Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-344

52 344. országos ül sége van, minél olcsóbban szerezhesse be, s hogy másrészről nyersterményei számára minél számo­sabb piaczot kapjon. Ausztriának azonban az az érdeke, hogy fogyasztóinak legnagyobb részét, a magyarországi piaczokat, minél inkább biztosítsa a maga részére, és hogy ezen piaczoktól minél távolabb tartsa a külföldi árakat, melyek itt Ausztriá­nak gyártmányaival versenyeznének. Egységes vámterület mellett Magyarország természetszerűleg a szabad kereskedés felé hajlik; mig ellenben Ausztria érdeke az, hogy a magyarorsz-ígi piaczo­ko.n saját gyártmányainak kelendőséget biztosítson azáltal, hogy a külföldi áruk versenyét védvámok által nehezítse meg. Ezen ellentétek kiegyenlítése már egymagában lehetetlen, de még további ellen­tétekre vezet. A vámjövedelem igen nevezetes be­vételi forrás a legtöbb államban s nem lehet tagadni, hogy Magyarországnak, tekintve a2 államháztartás viszonyait, tekintve a nagy deficitet, melylyel küz­denünk kell. érdekében lenne az, hogy a vámjöve­delmek fokoztassanak. De Magyarország ezen fiscális érdeke mellett egységes vámterület mellett, szemben áll a nagyobb közgazdasági érdek, a melyet kiemeltem, t. i. az, hogy az áruknak minél olcsóbb beszerzését bizto­sítsuk számunkra, a mivel a nagy vámjövedelem nem fér össze. Ugy vagyok tehát meggyőződve t. képviselő­ház, hogy Magyarország egy, érdekeinek teljesen megfelelő közgazdasági politikát csak is akkor fog követhetni, ha az önálló vámsorompókat fölállítja, ugy vagyok meggyőződve, hogy az átmenetet hazánkban a fölclmivelő államból az iparos államra, mely fenállhatásunk egyik föltótele, csak is oly közgazdasági politika által érhetjük el, mely a hazai ipar érdekeit önálló vámsorompók által védi és oltalmazza. És ugy vagyok meggyőződve, hogy Magyarország egy modern állam minden szükség­leteit ós kötelességeit csak ugy és csak akkor lesz képes teljesíteni, ha rendelkezik egyszersmind egy modern állam minden föltételeivel és jogaival. Gulturállamot játszani akarni, állami organismu­sunkat gazdag ós nagy államok mintájára beren­dezni, játszani egy nagyállam szerepót a megfe­lelő anyagi erők és pénzügyi föltételek nélkül: ez képtelenség. {Igazi balfelöl.) Kötelezettségeinknek Ausztria és a külföld irányában eleget tenni, fentartani egy nagy had­spreget és mellette a honvédséget is ; fentartani egy nagy bureaucratiát, mely gazdag államok mintá­jára van berendezve; építeni vasutakat, szabályozni folyóvízeket; fentartani egy jól díjazott birókart, mint igazságszolgáltatásunk egyik garantiáját, fen­tartani egy modern közigazgatást, áldozni a cul­turának és civilisátíónak ós lépést tartani a nyu­goti népek haladásával, csak akkor és csak akkor leszünk képesek, ha az ország közgazdasági kincseit •s február 7. 1878. és a nemzetben szunnyadó productiv erőket egy öntudatos közgazdasági politika által életre ébreszt­jük, ós ha másrészről önállólag rendelkezhetünk pénzügyi bevételeink összes forrásai felett. (Élénk helyeslés balfelol.) De ha közgazdasági érdekeink önálló védel­méről, a vámügynek önálló rendezéséről, a fo­gyasztási adók önálló szabályozásáról lemondunk : ezzel egyszersmind -kiadtuk kezünkből azon 1 eg­hatalinasabb eszközöket, melyek minden államban az állami czélok megvalósítására szolgálnak. (He lyeslés.) Igaz t. ház, hogy a Lajthántulról kaptunk erre vonatkozólag egy igen jó, egy igen kedélyes tanácsot. Az osztrák képviselők egyik értekezle­tén dr. Griskra azt mondotta: hogy mondjon le Magyarország a honvédségről, és akkor nem lesz szüksége kávévámra. Meglehet, hogy GHskrának e tanácsára rá fogunk még szorulni. Nekem leg­alább fájdalmas meggyőződésem az, hogy ha a javaslatok keresztülmennek, pénzügyi nehézsé­geink közt kénytelenek leszünk hozzányúlni és megnyirbálni azon egyedüli institutiót, mely azon kevesek közé tartozik, melyeket az 1867 alkotásai közül a nemzet rokonszenve és a népszerűség nimbusa környez. Óhajtom, hogy ez be ne kö­vetkezzék. De visszatérve Griskra tanácsára, azt hiszem, hogy a jó tanács ráférne az osztrákokra is és Griskra, valamint az osztrák képviselők is tekin­tetbe vehetnék azt, hogy követelni, vagy csak megtartani azt, a mi a másé: az nem tisztességes dolog. (Helyeslés.) Mi nem követelünk Ausztriától áldozatokat, mi csak azt követeljük, hogy a ma­gyarországi fogyasztók ne adóztassanak meg az osztrák gyárosok javára ; mi csak azt követeljük, hogy a magyarországi fogyasztók ne adóztassa­nak meg az osztrák kincstár előnyére. (Helyeslés a jobb, bal és szélső bal felöl.) Meggyőződésem tehát az. hogy Magyaror­szágra nézve az önálló vámterület a leghelyesebb, de mert az, aki politikai téren működik, gyak­ran kénytelen tekintetbe vermi a politikai és op­portunitási szempontokat és gyakran kénytelen el­fogadni a kevésbé czólszerüt, vagy kevésbé meg­felelőt is azért, hogy érvényesíthesse azután ma­gát a czéit, kijelentem a magam részéről : hogy lehetnek oly körülmények, melyek közt az ön­álló vámterület érvényesítéséről ideiglenesen egy­előre kénytelen lennék lemondani, de csakis azon föltétel alatt, hogy az egységes vámterület alap­ján létesített vámszerződés legalább eompensálja az országot azon előnyökért, melyekkel nézetem szerint az önálló vámterület határozottan jár. Es miután t. ház, a kormány által beterjesztett javas­lat azon előnyökért, melyekkel az önálló vámte­rület jár, az országot nemcsak nem eompensálja,

Next

/
Thumbnails
Contents