Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-357
857. országos ülés február 22. 1878. 395 dalom két állama közt e tekintetben egyezség jön : létre, intézkedjék arról külön törvény, — mondom, azok meggyőződésének praejudicálva van azáltal, hogy a függőbentartás által fel van hagyva azon ut, hogy ezen intézkedés mégis itt történjék meg. Igaz, hogy ellenkező is történhetik; de mert ez is történhetik, s mert annak eldöntése ide tartozik, hogy ne történhessék: ezért van praejudicálva a mi álláspontunknak. (Helyeslés balfelol.) Mi, kik azon meggyőződésben vagyunk, hogy a Lloyd-ügynek minőségét meg kell saját érdeme alapján Ítélni, kik semmi esetben nem engedhetjük, hogy a Lloyd-ügyének a két állam közti vámés kereskedelmi szövetségbe bevonása folytán az most a kiegyezés alkatrészévé vétessék; kik soha meg nem engedhetjük, hogy a Lloyd-ügye államjogi fontossággal ruháztassák fel, e két alinea felfüggesztésébe bele nem nyugodhatunk. Mert akár jön létre a Lloyd-ügye iránt egyezség, akár nem : ilyen körülmények közt mindenesetre kizárva akarjuk látni azt, hogy a Lloyd-ügyóben e szövetség keretében történjék intézkedés. Ez álláspont, azt hiszem, tiszta és érthető, s épen azért én pártolom Liehtenstein képviselőtársam módositványát. (Elénk helyeslés balfelol.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Emlékezni fog a t. ház, hogy azt volt szerencsém mondani, hogy a dolog lényegéhez ez alkalommal nem szólok, s épen azért sem ismétlésnek, sem másodszori felszólalásnak ne méltóztassék venni azt, hogy a közvetlen előttem szólt beszéde folytán még pár perczig szólok. (Halljuk!) Legelsőben is a praejudicium kérdéséről kivannak szólani a t. képviselő urnák — nézetem szerint — téves felfogásával szemben. Itten nincs arra tekintet: legyen e Lloyd-szerződés, vagy nem. Két nézet van: egyik azt mondja, ha létrejön a Lloyd-szerződés, e két bekezdés iktattassák be. A másik azt mondja, ha létrejön is a Lloyd-szerződés : e két bekezdés mégis maradjon ki. Ha ezen két pont tárgyalása egyszerűen elhalasztatik, nincs praejudicálva sem azok nézetének, kik azt mondják, ha lesz is Lloyd-szerződés, ez ne iktattassák be, sem azokénak, kik azt mondják, ha lesz egyezség, iktattassák be e két pont; (Helyeslés a középen) mert ezen kérdés megvitatása marad akkorra, mikor a t. ház a szerződés felett határuzni fog. Ellenben, ha ezen két pont kihagyása most declaráltatik, praejudicálva van azok nézetének, kik az esetre, ha a Lloyd-szerződés megköttetik, e két pontot bevenni kívánják. (Helyeslés a középen.) Ha tehát praejudiciumról beszélünk, nem ugy áll a dolog, hogy egyik, a t. képviselő ur által mondott esetben nincs praejudicium, az általam mondottban pedig van ; hanem ugy, hogy a t. előadó ur által indítványozott esetben nincs praejudicálva egyik esetben sem; ha pedig a t. képviselő ur nézete fogadtatik el, praejudicálva lesz azok nézetének, kik azt hiszik, hogy ha a Lloyd-szerződés elfogadtatik : e két pont beiktatandó. Azt méltóztatott mondani, hogy ez ellenkezik eddigi közjogi gyakorlatunkkal. 1867-ben e két pont a vám- és kereskedelmi szövetségbe beiktattatott. Tudom, mit méltóztatik mondani: azt, hogy mert akkor már még volt a szerződós, tehát be kellett iktatni. No, hát most sem akarjuk beiktatni, ha nem lesz meg a Lloyd-szerződés, csak akkor: ha meglesz. Az is, hogy mikor a Lloyd-szerződés lejárt, ujabb szerződés köttetett oly időre, hogy együtt járt le a vám- és kereskedelmi szövetséggel: azon felfogásról tanúskodik, hogy nem látok abban közjogi praejudiciumot, hogy e két kérdés összeköttessék. Én legalább azt, hogy ezáltal közjogi gyakorlatunktól eltérés legyen, egyátalában el nem ismerhetem. Én nem mondom, hogy a közjogi helyzet követeli ennek beiktatását, nem mondom, hogy ez integráns része a vám- és kereskedelmi szövetségnek ; de azt, hogy ha a vám- és kereskedelmi szövetségben provisió tétetik ez iránt: ez sérelem lenne, el nem ismerhetem. (Helyeslés a középen.) Érezte ezt azon t. képviselő ur is, ki az imént felszólalt, t. i. Molnár Aladár t. képviselő ur, midőn azt mondta, — és furcsa dolog, ha valaki közjogi praejudiciumról beszél ily előzmények után, — hogy ő nem érti azt, ha a Lloyd-szerződés ide beiktattatik; de azt értené, hogy a mennyiben köttetni fognak külállamokkal szerződések, azok beiktattassanak. Ha közjogi praejudiciumról van szó, sokkal nagyobb praejudicium lenne az, ha a vámszövetségi törvényben kimondatnék, hogy ezen szerződések miként kezeltessenek; mint ha egy speciális olyan szerződésre nézve, mely eddig is fenállott, ez intézkedés beiktattatik. Én tehát igen kérem, méltóztassék az előadó ur indítványát elfogadni. (Helyeslés a középen.) Ürményi Miksa: Az én felfogásom szerint a ministerelnök urnák talán alakilag igaza lehet, mert alakilag ez nem praejudicál sem egyik, sem másik nézetnek. De lényegileg ez talán még sem áll, mert felfogásom szerint, — s agy hiszem, ez az egész ház felfogása, — az egészen különböző két kérdés, hogy ez képezze e részét a vám- és kereskedelmi szövetségnek, és hogy egyáltalában legyen-e meg. Miután pedig ez egészen különböző két dolog, azt kérdem magamtól, hogy miért nem akarják azok, kik az előadó ur nézetét pártolják, hogy ezen, amazzal összefüggésben nem levő kérdés iránt akkor határozzunk mindjárt, amint az először áll elő, t. i. ma, és lehetetlen ebből azon következtetésre nem jutnom, hogy tulajdonkép még is van lényegileg praejudicálva azon dolognak. 50*
