Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-362

118 868. orsságos ülés február SS. 1878. De különben lássuk már most azt, mennyiben van rámutatva a XXXIII. ezikkben arra, hogy a Lloydnak, ha a szerződés vele tiz évre megköttetik : legalább is ezen ideig fen kell állani. Ezen czikk, a XXXIII, melyet már méltóztattak elfogadni, azt mondja: „A Lloyd arra kötelezi magát, hogy a társasági alapszabályokat, ezen szerződés határozataival összeegyeztetni.; Ez már magában feltételezi, mint ezt az előttem szólott t. képviselő ur is elismerte, hogy az időtartam is az alapszabályok tárgyát képezvén, erről goadoskodva van. De e ezikk mit mond még tovább? És ez talán felelhet arra, hogy mennyiben lehet jogosan ily társulattal szerződést kötni. „A módosított alapszabályok a szerződéssel egy időben fognak életbe lépni." Tehát, mikor a szerződés perfeotté válik: már e módosításoknak meg kellett történni, kormányilag jóváhagyatni, mert már akkor az alapszabályoknak életbe kell lépni. Azután igy szól: „és a szerződés ideje alatt a közös külügyi ministerium beleegyezése nélkül meg nem változtathatók." Azt gondolom, ezen szakaszban tökéletesen provideáva van arra nézve, hogy azon aggály, mely a tekintetben felhozatott, hogy a Lloyd első megalakulása csak 1884-ig terjed, tökéletesen el legyen oszlatható. Én tehát azon módositványt, melyet Molnár Aladár t. képviselő ur beadott, indokoltnak nem tarthatom,! s épen azért kérem, hogy azt elfogadni ne méltóztassék. Még egy pár szót okvetetlenül kell szólanom azokra, miket Mudrony t. képviselő ur mondott, és főleg az ő módositványára. Hogy én a fiumeliverpooli vonalra súlyt fektettem, azt nyilvánítottam, s azt nyilvánította a kormány előterjesztése is. De, hogy a t. képviselő ur, a ki azt mondja: ez a pont ér legtöbbet magyar szempontból — hogyan szavazhatott mégis — miután a törvényjavaslat atalánosságban elfogadtatott — arra, hogy ez a pont kihagyassék: engedelmet kérek, ezt nem értem, s ő ebből a szerződés ellen argumentumot semmi esetre nem kovácsolhat. De a t. képviselő ur hivatkozik arra is, hogy módositványát politikai szempontból sem lehet megtámadni, mert hiszen már tétetett más módositvány is és a kormány azt nyilvánította, hogy ha elfogadtatik: kész lesz az iránt ujabb egyezkedést próbálni; ha tehát — ugy szól — azon módositványra nézve kész egyezkedést próbálni, próbálhat több módositványra nézve is. Én azt gondolom, t. ház, hogy eziránt mindenesetre csak a kormánynak lehet ós kell nyilatkoznia, és én azt hiszem, hogy a kormány azt az ígéretet, hogy valamire nézve a többi szerződő felekkel ujabb kísérletet fog tenni, csak oly pontokra nézve teheti helyesen, a melyekre az ő felfogása szerint van talán kilátás és lehetőség, hogy czélt ér, ós nem teheti olyanokra nézve, melyekre nézve az ő tudomása és tájékozása szerint nincs lehetőség czélt érni, és igy épugy, mint azon pontokra nézve kijeleltem az álláspontot, hogy habár az eredetit jobbnak tartom; de ha a ház kívánja, itt kész a kormány a szerződő felekkel ujabb egyezkedést megkísérteni; ezen pontra nézve, miután előre is tudom, hogy az ujabb egyezkedésnek sikert nem jósolhatnék, ezen Ígéretet tenni képes nem vagyok. A mi pedig magát a módositvány tartalmát illeti, én csodálnám, ha volna társulat, a mely ily nagy vállalatra szerződnék oly feltétel alatt, a minőt a képviselő ur kijelöl; de csodálnám azt is, ha volna állam, a mely szerződnék ily feltétel alatt. Mert egyfelől egy ilyen vállalatra, a melyben mégis annyi tőke fekszik — ez a társulat szempontja, — másfelől ily intézkedésre nézve, hol kereskedelmi, postai összeköttetésekről és a keleten érvényesítendő politikai szempontokról is van szó, ugy kötni egyezséget, hogy ha a vállalatnak tetszik, egy év alatt a szerződést felmondván, a kormányok elüttessenek a szerződéstől; vagy viszont, ha valamely államnak tetszik, fölmondván a szerződést, elüthesse a társulat és a másik szerződő felet a szerződéstől, — egy évi rövid időt hagyván csak: engedelmet kérek, ily feltételek mellett, ott legalább, hol azt, hogy mit tegyenek és tehetnek, meg szoktak fontolni, szerződést kötni nem fognak. {Tetszés a középen. Mozgás bal felöl). Végül, mielőtt befejezném fölszólalásomat, arra kívánok még csak megjegyzést tenni, a mi itt arra nézve felhozatott — nem tudom már melyik képviselő ur által, — hogy hogyan köthetünk most a keleti összeköttetések érdekében anynyi időre szerződést, midőn nem tudjuk, hogy a Keleten mi fog történni. Én t. ház, elismerem azt, hogy nem tudjuk, hogy — az ő részleteiben — a Keleten mi fog történni és történhetni; de arról az egyről megvagyok győződve, hogy a Keleten olyas nem történhetik, a mivel szemben a magyar-osztrák monarchiának érdeke ne legyen ugy politikailag, mint kereskedelmileg, ott összeköttetéseit ós befolyását fentartani. (Tetszés a középen. Mozgás bel/elől.) Mindezeknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés a középen.) Németh Albert: T képviselőház ! (Felkiálltások : Szavazzunk ! Halljuk !) A ministerelnök ur nehezteli a módositványt benyújtó és azt pártoló képviselőtársaimnak eljárását, hogy nem az általános vita folyama alatt, hanem most ily aprólékos akadályoskodással iparkodnak ezen törvénynek hatályát megsemmisíteni. Tisza Kálmán ministerelnök: Egy szóval sem mondottam ! németh Albert: Hát hiszen a vita folyama a mai szavazás, nem csupán eredménye, ha-