Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-343
348. országos ülés február 6. 1878. S3 gyáriparnak kifejlettebb állapota, a gyárak előállításának könnyebbsége és olcsóbbság hitelviszonyok kedvezőbb állapota mind meg annyi faktorok arra nézve, hogy mi ezekkel versenyezni képesek nem vagyunk. Ha mi a mi ipari nyers terményeinket a colonialis politika kezéből kiszabadítani akarjuk, erre egyetlen ut van, s ez azon könnyebbség, melyet a fogyasztási adók mórvének megszabása által kell adnunk a nyers termékeknek, mert e nélkül a lajtháctuli tartományok ipartermékeivel ooncurrálni teljesen képtelenek leszünk. És t. képviselőház, mik ennek következményei ? következménye lesz nemzetgazdászatilag kétségtelenül és első sorban az, hogy a magyar nyerstermények, a melyek ez ipartermékekből elvonatnak, nagy mérvben fognak a piaezokra vettetni, azon kukoricza és rozs ós nem tudom miféle termények, melyeket ezen gyárak feldolgoztak, nyerstermények alakjában a világ piaezon ooncurrálni fognak. Következménye lesz másodsorban azon tőkék elveszése, a melyek azon gyárakban feküdtek. Következménye lesz t. képviselőház, azon munkaerő megsemmisülése, mely munkaerő mind megannyi közgazdasági tőke, melyet ezen iparíermolők másképen érvényesíteni képtelenek lesznek. De t. képviselőház, a legfőbb károsodás lesz azon tekintetben, hogy lemondunk azon egyetlen egy neméről a mezőgazdasági ipartermelósnek, mely nálunk lehetséges és mely egyedül idézheti elő azt, hogy Magyarország anyagi erejét mint agri kultur ország kifejthesse. Kérdem, igazságos-e t. képviselőház, hogy addig, mig az osztrák ipart saját iparunk nehezen szerzett filléreivel támogatjuk, addig a lajthántuli tartományok megtagadják Magyarországtól létfeltételét annak, hogy ezen egyedül prosperálható iparterményünk fölvirágozhassék. De az mondatik t. képviselőház, hogy mi, 1850-től fogva, miként azt a statistika mondja, folytonosan fejlődünk. Igaz t. képviselőház, hogy fejlődtünk ; de miféle logika az, mely ezen fejlődésben rejlik. Azon indokolás, a melyet a t. kormány élőnkbe terjesztett föltünteti azt. hogy ezen fejlődés körülbelül három időszakra vezethető viszsza. Az első időszak az, a mely az 1850-ik évtől az 1860. év elejéig mutatkozik és tagadhatlanul fejlődést mutat; a második időszak, mely a 60-as év második felétől 1872-ig mutatkozik : és a harmadik, mely 1872-től a mai napig mutatkozik, de a mely már nem fejlődés, hanem nagymérvű visszaesés. Mit bizonyítanak ezek t. képviselőház'? bizonyítják azt, hogy-azon fejlődés, mely az 50-es években , bekövetkezett; korán sem a normális közgazdasági viszonyok eredménye volt, hanem eredménye volt KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XV. KÖTET. egyfelől a föld és munka fölszabadulásának, mely sokkal erősebb volt, mintsem hogy erre visszahatással legyen az egységes vámterület ós azon egyenlő kezelés, mely ezen közgazdasági viszonyaink közt létezett? Oka volt ennek az általános megadóztatási rendszer behozatala, mely arra utalta Magyarország lakosait, hogy erejöket minden téren kifejthessék, hogy ezen uj adózási terhekkel megküzdhessenek. És midőn ezen factorok és tényezők nem normális, de tagadhatlan hatása közgazdasági viszonyainkban bevégződött, — síagnatió állott be, és e stagnatió 60-as évek második feléig tartott, midőn ismét emelés mutatkozott ; ezen második emelkedés felfogásom szerint teljesen egészségtelen, mert kifolyása volt ez t. ház, az üzórkedési szellemnek; kifolyása volt azon nagymérvű szédelgésnek, mely ez időben nem csak nálunk de Európaszerte mutatkozott, mely szédelgés külső hatása ismét erősebb volt, mint azon visszahatás, mely a monarchia két fele közti közgazdasági viszony létezéséből származhatott. De ha tekintjük 1872-től a mai napig nyilvánult állapotokat, mit tapasztalunk? Tapasztaljuk a monarchia mindkét felébeni a visszaesést, mely visszaesés nálunk sokkal nagyobb volt mint a monarchia másik felében, és ez már tanulságos; mert ámbár az indokolás e tekintetben igen ügyesen gruppirozza a számokat, mégis ha azokat felbontjuk elemeire és ugy vizsgáljuk: a felvett adatok a következő eredményeket tüntetnek fel. (Halljuk]) A czukor-gyártásnál például 1871/2-ben volt Magyarországon 26 gyár, 1874-ben leszállott 17-re, tehát körülbelül adójövedelem volt 1871— 1872-ben 1,166,000, 1874-ben 759,000 frt; mig a monarchia másik felében 71-ben volt 225 üzletben levő gyár, 74-ben leszállott 209-re. tehát aránylag sokkal csekélyebb mérvű. Az adójövedelem volt 1871-ben 7.200,000 frt, 74-ben 6 millió tehát az apadás itt is sokkal kisebb mérvű Austriában mint minálunk. De még ecclatansabb ez t. ház, a szesz és söradónál. Mig ezeknél nálunk nagymérvű apadás mutatkozik, addig a monarchia másik felében nemcsak hogy nincs apadás, de tetemes ós lényeges emelkedés jelenkezik. így a szeszadónál. 1871-ben 989 műszer és 90 ezer közönséges szeszgyár, 75-ben leszállott 865 műszer és 81,711 közönséges szeszgyárra, tehát erős az apadás. A Í monarchia másik felében volt 1871-ben 1492 szeszgyár, 1874-ben 1958. tehát itt tetemes az emelkedés. Az adójövedelem nálunk volt 1871-ben 6 millió 300 ezer. 1874-ben leszállott 6 millió c 60 ezerre; mig a monarchia másik felében | 1871-ben volt 7 millió és 74-ben volt 8 millió "< 559 ezer, tehát tetemes ez emelkedés. A sör; gyártásnál nálunk volt 1871/2-ben 299, 74-ben leapadt 232-re; a jövedelemadó volt 1 millió 474
