napokban a hírlapok általában azon hírt hozták, hogy Konstantinápoly mellett nemcsak a békeelőzmények, nemcsak a fegyverszünet, hanem maga a végleges béke is megköttetett. Erre nézve azon kérdést kívánnám a kormányhoz intézni: vajon igaz-e e hír, vagy sem, s van-e erről tudomása?és ha van : ismeri-e a békekötés
