Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-356

356. országos Blés február 21.1878 387 Árpád, Széchenyi Pál gr., Szilágyi Dezső, Szivák Imre, Szluha Ágoston, Szluha Benedek, Szoboszlay József, Szongoth Jakab, Szontagh Pál (gömöri), Sztupa György, Tarnóczy Gustáv, Teleky László, Tomcsányi László, Tóth Kálmán, Uray Miklós, Ürményi Miksa, Varga Károly, „Vállyi János, Vidliczkay József Vidovics Ferencz, Wirkner Lajos, Zay Adolf Zichy Nándor gr., Zmeskál Zsigmond, Zsitvay József, Almássy Sándor, Ahrahámffy Gyula, Apponyi Albert gr., Babics István, Baldácsi Antal b., Balogh Imre, Balogh Károly, Bartal János, Bay Géza, Bánhidy Béla b., Beliczey Rezső, Berchtold László gr., Bereczky Sándor, Berényi Ferencz gr., Bernáth Dezső, Bethlen András gr., Biró Kálmán, Bittó Béni, Bocsánszky Adolf Boda József Bujanovics Sán­dor, Chorin Ferencz, Csanády Sándor, Csatár Zsigmond, Csávolszky Lajos, Csider Károly, Csiki István, Dániel Ernő, Dessewffy Aurél gr., Des­sewffy Kálmán, Duka Ferencz, Farkas Klek (körösi), Farkas József Fáy Béla, Fornszek Sán­dor, Fórian Károly, Földváry János, Háczky Kálmán, Halász Bálint, Hedry Ernő, Hegedűs László, Hegy esi Márton, Helfy Ignácz, Hets Károly, Hérits Antal, Holóssy Károly, Horánszky Nándor, Hunkár Sándor, Hunyady Béla, Hudák Lajos. „Távol" voltak: Jankovich Miklós, Jászay Antal, Jordán István, Jakics Antal, Jordán Antal, Kasper Mihály, Kautz Gyula, Károlyi Gyida gr., Kégl György, Kiszely Ernő, Kaöpfler Vilmos, Könczey Károly, Kövér Gábor, Kotur Bazil, Kukuljevics Iván, Kresztics Miklós, Leon­hard Frigyes, Lipovniczky Sándor, Loncsarics Márk, Maagtr Károly, Markhót János, Miletics Szvetozár, Missits János, Malecz József, Mükato­vits József, Mrazovics Mátyás, Nyisztor József Ogyics Zsivkó, Ozsegovics Lajos b., Perczel Lajos, Pesty Frigyes, Péchy Jenő, Polit Mihály, Prepe­liczay Gyida, Pejacsevics László gr., Pejacsevich Péter gr., Prandau Gustáv b., Puszt Károly, Rupprecht Lajos, Rakovszky György, Rubidó Ra­dislav, Sennyey Pál b., Sibrik Kálmán, Siskovits Tamás, Sváb Károly, Sasich István, Spisics Vidor, Schramm Lipót, Stekovics János, Szabovlje­vics Mihály, Szende Béla, Szilassy János, Szlávy Olivér, Szögyény László, Szüllő Géza, Szubotics János, Tulok Zsigmond, Türk Ferencz, Virava József Weisz Pál b., Vidrics Lörincz, Zsilinszky Mihály, Antonesku István, Balázs Frigyes, Bánó József, Berke József, Berzeviczy Egyed, Bohus Zsigmond, Borlea Zsigmond, Conrád Károly, Cosma Párthén, Czedler János, Czernadák György, Dá­niel László, Decáni Gustáv, Doda Tróján, Doma­hidy István, Derencsin Marian, Eriing Miklós, Ernst Frigyes, Forgách Antal gr., Filipp Kon­rád, Gulner Gyida, Gurban Constantin, Gál Péter, György Endre, Hammersberg Jenő Hnzay Ernő, Ilodossiu József Horvát Boldizsár, Horváth Mi­hály, Heinrich Károly. Elnök: A jegyző urak össze fogják számí­tani a szavazás eredményét. (Megtörténik.) Kifogom hirdetni az eredményt: 443 igazolt képviselő közül — elnök nem szavazván, — az első czikket elfogadta 187, nem fogadta el 161 képviselő; távol volt 94. Ennélfogva a törvény­javaslat első czikke 2 6 szótöbbséggel elfogadtatott, s igy az elleninditványok elestek. Következik a második ezikk. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a II. czikket.) Tarnóczy Gusztáv: T. képviselőház! El­jutottunk a második czikkhez, melynek szövege azzal, a mely a 1867. törvényben foglaltatik, majd­nem megegyez, sőt külsőleg véve azt lehetne mon­dani, hogy a két szöveg bizonyos formának mellőztével annyira hasonlít egymáshoz, mint két dió; és ha ennek daczára t. képviselőház, én ezen ezikk ellen felszólalok, annak oka, hogy a különb­ség a kettő közt mégis igen nagy, habár nem formailag, de igenis lényegileg igen nagy a különbség, mert míg az 1867-ikiben az említtetik, hogy a jelenlegi vám- és kereskedelemügyi szer­ződés életbeléptetése esetei az idegen államokkal kötött szerződések, melyek a közgazdasági viszo­nyokat a külföld irányában szabályozzák, mint Magyarország és ő Felsége többi tartományaira egyaránt kötelező erővel bírnak, addig t. kép­viselőház, ezen ezikk, illetőleg szöveg, a mely a javaslatban foglaltatik,, azért, mert ily szerződések még megkötve nincsenek, tökéletesen üres. Annak daczára tehát, hogy külsőleg megegyezők, oly különbség van közöltök, mint a magvas és üres dió közt. Itt szerződésről van szó, de nem tudom, hogy mily szerződés értetett alatta, talán Moldva­Oláhországgal kötött szerződésről, és nem tudom mi fog azután lehetni, talán Montenegróval köt­hetünk még kereskedelmi szerződést. Én félek tőle, hogyha ma nincs szerződésünk: e ezikk is üres fog maradni. Bátor voltam az általános vitánál megemlíteni, akkor ugyan még csak magán értesülés utján, hogy Németország nem hajlandó velünk szerződésre lépni, azaz nem rosszabb fel­tételek mellett mint 18G8-ban voltak. Ma azon­ban ez előttünk nyílt titok, ma igen illetékes helyről, Bismarcktól halljuk magától, s innen tudjuk ma, mi volt oka annak, hogy szerződés nem volt köthető. Szerződés nem volt köthető azért, mivel a mi monarchiánk a szerződés kötését oly feltételekhez kötötte, a melyekre Németország reá nem állhatott. A t. kormány és a t. pénzügyuiinister ur reményekkel kecsegtették magukat, és remények­kel kecsegtettek minket, hitem szerint egész jó­49*

Next

/
Thumbnails
Contents