Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-362

882. orizágos ülé» február 3$. 1878. 113 bár t. képviselőház, a jelentés főbb vonásaiban teljes mértékben magában foglalja azon indokokat, a mely indokok mellett — szerény nézetem szerint — ezen javaslat legfontosabb részét indokolni egyáltalában lehetséges: mégis t. ház, kötelességemnek tartom felemlíteni, hogy ha Magyarországban lehet egyáltalában tengerentúli kereskedelmi forgalomra számítani, hogy Magyarország egyáltalán eredményt kapjon mindazon áldozatok után, a melyeket különféle czéloknak szentelt és a mely ezéluk épen a külkereskedelem előmozdítására szolgálnak : ugy én megvallom őszintén, hogy azon irány, a melyet a liverpooli vonal tartalmaz, e javaslatban egyedül az, mely Magyarország kereskedelmi s forgalmi érdekeinek megfelel. Egészben véve igaz, hogy a mai körülmények közt és a múlt tanusága szerint, ezen kereskedelmi forgalom tettleg nem érte el azon fokot, a mely mellett ma egy tetemesebb áldozat az ország részéről teljesen megfelelő, teljesen indokolt lenne. De ón ugy gondolom, hogy ezen tengerentúli forgalom előmozdítása nem nagy, de semmiképen nem mulandó czél, és épen azért, elérése bizonyos időbe, törekvésbe, bizonyos fáradságba kerül. A fiumei kikötő kiépítése ma is egy igen fontos ügy. Fiume vasutakkal való ellátása maga is egy fontos ügy, és t. képviselőház, az tény, hogy a monarchia összes tengerentúli szükségleteit, melyekről a kimutatások a t. ház előtt feküsznek, egy idegen az észak-német tenger segélyével kapja. Azon czélzat, melyet a magyar kereskedelem előmozdítására már régente is olyannyira hangoztattak, egyenesen oda volt irányozva, hogy ha vau Magyarországnak hivatása a tengeri közlekedés ós forgalom közvetítésére, az csak azon irányban történhetik, mely irányban a törvényjavaslat propositiót tartalmaz, t. i. a liverpooli vonal elfogadása által. Ezen határozottan kereskedelmi czél, ezen czélzat volt az, mely a kereskedelmi bizottságot azon elhatározásában vezette, hogy a t. háznak ezen vonal fentartását javasolja, mely, a mint már bátor voltam jelezni, határozottan megfelel a magyar kereskedelem érdekeinek, azon czélzatnak, mely ezen kereskedelem érdekének előmozdítására vezet. Én ezeknél fogva a magam részéről azon módosítással szemben, melyet a pénzügyi bizottság előterjesztett, bátor vagyok a vám- és kereskedelemügyi bizottság javaslatát ajánlani a t. háznak elfogadásra. {Helyeslések.) Ragályi Nándor: T. ház! Miután a t. előadó ur Fiumét érintette, lehetetlen, hogy erre nézve pár észrevételt ne tegyek. {Halljuk!) Előre kijelentem, hogy én sem a kereskedelemügyi bizottság javaslatát, sem a pénzügyi bizottság módosítását el nem fogadom ; {Helyeslés a szélső balon) nem fogadom pedig el a pénzügyi bizottKÉPV. H. NAPLÓ 1875—78. XVI. KÖTET. ság javaslatát azért, mert azzal az czóloztatik, hogy mi 400,000 frtot fizessünk a Lloydnak. No kérem,,, ez szerintem nem egyezség, hanem követelés. Ők azt követelik tőlünk, hogy mi 400.000 frtot fizessünk. A t. kormány ezen kérdésekben mindannyiszor kijelentette, hogy kénysz«rr dyzetben vagyunk. A hol kényszerhelyzet van: ^ niucs szerződós, ott követelés van, és így ők \ betelnek tőlünk 400,000 frtot. No kérem az a 400,000 frt megint egy csápja azon belénk szeretett polypnak, a melyet már emiitettem, s a melynek a neve az, hogy Ausztria; — még pedig merem állítani, hogy ez a csáp a legszemtelenebb. {Helyeslés a szélső balfelöl. Nyugtalanság.) Hát mit vétett Magyarország az istenek ellen, hogy olyan vállalatra fizessen 400,000 frtot, mely folytonosan érdekeink ellen működik ? {Helyeslés a szélső balfelöl.) A pénzügyi bizottság t. előadója azt mondotta, hogy bizony nem igen van hasznunkra az a szerződós, de hát politikai okokból el kell fogadnunk. De egyéb tekintetben érvei oly erősek voltak, hogy még azon érveket is megrontotta, melyek netalán mellette megmaradtak, ugy hogy most már nincs egyéb érv, mint a politikai ok. Miután pedig a t. képviselő ur egyszer kijelentette, hogy a politikához nem ért: hát én ezen érvet semmibe sem veszem. {Derültség bal/elől.) A t. képviselő ur azt is mondotta, hogy összefüggés van a vámszerződés ós ezen szerződés közt, de nem nagy. No hát megengedem, hogy van összefüggés e két szerződés közt, és ez az, hogy a vámemelés által egy hatalmas clique megkapta a maga rebakját, s már most egy másik hatalmas cliquenek szintén rebak kell: ez az összefüggés a kettő közt. {Helyeslés a szélső balfelöl) Különben én mindakettő ellen szavazok, nekem egyik sem kell. Trefort Ágost kereskedelmi minister: Nagyon természetes, hogy a ki még átalánosságban sem fogadta el, az a részletekben szintén nem fogja elfogadni ezen javaslatot. Én más nézetben vagyok, én a Lloydot politikai, kereskedelmi és postaszolgálati szempontokból szükségesnek tartom, tehát számára a subventiót is megszavazom annyival inkább, mert ezen subventió, ha azt méltóztatnak összehasonlítani más efféle vállalatok subventiójával, épen nem nagy. Ilyféle vállalatok, mint a Lloyd-társulat, tartatnak fenn Angliában, Francziaországban, Olaszországban s Oroszországban is van egy, s valamennyi, mind subventióban részesül. Nagyon természetes, hogy kívánatos volna az államokra, ha az efféle összeköttetéseket minden áldozat nélkül nélkül lehetne fentartani; de ilyen példát én nem ismerek. Én tehát kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezen subventiót megszavazni. Egyszerűen ismétlő