Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-363

132 868 országot Blés máreaius 1. 1878. a nélkül, hogy erre nézve is bizonyos megállapodás történnék. Miután tehát én ezen anyagi okokból e két pontnak a vámszövetségbe való igtaíását ajánlatosnak nem tartom, formai okokból pedig könynyen elintézhetőnek tartom a dolgot, mert az a nézetem, hogy a Lloyd igazgatására vonatkozó ezen tételek igen czélszerüen áttehetők azon törvényjavaslatba, melybe a Lloyd-szerződés be van igtatva és annak második részét képezhetik: ennélfogva járulok t. barátom Lichtenstein indítványához, csupán az alakra nézve lépek azon pótinditvanynyal a t. ház elé: mondja ki a t. ház, hogy a vámszövetségi törvényjavaslat VI. ozikkéből az osztrák-magyar Lloydra vonatkozó határozatok kihagyandók és az osztrák-magyar Lloyd-vállalattal kötött szerződésről szóló törvényjavaslat végére mint annak második része igtattassanak be. {Helyeslés bal/elől) Ajánlom ezen módositványomat a t. háznak elfogadásra. {Helyeslés bal/elől.) Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Horváth Gyula jegyző {Olvassa Szilágyi Dezső módositvány át:) „A vámszövetségi törvényjavaslat VI. ezikkéből az osztrák-magyar Lloydra vonatkozó határozatok kihagyandók és az osztrákmagyar Lloyd-vállalattal kötött szerződésről szóló törvényjavaslat végére mint annak második része iktattassanak be." Elnök : Szólásra senki sem levén feljegyezve, a szavazás előtt fel fognak olvastatni a módositványok. Beőthy Algernon jegyző (Olvassa Lichtenstein József és Szilágyi Dezső módositványdit.) Elnök: Kérdem a t házat, méltóztatik-e a vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslatnak VI. czikkében foglalt két utolsó bekezdést a vám- és kereskedelemügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? {Elfogadjuk] Nemi) Azok, a kik a bizottság előterjesztését elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) E szerint a ház többsége a két kérdéses bekezdést a bizottság szövegezése szerint elfogadta és igy a beadott módositványok mellőztetnek. Következik most t. ház, a vám- és kereskedelemügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat a magyar korona országainak és ő Felsége többi királyságai és országainak kormányai között a részvénytársaságok, biztosító társaságok, közkereseti és ipar-szövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről. Ha a t. ház a bizottság jelentését és a törvényjavaslatot, a mely a bizottság által beterjesztetett, felolvasottnak méltóztatik elfogadni, {Elfogadjuk l) az átalános vitatkozást megnyitom. Az első szó az előadót illeti. Baross Gábor előadó: T. ház! Igen röviden jelezni akarom a törvény rendeltetését és ezélját az 1867 : XVI. törvényczikk 20. §-a rendelkezése szerint. Ha a hitel- és biztosító-intézetek a másik állam fél területére kívánták üzletüket kiterjeszteni: engedélyt kellett kérniök a másik állam kormányától. Ez az akkor divatozott engedélyezési rendszernek volt kifolyása. A kereskedelmi törvénynek, az 1875: XXXVII. törvényczikknek megalkotása azonban lényeges változást hozott be ezen társulatoknak engedélyezése körül, a mennyiben az eddigi rendszert megszüntetvén, a nyilvánosságot és felelősséget léptette helyébe. Azon intézkedés tehát, a melyet az épen most tárgyalás alá vont törvényjavaslat tartalmaz, már az 1875: XXXVII. törvónyczikken alapszik, és azon kereskedelmi forgalom szabadságánál, és azon szövetségnél fogva, mely Ausztria-Magyarország közt létesítendő lesz, kimondja, hogy a másik államfél ipartársulatai, közkereseti szövet kezetei, részvénytársulatai, ugyanazon feltótelek mellett terjeszthetik ki üzletüket a belföldön, mint a milyen feltételek alatt alakulnak a belföldi társulatok és hasonló intézetek. A kölcsönösségnél fogva, mely tehát a két államfél közt létezik, nagyon természetes, hogy mindegyik áilamfél a másik számára bizonyos előnyöket köt ki, melyek azonban a törvényes biztonságot, melyet ezen intézetek szolgáltatni hivatvák, nem allerálják. Két lényeges engedmény az, a mely részünkről történik. Az egyik engedmény, hogy a magyarországi üzlet folytatására szánt tőkét az ilynemű osztrák társulatok nem kötelezvék Magyarországon elhelyezni. Ezen engedmény értéke kiválóan abban fekszik, hogy Ausztriával szemben azon tartózkodás, melyet más külföldi hasontársulattal szemben tanúsítani szükséges, éppen nem okadatolt, a menynyiben a biztonság szempontjából, például a kielégítési vezetés az osztrák társasággal szemben a közösségnél fogva csak oly könnyen történhetik, mint ide bent. Ezen kedvezményekből kifolyó másik kedvezmény az, hogy az itteni fióküzletek külön mérleget vezetni nem tartoznak. Ezen másik engedmény azonban pazalysálását találja a törvényjavaslat 5. §-ában, mely világosan kimondja, hogy az anyaintézet évi üzleti mérlegét minden év letelte után két hónappal az illetékes honi törvényszéknek bemutatni tartozik. E szerint t. ház, az 1875 : XXXVII. törvényczikk a külföldi részvénytársulatokra vonatkozó intézkedést két részben némileg alterálja, a menynyiben ezzel szemben az osztrák hasonnemü társulatoknak engedmények biztosittatnak, de semmi esetre sem alterálják ezen törvényes intézkedések annyira, hogy az igen szükséges ós czélszerü biztonság általa veszélyeztessék.