Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-356

370 366 országos ülés február 21.1878. fogyasztási adókra nézve zárvonalat nem állitha­tunk fel. akkor kérem legyen szíves megmagya­rázni : mi jogon tudta keresztül vinni a ministe­rium a restitutióra nézve, melyről a múltkor meg­jegyeztem, hogy iuclebite solutumnak tartom, — kívánságát? Hiszen ugyanazon törvény rendelke­zik a restitutiók számbavételéről, mely a fogyasz­tási adókról intézkedik. Ha ;iz egyikre nézve lehe­tett változtatást hozni létre, akkor több erővel, nagyobb energiával, s a képviselőháznak a rainis­terium szándékai előtt kevesebb meghajlásával bizonyosan képesek lettünk volna változtatást vinni keresztül a másikra nézve is. Tekintve, hogy a t. ministerclnök urnák az oláh szerződés megkötése alkálin <val legfőbb argu­mentuma az volt, hogy terményeinknek legcseké­lyebb része az, mely Ausztriában fogyasztásik, — és hogy ez valóság, azt az ember saját szemeivel láthatja, ha a különben nem termékeny földdel bíró Csehországnak roppant nyersterinény produc­tióját megtekinti, — mondom, ha ezen akkori vé­delmét a ministorelnök urnák kénytelenek vagyunk valóságnak tekinteni: kérdem a 1; niinisterelnök urat, méltóztassék megmondani, mit fogunk csi­nálni terménveinkkel, ha a német piaczokról le­szoríttatunk, s a Németországban felállítandó vám egyszersmind Ausztriában is leszállítja termé­nyeink árát? Méltóztassék visszaérni ékezni, hogy 1864-ben mennyi gabonánk volt; de nem volt ára, s isten nagy áldása mellett is oly szegény álla­potban voltunk, hogy alig tudtunk temérdek ter­ményeinkből annyi pénzt összeszerezni, raelylycl legszükségesebb kiadásainkat fedezhetjük. És mél­tóztassék visszaemlékezni arra : mi volt 1864-iki megterheltetesünk a mostanihoz képest? Most 3—4-szer annyit fizetünk, mint akkor. Ha a fen­nebb emiitett eset bead: miből fizetjük adósságun­kat, s miből fizetjük az állam iránti kötelezettsé­günket ? Akkor fog csak még isten áldása mellett is beállani az igazi chaos. A mai „Lloyd"ban, melynek szerkesztője pedig ügyes ember, tudja mit mikor kell felem­líteni : az foglaltatik, hogy kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a magyarországi szesz-productió a cseh és morva productió által igen nyomatik ós az olasz piaezon nagy tért veszített s ennek következtében napról napra apad. Tagadhatatlan, hogy az osztrák áliam sok­kal nagyobb pénzerővel rendelkezik, mint mi \ tagadhatatlan, hogy sokkal jobb közlekedési esz­közei is vannak, s körülményei is kedvezőbbek. Ha tehát mi az osztrákokkal egyenlő adó-téte­lekkel rovatunk meg a productióra nézve, mely a fogyasztási adó alapját képezi, akkor nálunk a fogyasztási adónak el kell enyészni. Mert ha én mellettem egy gyengébb ember áll, és kénytelen ugyanannyit dolgozni, mint én : akkor annak én mellettem el kell satnyulnia. Ez olyan természe­tes, hogy senki kétségbe nem vonhatja. Miután ezen kilátás majdnem bizonyos : mi lesz a mi fogyasztási adóinkból? Mi fogjuk az osztrákoknak fizetni a fogyasztási adót a mostani intézkedés mellett anélkül, hogy az osztrákoktól bármi tekintetben recompensatiót nyernénk. Ez az, a mi a valóságos eolonialis államot idézi elő, s ez az, a minek folytán Magyarország nem szabad állam lesz többé, hanem eolonialis állam, s lesz Magyarországnak egy Ausztriá­tól függő ministeriuma, de semmi esetre sem lesz 'független Magyarország. (Tetszés balfelöl. Zaj a középen. Halljuk]) T. ház! Nem tudom, vajon a t ház minden tagját ugyanazon mérvben nyomja-e jelenleg is az adó, mint előbb; de ha jövedelmeink napról napra fogynak, bizonyos, hogy az adók súlyo­sabban fognak re'mk nehezedni. Hitelezőink is azt fogják' mondani: ti nem tudjátok jogaitokat, jövedelmeiteket megvédelmezni, azokat másoknak adjátok, hogyan fogtok tehát biztosítékot nyúj­tani, hogy kötelezettségeiteknek eleget tehessetek, midőn már előre, mielőtt a pénzt kiadtuk volna, ily módon iparkodtok kijátszani ? (Helyeslés a szélső balon.) Ez azt hiszem, hitelünket leginkább fogja rontani. De ha azt látják a pénzemberek, hogy köröm szakadtig iparkodunk dolgozni, jogain­kat fentartani és jövedelmeinket másoknak oda nem ajándékozzuk: sokkal inkább fognak bennünk bízni, mint ha a jelen törvényjavaslatban pro­ponált kiegyezést elfogadjuk, (ügy van] halfelöl.) Nem osztozhatom a t. előadó urnák azon nézetében sem, mintha a módositványok nem vol­nának a magok idejében és helyén beadva. Én ellenkezőleg azt állítom, hogy azok épen a ma­guk helyén adattak be; mert midőn egy átalános szabad forgalmat minden megszorítás nélkül en­gedélyezünk, kizárjuk a jövedelmi adók ós a mo­nopóliumok feletti rendelkezés jogát; de épen mert az első §. felállítja a törvényes korlátokat, hogy mire nézve engedünk szabad forgalmat : épen azért szükséges, hogy ezen czikknek mind­járt első §-ban erre vonatkozólag gondoskodás történjék. A 11. §-ban ki lehet azután mondani, ha t. i. oly szerencsések leszünk, hogy a t. több­ség nem akar az ország nyakára még több ter­het róni és a tárgyalás alatt levő §-t nem fogadja el jelenlegi szerkezetében, mondom, a 11. §-ban ki lehet azután mondani, hogy mikép kell ellen­őrizni, hogy a Magyarország polgárai által fize­tett fogyasztási adók a magyar állam pénztárába folyjanak. (Helyeslés halfdöl.) Az általam csekély tehetségem szerint elmon­dott véleményemnek természetes következéseként jelenthetem már most, hogy a törvényjavaslat eiáő ozikkót, ugy amint azt a bizottság javasolja,

Next

/
Thumbnails
Contents